Bélgázok... amit a szellentésről tudni kell - Dr. Zátrok Zsolt blog

Bélgázok… amit a szellentésről tudni kell

Az egész emésztőrendszer, a gyomortól a végbélig, a nyelés és az emésztés természetes következményeként bélgázokat tartalmaz. Mindenki találkozhat a jelenséggel, az életmódjától függetlenül. Az emésztőrendszerben lévő gázokat általában nem vesszük észre, amíg puffadást, feszülést nem okoznak és fel nem böfögjük vagy a végbélen keresztül ki nem ürítjük (szellentés). Számos állapot van azonban, amelyekben a bélgázok mennyisége fokozódik és kellemetlenséget okoz. 

Számos okra vezethetők vissza a tünetek, így nehéz lenne megmondani, melyik korosztályt, nemet érinti a leginkább. Nagy mértékben függ attól, hogy mit ittál, mit ettél. A táplálkozásod és az életmódod fontos szerepet tölt be az emésztőszerveid jó működésében. Tejtermékek, puffasztó hatású gyümölcsök és zöldségek fogyasztása, szénsavas italok mind-mind bélgázokat, böfögést, haspuffadást okozhatnak, akár hasmenést is.

Bizonyos élelmiszerek, például a bab, csak részben bomlanak le a felső bélszakaszon. Amikor elérik a vastagbelet (colon), az ártalmatlan bélbaktériumok erjeszteni kezdik (fermentálják). A becslések szerint 30-150 gramm emésztetlen étel éri el a végbelet szénhidrát (rost) formájában minden nap. Ez a mennyiség egyéni változatosságot mutat az étrend és az emésztőrendszer működése függvényében.

Tudni kell, hogy mindenki naponta többször szellent és az alkalmi böfögés is teljesen normális. A túlzott bélgázok által okozott feszülés, fájdalom, stb. azonban emésztési rendellenességre utalhatnak, ami odafigyelést igényel.

Fokozott bélgáz képződés okai

A túlzott mennyiségű bélgázok keletkezhetnek a habzsoló, kapkodó étkezés, túlevés, dohányzás vagy rágógumizás következtében a tápcsatorna felső szakaszán. Gyakoribb, hogy bizonyos ételek túlzott mértékű fogyasztása, emésztésének képtelensége vagy a vastagbélben általában is megtalálható baktériumok működésének zavara okozza a bélgázok felszaporodását.

A túlzott gázképződést okozó élelmiszerek

A gázképződés egyéni sajátosságot mutat. Így azok az ételek, amelyek az egyikünknél gázképződést okoznak, a másiknál egyáltalán nem biztos, hogy tünetet produkálnak. A leggyakoribb gázképző élelmiszerek és anyagok közé tartoznak:

  1. Bab és lencse
  2. Keresztesvirágú zöldségek (pl. a káposzta, a brokkoli, a karfiol, a bordáskel és a kelbimbó)
  3. Korpa
  4. Laktóztartalmú tejtermékek
  5. Fruktóz, amely egyes gyümölcsökben található, és amelyet édesítőszerként használnak üdítőitalokban és más termékekben.
  6. Szorbit: cukorhelyettesítő anyag, amely egyes cukormentes cukorkákban, rágógumikban és mesterséges édesítőszerekben található.
  7. Szénsavas italok, például szóda vagy sör.

Emésztési rendellenességek, amelyek túlzott gázképződést okoznak

A túlzott bélgáz képződésről akkor beszélünk, ha a böfögés vagy puffadás naponta több mint 20 alkalommal jelentkezik. Hétterében számos rendellenesség megbújhat, így többek között:

Laktóz intolerancia

A laktózérzékenyek nem képesek a tejben lévő cukrot (laktózt) teljesen megemészteni. Ennek következtében a tejtermékek evése vagy ivása után hasmenés, gázok és puffadás tapasztalható. A laktóz-malabszorpciónak is nevezett állapot általában ártalmatlan, de tünetei kellemetlenek lehetnek. Általában a vékonybélben termelődő enzim (laktáz) túl kevés mennyisége a felelős, és nem vagy képes megemészteni a tejtermékeket. Laktózérzékenység alakul ki, ami a tejtermékek fogyasztása után tüneteket okoz. A legtöbb laktózintoleranciában szenvedő képes kezelni az állapotát anélkül, hogy le kellene mondania minden tejtermékről.

Cöliákia (gluténérzékenység)

Ez a glutén (a búzában, árpában és rozsban található fehérje) fogyasztására adott immunreakció. Ha cöliákiában szenvedsz, a glutén fogyasztása immunválaszt vált ki a vékonybélben. Idővel ez a reakció károsítja a vékonybél nyálkahártyáját és megakadályozza, hogy bizonyos tápanyagok felszívódjanak (felszívódási zavar). A bélkárosodás gyakran okoz hasmenést, fáradtságot, fogyást, puffadást és vérszegénységet, és súlyos szövődményekhez vezethet. Gyermekeknél a felszívódási zavar, a felnőtteknél látható tünetek mellett, a növekedést és a fejlődést is befolyásolhatja.

A cöliákiára nincs gyógymód, de a legtöbb ember számára a szigorú gluténmentes diéta követése segíthet a tünetek kezelésében és a bélgyógyulás elősegítésében.

Étkezési zavarok

Tartósan fennálló, rossz étkezési szokásokkal kapcsolatosak, amelyek negatívan befolyásolják az egészséget, az érzelmeket és az élet fontos területein való működőképességet. A leggyakoribb étkezési zavarok az anorexia nervosa, a bulimia nervosa és a falási zavar.

A legtöbb ilyen rossz szokás azzal jár együtt, hogy túlságosan rákoncentrálsz a testsúlyodra, a testalkatodra és az ételekre, ami veszélyes étkezési mintához vezet. Ez jelentősen befolyásolhatja a szervezet megfelelő táplálkozási képességét. Az evészavarok károsíthatják a szívet, az emésztőrendszert, a csontokat, a fogakat és a szájat, és más betegségek okozói is lehetnek.

Gyakran a tinédzser és fiatal felnőtt korban alakulnak ki, bár később sem kizárt. Kezeléssel vissza lehet térni az egészségesebb táplálkozási szokásokhoz, és ez visszafordíthatja az evészavar okozta súlyos szövődményeket.

Gasztrooesophageális refluxbetegség

Akkor fordul elő, amikor a gyomorsav akaratlanul visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez a visszaáramlás (savas reflux) irritálja (felmarja) a nyelőcső nyálkahártyáját. A legtöbben életmódbeli változtatásokkal és vény nélkül kapható gyógyszerekkel tudják kezelni a reflux által okozott kellemetlenségeket. Másoknak azonban erősebb gyógyszerekre vagy akár műtétre is szükségük lehet a tünetek enyhítéséhez.

Gyomorfekély

Nyílt sebek, amelyek a gyomor belső falán vagy a vékonybél legfelső részén (duodenum, azaz nyombél) alakulnak ki. Leggyakoribb tünet a gyomorfájdalom.

A gyomorfekély leggyakoribb oka a Helicobacter pylori baktériummal való fertőzés és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) hosszú távú szedése. A stressz és a fűszeres ételek nem okoznak gyomorfekélyt, azonban ronthatják a tüneteket.

Cukorbetegség

Olyan betegség, amely befolyásolják a szervezeted vércukor felhasználását. A glükóz létfontosságú egészséged szempontjából, mivel fontos energiaforrás az izmokat és szöveteket alkotó sejtek számára. Ez az agyad fő üzemanyagforrása is.

A krónikus cukorbetegség lehet 1-es vagy 2-es típusú. A cukorbetegség kiváltó oka típusonként változik. Valójában azonban nem számít, hogy milyen típusú cukorbetegségben szenvedsz, a lényeg, hogy a véredben megemelkedik a cukorszint, mely aztán komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

A potenciálisan visszafordítható állapot a prediabétesz és a terhességi cukorbetegség. A prediabétesz akkor fordul elő, amikor a vércukorszinted magasabb a normálisnál, de nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségnek minősüljön. Ez azonban gyakran a cukorbetegség előfutára, hacsak nem teszel megfelelő intézkedéseket az állapotromlás megelőzésére. A terhességi cukorbetegség a terhesség alatt jelentkezik, de a baba megszületése után megszűnhet.

Dömping szindróma

Gyors gyomorürülésnek is neveznek, hiszen akkor jelentkezik, amikor az étel, különösen a cukor, túl gyorsan kerül a gyomorból a vékonybélbe. Egy olyan állapot, ami a gyomor egészének vagy egy részének eltávolításakor, vagy a gyomor megkerülésére irányuló műtét után alakulhat ki. Azoknál is kialakulhat, akiknek nyelőcsőműtétjük volt. A legtöbb embernél az étkezés után 10-30 perccel jelentkeznek a jelek és a tünetek, például hasi görcsök és hasmenés. Másoknál 1-3 órával az étkezés után, és megint másoknál a korai és a késői tünetek egyaránt jelentkeznek.

Általánosságban elmondható, hogy a műtét (leginkább a súlyvesztést célzó) utáni étrend megváltoztatásával megelőzhető a dömping szindróma. A változtatások közé tartozhat a kisebb étkezések bevezetése és a magas cukortartalmú élelmiszerek korlátozása. A dömping-szindróma súlyosabb eseteiben gyógyszeres kezelésre vagy műtétre lehet szükség.

Crohn-betegség

Az emésztőrendszer gyulladásos betegsége. Ami hasi fájdalomhoz, súlyos hasmenéshez, fáradékonysághoz, fogyáshoz és alultápláltsághoz vezethet. Az emésztőrendszer különböző területeit érintheti, ami gyakran átterjed a bél mélyebb rétegeire.

A Crohn-betegség fájdalmas és legyengítő lehet, néha életveszélyes szövődményekhez vezethet. Bár nincs rá ismert gyógymód, a terápiák nagymértékben csökkenthetik a betegség jeleit és tüneteit, valamint akár hosszú távú remissziót és a gyulladás gyógyulását is előidézhetik.

Irritábilis bél szindróma

A vastagbelet érintő gyakori betegség. Jelei és tünetei közé tartoznak a görcsök, hasi fájdalom, puffadás, gázok, hasmenés vagy székrekedés, vagy mindkettő. Krónikus állapot, amely hosszan elhúzódó kezelést igényel. Csak a betegek kis részénél jelentkeznek súlyos tünetek. Egyesek az étrend, az életmód és a stressz kezelésével kontrollálni tudják a panaszaikat. A súlyosabb tünetek gyógyszeres kezeléssel és tanácsadással enyhíthetők. Nem okoz elváltozásokat a bélszövetben, és nem növeli a vastagbélrák kockázatát.

Fekélyes vastagbélgyulladás

Gyulladásos bélbetegség, amely gyulladást és fekélyeket okoz a vastagbél és a végbél legbelső falán. A tünetek általában nem hirtelen, hanem idővel alakulnak ki. Legyengülést okozhat, és néha életveszélyes szövődményekhez vezethet. Bár nincs ismert gyógymódja, a tüneti kezelés nagymértékben csökkentheti a betegség jeleit és tüneteit, és hosszú távú remissziót eredményezhet.

Gasztroparézis

Olyan állapot, amelyben a gyomorfal izmai nem működnek megfelelően, ami zavarja az emésztést. Normális esetben a gyomor erős izomösszehúzódásai mozgatják az ételt az emésztőrendszeren keresztül. Ha azonban gasztroparézisben szenvedsz, a gyomor mozgékonysága lelassul vagy egyáltalán nem működik, megakadályozva ezzel a gyomor megfelelő kiürülését.

Oka általában ismeretlen. Néha a cukorbetegség szövődménye, és néha hasi műtét után alakul ki. Bizonyos gyógyszerek, például az opioid fájdalomcsillapítók, egyes antidepresszánsok, valamint a magas vérnyomás- és allergiagyógyszerek lassú gyomorürülést és hasonló tüneteket okozhatnak. Ezek a gyógyszerek ronthatják a gyomor és bél motilitását.

Zavarhatja a normális emésztést, hányingert, hányást és hasi fájdalmat okozhat. Problémákat okozhat a vércukorszint és a táplálkozás terén is. Bár a gasztroparézisre nincs gyógymód, az étrend megváltoztatása a gyógyszeres kezeléssel együtt némi enyhülést hozhat.

Bélelzáródás

A bél elzáródása megakadályozza, hogy az étel vagy a folyadék áthaladjon a bél egy adott szakaszán. Lehet akár a vékony- akár a vastagbélben. Okai lehetnek a hasi gyulladás vagy műtét után kialakuló összenövések; sérvek; daganatok; bizonyos gyógyszerek; vagy bizonyos betegségek (például Crohn-betegség vagy divertikulitisz (a béltágulatokban pangó székletmaradék gyulladáshoz vezethet)), bélgyulladásból eredő szűkületek. Kezelés nélkül a bél elzáródott részei elhalhatnak, ami súlyos problémákhoz vezethet. Azonnali orvosi ellátással azonban a bélelzáródás gyakran sikeresen kezelhető.

Mikor fordulj orvoshoz?

Önmagukban a bélgázok felszaporodása csak ritkán utal súlyos állapotra. Kellemetlenséget és zavart okozhat, de általában csak a normálisan működő emésztőrendszer jele.

Ha zavarnak a bélgázok, próbálj változtatni az étrendeden. Ha a fokozott gázképződés rendszeres panaszokat okoz okoz, akkor keress fel gasztroenterológust és táplálkozási szakembert, hogy megállapítsák a lehetséges okokat. Az étrend megváltoztatása, bizonyos ételek kerülése általában megoldást jelent.

Mielőbb fordulj orvoshoz, ha a hasi panaszok hevesek, hányással, hasmenéssel, székrekedéssel, akaratlan fogyással, véres vagy szurokfekete széklettel vagy gyomorégéssel járnak együtt.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Wordpress (0)