Arra keresem a választ, hogy izomstimulációval megváltoztathatók-e a genetikai adottságok, a veledszületett izomrost-arány avagy mekkora teljesítményváltozást érhetsz el a segítségével. Az itt leírtak csak akkor értelmezhetők, ha tisztában vagy az izomstimuláció alapjaival. Ha még nem, akkor olvasd el az izomstimuláció alapjairól szóló cikksorozatom.

Röviden összefoglalom azért a dolgokat.

  • Jól szabályozott elektromos impulzusokkal az izmaid összehúzódásra késztethetők
  • Az izomnak mindegy, hogy az összehúzódást kiváltó impulzus az agyadból vagy a készülékből érkezik. Mindkét esetben pontosan ugyanazon a módon történik a kontrakció. Ha pedig a mechanizmus azonos, akkor az izomra gyakorolt fejlesztő hatása is as.
  • Az impulzus paramétereitől függ, hogy a kezelés az izom erejére, tömegére, állóképességére, kitartására, reakciósebességére, stb. hat-e.
  • A felsorolt izomképességeket azonban nem fejlesztheted egyszerre. Ha izomtömeget növelsz, azzal veszítesz az állóképességedből és viszont, ha az állóképesség javításán dolgozol, akkor veszítesz az izomtömegedből.
  • Izomstimulációval kikerülheted az agyi szabályozást, így izoláltan fókuszálhatsz az egyes rosttípusokra.
  • Eltérő impulzust igényel a felkar, a mell, a has, a hát vagy éppen a combizom (ami az eltérő rosttömegből adódik).
  • Eltérő impulzus kell a lassú, az intermedier vagy éppen a szupergyors izomrostokhoz.

Felülírhatók-e a genetikai adottságok?

A sporteredményeid -azaz hogy miben vagy igazán jó- veled született izomrost arányon alapulnak.

Ha az I. típusú (úgynevezett lassú) rostjaid dominálnak, akkor állóképességi sportokra vagy „jó”. Ha sok a IIb. rostod, akkor jelentős izomtömeget tudsz kialakítani és hatalmas erő kifejtére lehetsz képes, azonban 1 km lefutása már nagyon nem fog jólesni.

A genetikailag kapott izomrost „keverék” a kutatások szerint csak korlátozott mértékben módosítható. Az I-es rostokat nem lehet „átkonvertálni” szupergyors rostokká és fordítva.

Ebből következik, hogy „genetikai csapdában vagy”. Ha lassú rostjaid vannak, akkor ne akarj testépítő lenni, mert nem fogsz tudni hatalmas tömeget növelni.

Ha viszont II.b rostjaid vannak, akkor erősportokban, küzdősportokban lehetsz jó, de maratonfutóként legfeljebb csak közepes eredményig juthatsz.

A „tudományos alapú sportági kiválasztás” például azt a célt szolgálja, hogy a gyermeket azon sportág irányába tereljék, amelyre az izomzata alkalmassá teszi.

„Kiskapu”: az intermedier (II.a.) rost

A jelen kutatások szerint az I és IIb rostok aránya adott és ezek semmilyen edzés hatássára nem alakulnak át egymásba.

Úgy tűnik, hogy a IIa (átmeneti) rostok jelentik az egyetlen kiskaput.

Megfelelő tréning hatására hajlamosak „alakot váltani”, azaz képességeiket I-es vagy II.b irányba optimalizálni. (De nem mind és nem teljes mértékben).

A problémát az jelenti, hogy az izmaid mozgatása agyi szabályozás alatt áll. Akaratlagosan nem vagy képes arra, hogy csak a IIa rostokat „feszítsd meg”.

Akárhogy edzel, erre nincs természetes mód.

De mi az akadály?

Hennemann féle méretszabály

Egy mozgás során az izmok mozgatása a Hennemann által meghatározott szabály szerint történik. Eszerint az izmok aktiválása agyi szabályozás alatt áll és ezt akaratlagosan nem lehet megkerülni.

  • a mozdulat érdekében először a kisebb, majd a nagyobb izmokat aktiválja a neuromotoros rendszer
  • először az I-es (lassú) rostjaid aktiválódnak, majd a IIa és végül a IIb rostok
  • A IIa rostok akkor aktiválódnak, ha a mozdulathoz a maximális erőd több, mint 50%-ára szükség van,
  • a szupererős II.b rostok pedig csak akkor, ha a mozdulat a maximális erőd minimum 75%-át igényli.

A méretszabály következményei

Az izmaid többségében a fehér és vörös rostok keverednek, azaz nincs kizárólag fehér vagy vörös izom.

A Hennemann szabály értelmében az edzésmódszer függvénye, hogy melyik típusú rostod tréningezed. 

Ha állóképességi céljaid vannak, akkor alacsony és közepes intenzitású, hosszú tartamú edzéseket végzel. Az ilyen erőkifejtéshez azonban csak az I. rostokra és némiképpen a IIa-ra van szükség.

Javul az állóképességed, csekély mértékben az erőd is növekszik, de az izomtömeged csak elenyésző mértékben.

Ha kitartást és erőt igénylő céljaid vannak akkor az állóképességi és intermedier rostokat kell erősítened, azaz az edzésterhelést a maximális 60-70%-a környékén tartani. Ezzel egyaránt erősíted az I és IIa rostokat. Így növekszik az erőd, mérsékelten nő az izomtömeged, javul a kitartásod, azaz a magas erőkifejtést hosszabb távon (általában néhány perc) bírod. Ilyen izommal crossfit, küzdősport, kajak-kenu, stb. lehet az erősséged, mert ezekben a maxhoz közeli intenzitást kell a lehető legtovább elviselni.

Ha izomtömeget akarsz növelni, akkor viszont teljesen más edzésmunkára van szükséged. A max. erőd 80%-a feletti súlyokkal, kis ismétlésszámmal, nagy erőkifejtéssel kell edzeni. Ilyen izommunka során aktiválódnak nemcsak az I, IIa, hanem a IIb rostjaid is. Ez utóbbiak adják a nagy tömeget. Ilyen izomzattal azonban elveszíted az állóképességed. Ekkora izomtömeggel már csak legfeljebb 1 percig tartó erőkifejtésre vagy képes. A futóversenyek nem testépítőknek valók.

„Megkerülő módszer”

Egyetlen olyan módszer van, amivel a Hennemann szabály „megkerülhető”, az elektromos izomstimuláció.

A IIa rostok a Heinemann féle méretszabály értelmében akkor kezdenek aktiválódni, ha a teljesítményhez a maximális erőd több, mint 50%-át igénybe veszed. A rostokhoz futó motoneuronok pedig 50-80Hz közötti frekvenciával „tüzelnek”.

A megfelelő frekvencia, impulzus-tartam és intezitás beállításával a stimulációt nagyon precízen a IIa rostokra fókuszálhatod és így irányíthatod, hogy mely irányába tolódjanak el.

Stimulációval tehát olyat „mutathatsz” az izmaidnak, amit akaratlagosan semmilyen módon nem tudsz.

Választanod kell azonban az állóképesség, a kitartó erő, a maximális erő vagy az izomtömeg javítása között. Ezek közül csak egyet tudsz kimaxolni. Az izomtömeg növelése biztosan rontani fogja az állóképességed, míg az állóképesség javítása csökkenti az izomtömeget.

Olvasd el az Izomstimuláció elméleti alapjai című cikkem is.

 

Mindent egyben a sport-izomstimulátorokról

Iratkozz fel hírlevelünkre, ha szeretnél mindent megtudni arról, hogy az izomstimulátorok mire valók, miben segíthetnek amatőr vagy profi sportolóként számodra!

Az Adatvédelmi szabályzatot itt olvashatod el.

Szerző: Dr. Zátrok Zsolt

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végeztem 1991-ben. Hosszú ideig kórházi orvosként dolgoztam, majd elhagytam a pályát és a legkorszerűbb orvosi berendezések használatát oktattam az orvosi teamek számára. 2012 óta kizárólag olyan eszközökkel foglalkozom, melyet a beteg általi, otthoni használatra terveztek. Blogomban ezekről az eszközökről írok, beleértve a biztonságos alkalmazás ismertetését is. Tapasztalataim alapján meggyőződéssel állíthatom, hogy hozzájárulhatnak az egészséged megőrzéséhez/helyreállításához.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük