Diagnosztikus ultrahang- tested "visszhangja" képekben - Dr. Zátrok Zsolt blog

Diagnosztikus ultrahang- tested “visszhangja” képekben

A diagnosztikus ultrahang, más néven szonográfia vagy diagnosztikai orvosi szonográfia olyan képalkotó módszer, amely nagyfrekvenciás hanghullámok segítségével képeket készít a testben lévő struktúrákról. Az ultrahangkészülékek elterjedésével az ultrahangvizsgálat a betegségek kimutatásában jelentős szerephez jutott, hiszen ma már mindenki számára könnyen hozzáférhető. A diagnosztikai módszerek között az elsők között választandó, és használata végleges diagnózist biztosíthat.

Ezt megelőzően a röntgenezést alkalmazták, melynek esetleges káros hatásaira már akkor is felfigyeltek. Sokan tartottak attól, hogy az ultrahang is éppúgy árt az egészségnek, de állatkísérletek sorozata adott megnyugtató választ a kérdésre, hogy ilyen szempontból ártalmatlan, könnyen elvégezhető és ismételhető.

Az egészségügyben használt ultrahangos eszközökhöz az ötletet egyébként az I. világháborúban a tengeralattjárók felderítésére használt, a hang visszaverődésén alapuló navigációs készülék (szonár) adta.

A módszer lényege

Bizonyos kristályok (elektromos ingerlés hatására) az emberi fül számára nem hallható hangokat, nagyobb rezgésszámú hullámokat bocsátanak ki. Ezek az ultrahanghullámok nagy sebességgel terjednek a vízben és vizes közegben, majd visszaverődnek az útjukba kerülő felületekről. Fizikai alapja tehát az, hogy a vizsgálófej által kibocsátott ultrahangnyalábok a különböző szövetekről különbözőképpen verődnek vissza. A kibocsátástól a visszaérkezéséig eltelt időből kiszámítható a szövetek, képletek távolsága, mérete. A visszaverődött jelek látható “képpé” alakíthatók. A módszer nem azonos a fényképezéssel, így a kapott kép elemzéséhez gyakorlat kell. Ezután már sok hasznos információ meríthető belőle a különböző betegségek és állapotok kivizsgálásához és kezeléséhez.

A legtöbb ultrahangos vizsgálatot a testen kívüli (fix vagy hordozható) ultrahangkészülékkel végzik, bár néhány esetben ilyen eszközt juttatnak be a megfigyelni kívánt területhez a testen belülre.

Miben segít a diagnosztikus ultrahang?

Az ultrahang vizsgálat sokoldalú diagnosztikus eszköz.

Láthatóvá teszi az egyes szerveket és szöveteket. Megítélhetők, sőt mérhetők az egyes képletek fizikai méretei, egymástól való távolságuk. Megfigyelhetők a mozgások (pl. vér áramlás, szív összehúzódás, szívbillentyű mozgás).  A szervek méretbeli változásai, szerkezeti eltérései, fejlődési rendellenességei éppúgy láthatók, mint a ciszták, kövek, tályogok, jóindulatú zsír- és izomdaganatok, rosszindulatú tumorok és a hasüregi folyadék.

Nézzük meg egy picit részletesebben:

  • Hasi ultrahang. A hasüregi és kismedencei szervek vizsgálatára alkalmas. A máj, epehólyag, hasnyálmirigy, lép, vesék, húgyhólyag, nőknél a méh, a petefészkek, férfiaknál a here, a prosztata egyaránt vizsgálható ultrahanggal. Segítségével a hasüregben futó nagyobb erekről, a nyirokcsomókról is vélemény alkotható. A ciszták, kövek, tályogok, jóindulatú zsír- és izomdaganatok, rosszindulatú tumorok és a hasüregi folyadék is kimutatható.
  • Nőgyógyászati ultrahang. Egyrészt a méh és a petefészkek állapotának felmérését biztosítja, másrészt a terhesség alatt a fejlődő baba egészségének nyomon követését. Ilyenkor elsődleges célja, hogy minél előbb és minél nagyobb pontossággal kiszűrje a magzati rendellenességeket, valamint az anya egészségi állapotára is fényt derítsen. A fennálló terhesség bizonyítására leghamarabb a havi menstruációs vérzés kimaradását követő második hétben kerülhet sor, amennyiben az otthon elvégzett terhességi teszt pozitív eredményt mutatott.
  • Szív ultrahang. A szív méretét, alakját, a szívkamrák és szívpitvarok méretét segít meghatározni. Pontos képet lehet alkotni a szívbillentyűk működéséről, zárófunkciójukról. Láthatók a meszes felrakódások is. Megítélhető a szívizom mozgása. Mérhetők a vér áramlási adatok, térfogatok.
  • Vaszkuláris (azaz ér) ultrahang. A vér áramlásának kiértékelése- nyaki artéria, nyaki erek, végtagi erek ultrahangja: az érfali meszesedések elhelyezkedése, szerkezete, mérete, az általuk okozott érszűkületek pontos meghatározására egy speciális, úgynevezett Doppler ultrahang a kiváló eszköz. A vizsgálatnak köszönhetően az érszűkülethez illetve érelzáródáshoz vezető, érelmeszesedésre való hajlam korán felismerhető. Vénagyulladásról, vénás trombózisról, valamint vénás billentyű elégtelenségről adhat képet.
  • Emlő ultrahang. 35 éves kor alatt az emlők szöveti- és szerkezeti elváltozásainak (ciszta, daganat, stb.) kimutatására az emlő ultrahang ajánlott, míg a 35 év feletti nők esetében emellett a mammográfia az ajánlott vizsgálati módszer.
  • Pajzsmirigy ultrahang. A két lebeny és a mellékpajzsmirigy vizsgálatának elengedhetetlen eszköze az ultrahang. Segítségével jól látható a lebenyek szerkezete és mérete, a pajzsmirigyben esetlegesen jelen lévő göbök, ciszták, gyulladásos folyamatok. Ezen kívül itt a nagy nyálmirigyek és a nyaki nyirokcsomók vizsgálatában is fontos szerepet tölt be.
  • Prosztata és nemi szerv ultrahang. A prosztata méretbeli, szerkezeti eltéréseit, gyulladásos folyamatait vizsgálja. A here ultrahang vizsgálat során nézik a here szöveti szerkezetét, a here körüli artériákat valamint vénákat, illetve a herezacskó rétegeit, továbbá a mellékhere állományát. A gyulladások, daganatok, valamint a vérellátási zavarok is kimutathatók. A heresérv, a heredaganat, valamint a visszértágulat is megállapítható.
  • Ízületi ultrahang. Az ízületek gyulladásos folyamatainak (synovitis) felmérését biztosítja. Az ízületi tok, az ízületi szalagok, a porcok, az inak, valamint az ízületi folyadék felszaporodása s vizsgálhatók. A környéki vázizmokra is kiterjeszthető, így pl. izomsérülés, vérömleny is  látható.
  • Csont-ultrahang. A csontok mésztartalmának mérésére használják, pl. csontritkulás gyanúja esetén.
  • Egyéb lágyrész ultrahang: a bőr alatti lágyrészek, izmok, inak, a zsírszövet, az erek, a kötőszövet, valamint a nyirokcsomók vizsgálata. Nézik továbbá az esetleges bőrrel összefüggő elváltozásokat.
  • Ultrahang vezérelt beavatkozások. Ezekben az esetekben az ultrahang vizsgálat célja az, hogy követni lehessen egy adott eljárást. Pl az ultrahang alatt látható egy mintavevő eszköz bevezetése. Ilyet szövetminta vételezés (úgynevezett biopszia) miatt vagy daganatkezelés céljából végeznek.

Kockázatok

A diagnosztikai ultrahang egy biztonságos eljárás, amely kis teljesítményű hanghullámokat használ. Relatíve olcsó és széles körben elterjedt diagnosztikai eszköz, amely valós idejű, nem invazív (azaz testen kívülről készülő) képeket képes készíteni jelentős biológiai hatások nélkül. Nincsenek ismert kockázatok.

Az ultrahang értékes diagnosztikai eszköz, de vannak korlátai. A hang nem halad át jól a levegőn vagy a csontokon, ezért nem hatékony olyan testrészek viszgálatában, amelyekben gáz van, vagy amelyeket a csontok elrejtenek, például a tüdő vagy a fej. Ezen területek megtekintéséhez orvosod más képalkotó vizsgálatokat, például CT- vagy MRI-vizsgálatot, illetve röntgent rendelhet.

Felkészülés az ultrahang vizsgálatra

A legtöbb diagnosztikus ultrahang vizsgálat nem igényel felkészülést. Van azonban néhány kivétel:

  • Egyes vizsgálatoknál, például az epehólyag ultrahangvizsgálatánál orvosod kérheti, hogy a vizsgálat előtt bizonyos ideig ne egyél vagy ne igyál.
  • A hasi és kismedencei vizsgálat előtt 6 órával nem szabad enni, folyadékpótlásra csak szénsavmentes víz javasolt. Kezelőorvosod tájékoztatni fog arról, hogy mennyi vizet kell innod a vizsgálat előtt. A kismedencei vagy kifejezetten húgyhólyag ultrahangnál viszont fontos, hogy telt hólyaggal érkezz, ezért nem tanácsos a vizeletürítés vizsgálat előtt.
  • A kisgyermekeknél további előkészületekre lehet szükség. Van olyan életkorú és alkatú gyermek, akinek a félelme nem szüntethető meg. Ilyenkor nincs más megoldás, minthogy a lehetőségekhez mérten mihamarabb elvégezzék a vizsgálatot. Amikor ultrahangvizsgálat előtt állsz, vagy gyermekednek lesz ilyen, érdemes kikérdezned orvosodat, hogy van-e bármilyen különleges utasítás, amelyet ajánlott betartanotok, vagy a vizsgálat előtt átbeszélnetek.

Az ultrahangos vizsgálathoz laza ruházatot viselj. Előfordulhat, hogy egyes vizsgálatok során megkérik, hogy vedd le az ékszereket, ezért már eleve érdemes otthon hagynod az értéktárgyakat.

Mire számíthatsz?

Az eljárás előtt

Az ultrahangvizsgálat megkezdése előtt a következőkre kérhetnek meg:

  • Távolíts el minden ékszert a vizsgált területről.
  • Vedd le a ruháid egy részét vagy egészét.
  • Megkérnek, hogy feküdj a vizsgálóasztalra.

Az eljárás során

A vizsgált területen gélt visznek fel a bőrödre. Ez segít megelőzni a légbuborékok kialakulását, amelyek blokkolhatják a képeket létrehozó hanghullámokat. Ez a vízalapú gél könnyen eltávolítható a bőrről és, ha véletlenül úgy alakulna, a ruházatról is.

Magyarországon az ultrahang vizsgálatot döntően orvos végzi, míg nyugaton már többnyire szonográfus. Ő egy kifejezetten erre képzett egészségügyi technikus. Bárki végzi is a vizsgálatot egy kis méretű eszközt (a transzducert) tartja a kezében és a vizsgálandó területhez érinti, vagy enyhén nyomja. Szükség szerint mozgatja is vagy áthelyezi másik pontra. A transzducer az ultrahangos jel adására és vételére is alkalmas szerkezet, melyhez piezoelektromos elven (bizonyos kristályos anyagok mechanikai nyomás hatására elektromos potenciált generálnak) működő anyagokat használnak. Ez a vizsgálófej hanghullámokat küld a testedbe, összegyűjti a visszaverődő hanghullámokat, és elküldi azokat egy számítógépnek, amely elkészíti a képeket.

Egyes diagnosztikus ultrahang vizsgálatokat nem a testfelületen végeznek, hanem a tested egy természetes nyílásába vezetik be. Ilyenek például a következők:

  • Transzözofágeális (nyelőcsövön keresztüli): a nyelőcsőbe behelyezett transzducer képeket készít a szívről. Általában bódításban (de nem altatásban) végzik.
  • Transzrektális ultrahangvizsgálat: ez a vizsgálat a végbélbe helyezett speciális transzducerrel készít képeket a prosztatáról.
  • Transzvaginális ultrahangvizsgálat: egy speciális jelátalakítót bevezetnek a hüvelybe, hogy pontosabb áttekintést kaphassanak a méhről és a petefészkekről.

Az ultrahang általában fájdalommentes. Enyhe kellemetlenséget tapasztalhatsz, amikor a szonográfus végigvezeti a szondát a vizsgálni kívánt területen, különösen akkor, ha teli hólyaggal kell rendelkezz, vagy a szondát a testedbe helyezik.

Egy diagnosztikus ultrahang vizsgálat tartama általában néhány percet, de akár 30-60 percet is igénybe vehet.

Eredmények

A diagnosztikus ultrahang vizsgálat befejeztével egy, az ultrahang felvételek értékelésére kiképzett orvos (radiológus) elemzi a képeket és összefoglaló jelentést készít. Ezt a kezelőorvosod is megkapja, aki aztán ismerteti veled az eredményeket.

Az ultrahangvizsgálat után nem kell pihenés (kivétel néhány bódításban végzett vizsgálat). Azonnal folytathatod a szokásos napi tevékenységeidhez. Semmilyen kedvezőtlen -a vizsgálathoz köthető- következmény nem várható.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Wordpress (0)