A szűrővizsgálatok rendszeres igénybevételével megelőzhető lenne a mellrák nagy arányú kialakulása, amely vezető daganatos megbetegedésnek számít a 45 és 65 év közötti nők körében. Ezen túl az „önvizsgálat” is fontos szerepet játszhat még abban, hogy csökkenjen a mellrákban elhunyt nők aránya. A képalkotó vizsgálatok, mint például az emlő ultrahang, a mammográfiás vizsgálat segíthetik a korai diagnózist.

„Érdekes” tény, hogy a mellrák kifejezetten a nyugati világban gyakori: Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jóval sűrűbben fordul elő, mint a fejlődő és keleti országokban.

Mammográfia- módszer a mell vizsgálatára

A mammográfia során a mellekről készítenek röntgenfelvételt. Ez aztán használható emlőrákszűrésre vagy diagnosztikai célokra, például bizonyos tünetek vagy más képalkotó eljárással észlelt szokatlan leletek kivizsgálására.

A felvétel alkalmával a mellet két szilárd felület közé szorítják, hogy az emlőszövet szétterüljön. Ezután a röntgenfelvétellel fekete-fehér képek készülnek, amelyeket egy számítógép képernyőjén megjelenítenek, és ezen a rákos megbetegedésre utaló jeleket keresik. A felvételt egy kifejezetten mammográfiára tervezett röntgenkészülék készíti. A jó képminőség, valamint a sugárterhelés csökkentése érdekében a melleket – egyenként – tehát speciális műanyag lemezek segítségével összenyomják, majd elkészítik a kétirányú röntgenfelvételt róluk. A hagyományos mammográfiai vizsgálat alapvetően nem fájdalmas, de a mellek összenyomása kellemetlen lehet. Egy technikus segít a fejed, a karjaid és a törzsed úgy beállítani, hogy a melleidet akadálytalanul körbepásztázhassa a gép.

A mammográfia kulcsszerepet játszik a mellrákszűrésben, hisz kimutatja az elváltozást, mielőtt az tüneteket okozna. Bizonyítottan csökkenti az emlőrák miatti halálozás előfordulását.

A hagyományos felvétel során tehát kétdimenziós kép készül a mellekről. Újabb típusa, a 3D mammográfia háromdimenziós képeket készít az emlőről. Egyes egészségügyi intézmények a hagyományos 2D-s mellett már a 3D-s mammográfiát is felkínálják emlőrákszűrés céljából.

mammográfia, emlőrák szűrés, mellrák szűrés

Mikor alkalmazzuk?

A mammográfiás vizsgálatot a részletes egyéni és családi kórelőzmény felvételét, és a lehetséges rizikófaktorok felmérését követően fizikális vizsgálat előzi meg. Ezután jön, hogy mindkét emlőről kétirányú mammográfiás felvételt készítenek, amely hozzávetőlegesen 5 percet vesz igénybe.

A röntgengép alacsony energiájú ionizáló sugárzást használ, így a sugárterhelés kismértékű.

Szűrő mammográfia

A szűrővizsgálat azt jelenti, hogy a vizsgálatra akkor kerül sor, amikor nincs panaszod és tünetmentes vagy. Az a cél, hogy az emlő rákos elváltozásait minél korábban kiderítse. Ha a rákos elváltozást kezdeti stádiumban fedezik fel, a kezelése egyszerűbb, kevésbé invazív és sikeresebb.

Az emlőrák már egészen fiatal korban is előfordulhat, az esetszámok a 35 év felettiek körében növekedést mutatnak. Az életkor előrehaladtával ezek a számok tovább emelkednek, így az emlődaganatok előfordulása 45 év felett kétszeresére, míg 65 év felett a négyszeresére nő. Az emlőrák kialakulásának valószínűsége ugyan sok összetevőtől függ (emlőszerkezet, családi hajlam, hormonális állapot), összességében elmondható, hogy a rendszeres, évenkénti emlőszűréseket érdemes 40 éves kortól megkezdeni. Amennyiben a családban előfordult emlődaganat, úgy az emlőt érintő vizsgálatokat (mammográfiát, ultrahangos vizsgálatot) még ennél is korábban, 35 éves korban érdemes lehet megkezdeni.

Diagnosztikus mammográfia

A gyanús emlőelváltozások sokfélék. Például csomó a mellben, mellfájdalom, szokatlan bőreltérés, a mellbimbó megvastagodása vagy mellbimbó váladékozás. Ilyen esetekben a mammográfiát kivizsgálásra használják,

Kockázatok

A mammográfia kockázatai és korlátai a következők:

  • A mammográfia kis dózisú radioaktiv sugárzást jelent. A rendszeres mammográfia előnyei meghaladják az ilyen mennyiségű sugárzásból eredő kockázatokat.
  • Ha a mammográfiás felvételen valamilyen „gyanúsat” észlelnek, akkor ez önmagában még nem elég, hanem további vizsgálatokra van szükség. Ezek közé tartozhatnak további képalkotó vizsgálatok, például ultrahangvizsgálat, valamint a biopszia (azaz sebészi mintavétel az elváltozást tartalmazó emlőszövetből). A minta szövettani elemzése adja meg a további teendőket.
    A legtöbb esetben a mammográfiás felvételen észlelt elváltozás nem rosszindulatú. A kiegészítő vizsgálatokat azért szükséges elvégezni, hogy ez minden kétséget kizáróan megállapításra kerüljön.

A szűrőmammográfia nem képes minden rákos megbetegedést kimutatni: előfordulhat, hogy a mammográfián nem látszik az, ami fizikális vizsgálattal felismerhető rákos megbetegedés. Ha túl kicsi, vagy olyan területen helyezkedik el, amelyet a mammográfia nehezen lát, például a hónaljban, akkor nem lehetünk teljesen biztosak a diagnózisban.

Annak ellenére, hogy a mammográfiával korán felfedezhető, nem mindegyik rák típus gyógyítható. Egyes emlőrákok agresszívak, gyorsan nőnek és gyorsan átterjednek a test más részeire.

Mikor nem javasolt a mammográfiás vizsgálat?

  • várandósság alatt, ez esetben elsődlegesen emlő ultrahang javasolt.
  • ha 1 éven belül volt már mammográfiás vizsgálatod, ez esetben elsődlegesen emlő ultrahang javasolt.

Hogyan készülj fel?

  • A vizsgálatot a menstruáció utáni első 2 héten javasolt végezni, mert ilyenkor a mellek kevésbé érzékenyek.
  • Ha volt korábbi vizsgálatod, akkor a korábbi felvételeket vidd magaddal. A radiológus össze tudja hasonlítani a korábbi felvételeket az új képekkel.
  • Ne használj dezodort a vizsgálat előtt. A dezodorok, izzadásgátlók, púderek, krémek vagy parfümök fémrészecskéket tartalmazhatnak, amelyek zavarhatják a felvételt.
  • Emlő implantátum esetén a 3D mammográfia sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos mammográfia.
  • A vizsgálat elvégezhető szoptatós kismamák esetében is, azonban a szoptatás csak a vizsgálatot követő 24 óra eltelte után folytatható.

Mi fog történni?

A vizsgálat során

El kell távolítani az ékszereket, nyakláncot. Deréktól fel le kell venni a ruhát, a melltartót is beleértve.

A vizsgálat állva történik. A röntgenkészülék elé kell állnod. A fejed, a karjaid és a törzsed úgy állítják be, hogy a melledet akadálytalanul körbepásztázhassa a gép.

A jó képminőség, valamint a sugárterhelés csökkentése érdekében a melleket speciális műanyag lemezek segítségével összenyomják, majd kétirányú röntgenfelvételt készítenek róluk.

A nyomást néhány másodpercig alkalmazzák. Ez nem káros, de okozhat némi kellemetlenséget.

A rövid röntgenfelvétel alatt mozdulatlanul kell maradnod és a lélegzeted is vissza kell tartanod, hogy ne történjen elmozdulás (mert a kép elmosódott lenne a mozgás miatt).

A vizsgálat után

Miután mindkét melledről elkészültek a felvételek, ellenőrzik a képek minőségét. Ha a felvételek technikai okokból nem megfelelőek, előfordulhat, hogy a vizsgálat egy részét meg kell ismételni. Az egész eljárás általában kevesebb mint 30 percet vesz igénybe. Ezt követően felöltözhetsz, és folytathatod szokásos napi tevékenységeidet.

A radiológus szakorvos kiértékeli az elkészült felvételeket. Az eredmény alapján szükség lehet további képalkotó eljárásra is szükség lehet – MR vagy ultrahang vizsgálat – a pontos diagnózis felállítása érdekében.

Eredmények

A mammográfia során ahogy már említettem is, fekete-fehér képek készülnek a mellszövetről. Ezek digitális képek, amelyek egy számítógép képernyőjén jelennek meg, ezt elemzi a radiológus.

A radiológus rákos elváltozásra utaló jeleket és egyéb olyan állapotokat keres, amelyek további vizsgálatokat, nyomon követést vagy kezelést igényelhetnek.

Érdeklődd meg, hogy mikor és hogyan osztják meg veled az eredményeket, de általában a felvételt követő néhány napon belül már elérhető lesz.

blank
Szerző: Dr. Zátrok Zsolt

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végeztem 1991-ben. Hosszú ideig kórházi orvosként dolgoztam, majd elhagytam a pályát és a legkorszerűbb orvosi berendezések használatát oktattam az orvosi teamek számára. 2012 óta kizárólag olyan eszközökkel foglalkozom, melyet a beteg általi, otthoni használatra terveztek. Blogomban ezekről az eszközökről írok, beleértve a biztonságos alkalmazás ismertetését is. Tapasztalataim alapján meggyőződéssel állíthatom, hogy hozzájárulhatnak az egészséged megőrzéséhez/helyreállításához.

2 Comments

  1. A BIRADS I azt jelenti, a jobb emlő negatív, azaz semmilyen „nem odavaló” nem látszik benne. Ezzel nincs teendő.
    A BIRADS III-IV azt jelenti, hogy a bal mellében van egy olyan terület, amelynek „mibenléte” további vizsgálatot igényel. Ez a kód egyben azt is jelenti, hogy a leletező orvos a felvételen látottak alapján „nem izgul túlzottan”, legfeljebb 9%-os valószínűséggel gondolja, hogy az elváltozás rosszindulatú lehet.
    Ezt kell tehát szövettani mintavétellel (biopszia) megállapítani, azaz ki kell venni a látott csomót, és szövettani vizsgálatot végezni.
    A vizsgálatot javasló nőgyógyász (vagy a háziorvosa) segíthet, hogy hova forduljon mintavétel miatt. Kapkodni nem kell, de minél előbb, annál jobb.

  2. Kedves Doktor Úr
    ez lett az első mammo eredménye. 22-én megyek UH-ra és ha kell akkor biopsziára, de annyira rettegek, h se enni se aludni, se dolgozni nem tudok 🙁 47 éves perimenopauzás vagyok, túlsúlyos, nem szültem.
    Véleményét megköszönöm, ha ez alapján tud valamit mondani.
    Mammográfia:
    Mindkét emlõben részleges fibroadiposus involutio. A maradék mirigyállomány glanduláris. A bal emlõben a CC felvételen a belsõ
    quadransoknak megfelelõen, a bimbótól 5 cm-re egy 18 mm legnagyobb átmérõjû kissé torzult, csillagszerû mirigyintenzitású
    terület látható. A bal emlõben az axilláris nyúlványban 8 mm-es intramammaris nyirokcsomó van. Egyebekben körülírt kóros képlet,
    szerkezeti torzulás vagy csoportos mikromeszesedés nem azonosítható.
    A bõr mindkét oldalon normális vastagságú. Az axillákban kóros képlet nem azonosítható.
    Vélemény: Indeterminált eltérés a bal emlõben.
    Jobb oldal: BIRADS I.
    Bal oldal: BIRADS III-IV

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük