Másodlagos nyiroködéma – “szerzett” betegség

A másodlagos nyiroködéma oka egy beazonosítható károsodás, amely működési zavart vagy akadályt okoz a nyirokerekben és/vagy nyirokcsomókban. Általában a végtagokat érinti, de extrém formában is megjelenhet, a törzsön, hason, fejen és nyakon és a külső nemi szerveken.

 

A világ egészét nézve a nem veleszületett, azaz az élet során szerzett, úgynevezett másodlagos nyiroködéma leggyakoribb okozója egy fonalszerű féreg, a wucheria bancrofti. A féreggel való fertőzöttséget  filariasisnak nevezik. Ez egy trópusi betegség, mely több mint 80 országban található meg Afrikában, Indiában, Dél-kelet Ázsiában és Dél-Amerikában, valamint a Csendes-óceáni szigetek és a Karibi térség területén. A WHO adatai szerint 1,3 milliárd embert fenyeget ez a betegség és több mint 120 millióan jelenleg is fertőzöttek, akik közül 40 millió a súlyos nyiroködémás.

Európában, az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában féreg okozta nyiroködéma gyakorlatilag nem fordul elő. Ezekben az országokban a másodlagos nyiroködéma leggyakrabban műtét után vagy terápiás célú besugárzás következtében lép fel. Az egyik leggyakoribb a mellrák miatti műtéteket követően. A mellrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás. Nemcsak nőket, hanem férfiakat is érinti. 100 nőre jut egy férfi mellrákos megbetegedés. Évente többszázezer új mellrákos esetre derül fény ezekben az országokban.

 

A nyirokrendszer feladata

A nyirokrendszer szervezetünk folyadékkeringésének egyik pillére. Az artériák friss vért szállítanak a sejtjeinkhez. Ennek összegyűjtése a vénák hálózatára hárul. Míg az artériákban a vért a szív pumpálja, addig a vénákban az áramlás passzívan történik. Az izmok összehúzódása nyomja össze a vénákat, amelyekben ezért a folyadék áramlása indul meg. Mivel a vénák “teljesítménye” alacsonyabb, mint az artériáké, így megérthető, hogy a folyadék egy része a szövetek között marad.

Ennek a szövetek között maradt folyadéknak összegyűjtése és elszállítása a nyirokrendszer feladata.

A nyirokrendszer nyirokerek és nyirokcsomók hálózatából áll. A nyirokerek összegyűjtik a fehérjéket, vizet, zsírokat és a sejtek által termelt “hulladékokat” tartalmazó folyadékot. Ez átáramlik a nyirokcsomókon, melyek kiszűrik a hulladékokat és az idegen anyagokat (kórokozók). A több nyirokcsomó-csoporton átjutott nyirok végül visszajut a vérkeringésbe.

 

Miért alakul ki a másodlagos nyiroködéma?

Egészséges egyénnél az artériák által szállított és a vénák-nyirokrendszer által összegyűjtött folyadékmennyiség egyensúlyban van, ezért nem alakul ki duzzadás.

Fizikai sérülések (csonttörés, vágás, stb.) roncsolhatják a nyirokereket. Bármely – gyógyító szándékú- műtét során is sérülhetnek. Gyakran előfordul az évekkel korábban történt kozmetikai célú zsírleszívás, visszérműtét után is. A sérülés és műtét során egyaránt “átvágásra kerülhet” a nyirokér, mely szerencsés esetben “összeforr”. Sokszor a kialakuló heg leszorítja, beszűkíti az eret és így nem tud áramlani a nyirok. Kicsit hasonló a jelenség, mint amikor a kerti locsolótömlőt megtöröd –  így nem tud folyni a víz.

A nyirokcsomók sérülései vagy eltávolítása jelenti a másik fő csoportot. A nyirokcsomók eltávolítására általában daganatos betegségek műtéte kapcsán kerül sor. Sugárterápia hegesedést és gyulladást okoz a nyirokcsomókban és nyirokerekben, amely hozzájárul a másodlagos nyiroködéma megjelenéséhez. Tudni kell, hogy az emlődaganat gyógyítás “normális” mellékhatása a nyiroködéma kialakulása. Bár ismert a szinte biztosan fellépő nyiroködéma, a daganat kezelése az elsődleges fontosságú, hiszen ez vezethet a beteg életének megmentéséhez. Számos műtét előtt (daganateltávolítás, visszérműtét, zsírleszívás, stb.) a beteget fel kellene készíteni ezekre a következményekre és várható teendőire.

Belátható, hogy a nyirokerek és nyirokcsomók sérülései hatására a nyirok áramlása akadályba ütközik. Szerencsés esetben az épen maradt nyirokerek kitágulnak és megoldják a plusz feladatot. Ha több nyirokér sérül vagy több nyirokcsomó kerül eltávolításra, akkor a nyirokutakon nem tud áramlani a nyirok és felhalmozódik a szövetekben. Ez a felszaporodott folyadék okozza a duzzanatot az alsó és felső végtagokban, de akár a test más részeit is érintheti.

 

Mennyi idő múlva alakul ki a nyiroködéma?

Másodlagos nyiroködéma közvetlenül a műtét és/vagy a sugárzás után kialakulhat, azonban az átlagos idő a műtét utáni 14 és 24 hónap között van. Előfordul, hogy néhány, sőt akár 20 év telik el a műtét/sérülés után. Erre az a magyarázat, hogy az érintett nyirokér feladatait át tudják venni más nyirokerek. Az életkor előrehaladásával más tényezők, pl. testsúly gyarapodás, újabb műtét, besugárzás, sérülés, fertőzés, stb. fordulhatnak elő. Ezek hatására károsodnak az eddig még jól működő nyirokeloemek is és kialakul a nyiroködéma.

Sokaknál sohasem fognak megjelenni a tünetek, de a kialakulás kockázata egy életen át fennáll.

 

A másodlagos nyiroködéma kezelése

Az elsődleges és másodlagos nyiroködéma kezelése között kevés a különbség.

Az nyiroködéma kezelésének évtizedek óta elfogadott módja -orvosi kifejezéssel- a Teljes Decongestive Terápia (angolul CDT). Ez egyszerűen a duzzanatcsökkentő törekvéseket jelent. A régóta halmozódó tapasztalatok alapján elmondható, hogy ez a kezelés biztonságos és hatékony.

Tudni kell azonban, hogy jelenleg nem létezik olyan módszer, mely az elsődleges nyiroködémát véglegesen megszünteti. A betegnek tudnia kell, hogy a kezelések hatására csökken a duzzanat, de ez nem egyenlő a gyógyulással. Ebből következik, hogy a nyiroködémában szenvedő betegnek mindennapi, elmaradhatatlanul fontos feladata a betegséggel való “foglalkozás”! Ezt más nem tudja elvégezni helyette!

A nyiroködéma kezelés bármely típusának célja a duzzanat csökkentése és a folyamatosság. A nyiroködémás területen a duzzanat normális vagy közel normál méretűvé csökkentése sokat segít a betegnek. Így visszatérhet a szokásos napi tevékenységekhez.

A kezelés másik fő célja a fertőzés kockázatának csökkentése. A fertőzések (pl. orbánc) súlyosbítják a nyirokbetegséget. Lábápolással, a személyes higiéné betartásával elkerülhető.

Minél korábban elkezdődik a kezelés és minél rendszeresebb, annál jobb eredmény várható. Hiba addig várni a kezeléssel, míg a duzzanat már fájdalmat okoz!

 

A nyiroködéma otthoni, mindennapi kezelésére ajánlom

 

Források:

  1. http://jmg.bmj.com/content/22/4/274.full.pdf
  2. http://www.hgen.pitt.edu/projects/lymph/research_update.php
  3. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21617474
  4. http://ghr.nlm.nih.gov/condition/milroydisease
  5. http://cancer.gov/cancertopics/types/breast
  6. http://cebp.aacrjournals.org/content/19/11/2734.long
  7. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/1097-0142(20010915)92:6%3C1368::AID-CNCR1459%3E3.0.CO;2-9/abstract
  8. http://www.cancer.org/acs/groups/content/@epidemiologysurveilance/documents/document/acspc -029771.pdf
  9. http://www.lymphnet.org/pdfDocs/nlnriskreduction.pdf

További információk:

CÍMKÉK
MEGOSZTOM

HOZZÁSZÓLÁSOK

Wordpress (4)
  • comment-avatar
    Dr. Zátrok Zsolt 1 hét

    A készülék árába a készülék tartozik.
    Külön kell megvennie azt vagy azokat a kezelőmandzsettákat, amire szüksége van. Több méret van, ezek mind eltérő áron kaphatók.
    Ezen felül attól függően, hogy egy, kettő vagy három mandzsettát vásárol szükséges még légtömlő.
    A készülék kipróbálására van lehetőség. Bejelentkezés telefonon lehetséges. Segítek a megfelelő méretű mandzsetta kiválasztásában, megtanítom, hogyan kell használnia. Hétfő-Kedd-Csütörtök napokon 9-14:00 közötti időpontokra lehet foglalni.

  • comment-avatar
    H. Istvánné 1 hét

    Szeretném tudni mi tartozik a power Q 1000 149.990.-Ft-os árba ezen kivül még külön kell megvenni a hozzá tartozó csizmát és vezetéket is, most már szeretnék tisztán látni a méreteimet is megadtam de csak levelezek és nem jutok arra a pontra hogy végre használni is tudnám még azt sem tudom hogy tudnám-e használni a lábam viszont egyre rosszabb állapotban

  • comment-avatar
    Dr. Zátrok Zsolt 7 hónap

    Hát attól függ…. a “vibrátor” egy szexuális segédeszköz, azt nyugodtan lehet használni. Ha VIBRÁCIÓS TRÉNERT kapott, az más kérdés. Nyiroködémában nem javaslom! A vibrációs tréneren a gyakorlatokat álló helyzetben kell végezni és csekély izomösszehúzódást biztosít, azaz a lábizmok nem “pumpálnak”. A gravitáció (álló helyzet) és vibráció együttes hatása így inkább fokozza az ödémát. A nemzetközi szakirodalomban is hasonló vélekedés található. Limfödémában a séta, kocogás, nordic walking, kerékpározás, úszás, jóga az ajánlott mozgás.

  • comment-avatar
    Mami 7 hónap

    Üdvözletem!
    4.éve kezelik a másodlagos nyiroködémámat. Alsó végtagok.Kaptam egy Vibrátor tréner, kérdésem, használhatom-e? Köszönettel