Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása értelmében a krónikus betegségek hosszan tartó, általában lassan előrehaladó betegségek, amelyek világszerte fő okai a felnőttek megbetegedéseinek és halálozásának.

A krónikus megbetegedések alatt elsősorban a szív- és érrendszeri-, a daganatos-, a krónikus légzőszervi-, a mozgásszervi, a mentális betegségeket, valamint a cukorbetegséget értik.

A WHO 2005‐ös adatai szerint öt krónikus betegségcsoport okozza az összes halálozások 60 százalékát.

  • Ezen belül a legtöbb halálozásért a kardiovaszkuláris (szív és érrendszeri) megbetegedések felelősek (az összes halálozások mintegy 30 %-a).
  • Második leggyakoribb a daganatos megbetegedések okozta halálozás (mintegy 13 %).
  • A krónikus légzőszervi megbetegedések (asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), allergia, foglalkozási tüdőbetegség, pulmonáris hipertenzió) világszerte a halálozások 7 százalékáért felelősek.
  • A diabétesz önmagában nem sorolható a legfőbb halálokok közé (a halálozások 2 %-át okozza), de az egyéb halálokok, a rokkantság, illetve más súlyos betegségek (kardiovaszkuláris betegségek, vesebetegség, vakság) egyik fő rizikófaktorának tekinthető.
  • A mentális betegségek (különböző  mentális zavarok, mentális egészségi állapotok vagy neuropszichiátriai rendellenességek) különösen a modern társadalmakban jelentenek nagy terhet. (World Economic Forum, 2011)

A krónikus betegségek egyik fő jellemzője, hogy kialakulásuk után nem vagy csak nagyon hosszú idő alatt gyógyulnak, általában elkísérik az érintettet egész további életében.

Hosszútávon olyan makrogazdasági hatásokkal is számolni kell, mint a munkaerő‐kínálat (a sok krónikusan munkaképtelen vagy csökkent munkaképességű miatt nincs elég munkavállaló), a termelékenység (ha nincs aki dolgozzon, nincs termelés sem) és a GDP csökkenése.

Minél több a krónikus beteg egy adott országban, annál nagyobb teher nehezedik a gazdaságra – a betegeket el kell látni. Ha eközben csökken az aktív korúak száma, akkor egyre kevesebb embernek kell előállítania egyre több ember gondozásának forrását.

 

A krónikus betegség akadályozza az érintett egyén normális életvitelét, rontja életminőségét, munkaképességét és jövedelemszerzési képességét,

de eközben magával „sodorja a bajba” egészséges családtagjait is, hiszen kivonja a munkából a gondozást végző családtagokat is,

így a beteggel együtt az ő jövedelmük is csökken, lefelé tartó spirálba vonva a családot.

 

Minden adat szerint ma hazánkban ez a realitás.

Az Európai Unióban a 2000‐es évek közepén a 15 évesnél idősebb lakosok 20‐40 százaléka küzdött hosszan tartó egészségi problémával és negyedük kapott tartósan orvosi kezelést. (Nolte et al., 2012) 2007 és 2009 között a jó egészségben töltött évek száma az EU‐ban a férfiak és nők esetében egyaránt csökkent. Az átlagos számok az országok között és az országokon belül is nagy különbségeket mutatnak. (Discussion paper, 2012).

Magyarországon a legutóbbi felmérések szerint a lakosság 42%-a szenved egy vagy több krónikus betegségben, például a 19 év felettiek körében 4 milliónál több magas vérnyomás-, és 850 ezer cukorbeteget tartanak nyilván (KSH).

A fejlett országokban világszerte hasonló problémával küzdenek. Igyekeznek programokat, intézményeket létrehozni annak érdekében, hogy ellássák a krónikus betegek egyre nagyobb tömegeit.

Miben lehet szerepe egy bloggernek?

Az Élethosszig Egészségesen keretei között teendőm nem lehet más, mint felnyitni a szemed és bemutatni, hogy mit tehetsz  önmagad hosszútávú egészsége és ezzel áttételesen családod jövője érdekében! Világszerte számos jó példa található erre, azaz semmit sem kell feltalálni, csak alkalmazni mindennapjaidban.

Érdemes magadévá tenned az orvostudomány atyjának, Hippokratésznek szavait, aki már 2500 évvel ezelőtt kimondta: „Ha nem változtatsz az életeden, nem lehet rajtad segíteni”. 

Itt az idő, hogy felismerd: ha nem akarsz 45-50 éves korodra betegségektől szenvedővé, ellátásra szorulóvá válni, figyelembe kell venned néhány fontos dolgot és eszerint tevékenykedni.

Táplálkozásfontos a megfelelő mennyiségű, energia és tápanyag tartalmú étrend. Az ízlés gyermekkorban alakul ki. Ha a gyermeked a szeretet nevében a pörkölt-krumpli-uborkasali szentháromság szellemében táplálod, többet ártasz neki, mint bárki más. A helyes étrend nem éhezést vagy aszkéta önsanyargatást jelent! Az egészséges étrenddel megtarthatod az optimális testsúlyod és egy sereg betegségek elkerülhetsz.

Fizikai aktivitás: a rendszeres testmozgás rendkívül fontos. Ha rendszeresen sétálsz, kocogsz, úszol, kerékpározol, tornázol, akkor tested ezt nem sanyargatásként fogja fel, hanem a természetes funkciók megőrzéseként: megtartod a jó fizikai és szellemi teljesítményt, hatékonyságot. Az egyensúlyban levő szervezeted nehezebben támadja meg bármilyen kór.

Hozzáférés: itt jelentős szerepet játszik a társadalom egésze. El kell érned, hogy befizetett adóidból olyan környezetet alakítsanak ki számodra, melyben egészségesen élhetsz. Rendelkezésedre kell, hogy álljon az a környezet, ahol módod van például biztonságosan futni, kikapcsolódni, közösségi életet élni. Ha például nincsenek parkok, nincsenek járdák, kerékpárutak, tornatermek, uszodák, közösségi találkozóhelyek, akkor nem férsz hozzá a lehetőséghez sem. A környezetben létrehozott apró változások is hatalmas segítséget jelenthetnek – pl. egy parkban kivilágított futósáv létrehozása ilyen.

Mentális egészség: Bölcs közmondásunk szerint „A jó pap is holtig tanul”. Szellemi frissességed megőrzése rendkívül fontos. A világ folyamatosan változik, mindig van megismerni valód. Ha nem szerzel ismereteket, nem tájékozódsz, nem követed a technológiai újdonságokat, leszakadsz és kizárod magad a közösségből is. Aki például nem tudja elsajátítani a számítógép és internet használatát, az sokkal nehezebben tud eljutni akár orvosi vizsgálatra, koncertre, moziba, közösségbe.

Közösség: az egyedüllét, a barátok, ismerősök hiánya rontja a mentális egészséged. Minél aktívabb életet élsz, annál kedvezőbb kihatása van általános egészségedre. Azaz a közösségi kapcsolatok fenntartása, ápolása kedvező az egészséged szempontjából is.

Szerző: Dr. Zátrok Zsolt

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végeztem 1991-ben. Hosszú ideig kórházi orvosként dolgoztam, majd elhagytam a pályát és a legkorszerűbb orvosi berendezések használatát oktattam az orvosi teamek számára. 2012 óta kizárólag olyan eszközökkel foglalkozom, melyet a beteg általi, otthoni használatra terveztek. Blogomban ezekről az eszközökről írok, beleértve a biztonságos alkalmazás ismertetését is. Tapasztalataim alapján meggyőződéssel állíthatom, hogy hozzájárulhatnak az egészséged megőrzéséhez/helyreállításához.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük