Alvás – természetes pihenőállapotunk
Az alvás az ember természetes pihenőállapota. Alvás alatt fokozódik a sejtosztódás és lassul a sejtpusztulás.
Az ébrenlét-alvás váltakozását az agyalapi mirigy vezérli a melatonin nevű anyag mennyiségének változtatása révén. Reggel a szemedbe eső fény érzete (becsukott szemhéjadon keresztül is) az agyadba jut és csökkenti a melatonin termelését, míg sötétben pont fordított a folyamat: a fény hiánya növeli a melatonin termelését és ez elősegíti az elalvást.
A napi alvásigény általában 7-9 óra. A fiatalabbak többet, az idősebbek általában kevesebbet alszanak. Minél hosszabb az ébren töltött idő, annál nagyobb az elalvásra való hajlandóság.
Az alvás tartama alatt több alvási ciklus figyelhető meg.
A REM fázis kevésbé mély és az álmok többsége ekkor történik. Az NREM fázis alatt áll helyre a szervezet energiája és ekkor szabadulnak fel a növekedési hormonok is.
Az alvászavar legtöbbször elalvási-átalvási zavarként, korai ébredésként vagy ezek kombinációjaként jelentkezik. A kialvatlanság rontja az ember teljesítőképességét, növeli a balesetek kockázatát és csökkenti az immunrendszer védekező képességét.
Bár az altatók és nyugtatók átmeneti javulást hozhatnak, de hosszú távon az alvás szerkezetét felborítják és fokozhatják az alvászavart. Rendszeres szedésük függőséghez vezethet, megvonásuk kifejezett alvászavarral járhat. Az alvászavarok kezelésében a mértéktelen altatószer-használat kifejezetten károsnak mondható.
Sokat segíthetnek különböző életmódbeli változtatások: a rendszeres testmozgás, fizikai aktivitás, kényelmes fekhely, megfelelő szobahőmérséklet. Csak akkor feküdj le, ha már elálmosodtál. Ha 15-20 perc fekvés után nem alszol el, akkor kelj fel és foglald el magad (olvasás, unalmas házimunka, filmnézés, stb).
