Mesterséges táplálás könnyen és egyszerűen - Dr. Zátrok Zsolt blog

Mesterséges táplálás könnyen és egyszerűen

Az otthon tartós ápolásra szoruló betegek közül sajnos sokan igénylik a mesterséges táplálás-t. Ilyenkor közvetlenül a gyomorba juttatják a tápanyagokat tartalmazó oldatot – ezért enterális táplálásnak is nevezik. Ha ezt a táplálási módot “kíméletlenül” végzik, az megterheli és megviseli az egyébként is legyengült szervezetet. Szerencsére van megoldás a beteg életének könnyebbé tételére.

A táplálás legegyszerűbb módja a szájon át (pl. tápszerek formájában) történik. Számos esetben azonban a beteg nem működik együtt és szájon át lehetetlen bejuttatni az ételt. Ilyenkor a gyomor-bélrendszeren (pl. orrszondán) keresztül juttatják be a tápanyagokat.

A mesterséges táplálás

Nemcsak a legyengült és önálló étkezésre képtelen betegeket (kóma, baleset, műtét miatt) kell tápláni, de azt is, akinek csökken, vagy akár teljesen megszűnik az éhségérzete. Erre leggyakrabban idős korban, agyvérzés utáni állapotokban, rágási és nyelési problémákkal küzdőknél van szükség.

A beteg egyes mentális bajok (anorexia, depresszió) esetén sem kívánhat enni, esetleg emésztési, felszívódási zavarral küzdhet. Számára is megoldás az enterális táplálás.

Az alultápláltságnak magas a rizikója

Akár így, akár úgy, a tartós éhezés elégtelen energia-,és táplálékfelvételt fog eredményezni és azt, hogy hiány keletkezik a sejtműködéshez szükséges alapvető tápanyagokból. A szervezet pedig úgy küzd ez ellen, hogy a működéséhez szükséges alapanyagokat (aminosavak, cukrok, zsírok)  a saját szövetének lebontásából nyeri.

Ez az egész folyamat alultápláltsághoz (malnutríció), és ennek függvényében kóros pszichés és szomatikus állapotokhoz vezethet.

Az alultápláltság nem állapítható meg ránézésre, így azokra a betegekre, akik érintettek lehetnek, fokozottan kell figyelni.

Az enterális táplálás

Ha a szájon át való táplálás valamilyen ok miatt nem megoldható, az orron keresztül egy szondát vezetnek le a gyomorba és azon át fecskendezik be a szükséges, éltető tápanyagokat.

Ha ezt gondatlanul teszik és egyszerre nagyobb mennyiséget juttatnak be a szervezetbe, így ez a nagyobb tápanyagmennyiség kedvezőtlen, megterhelő választ vált ki a szervezetből:

  • a nagy mennyiségű ételre a szervezet az inzulinkibocsátás fokozásával reagál
  • az inzulin nagyon erőteljes hatású és a vérből minden szénhidrátot a raktárakba “cipel”
  • ha a vérben elfogy a raktárba küldhető szénhidrát, a sejtek “éhezni kezdenek” annak ellenére, hogy egyébként bőségesen elegendő kalóriát vittek be
  • a sejtanyagcsere “éhezési” módra vált, mely megterhelőbb és tovább rontja az egyébként is rossz állapotot
  • az ilyen “dömping” táplálással akár többet árthatunk a betegnek.

Belátható, hogy a fenti folyamat nem épp ideális a beteg szervezet számára, mert az egyszerre bevitt nagy táplálékmennyiség túlterheli a beteg szervezetét, és ronthatja az állapotát.

Az állapotot és az anyagcsere működését sokkal jobban figyelembe vevő módszerrel kell a mesterséges táplálást végezni. Ahelyett, hogy amikor csak tehetjük “beöntünk” egy palack tápszert a tápszondán a gyomorba,  jobb, ha megállás nélkül, folyamatosan kap egy keveset. Persze ezt már az ápoló nem tudja elvégezni, hiszen nem ülhet naphosszat egy pipettával az ágy mellett és adagolhatja cseppenként a tápszert.

Szerencsére létezik egy olyan egyszerűen kezelhető adagolóeszköz – az enterális pumpa-, mely sokkal könnyebbé és egyszerűbbé teszi mind a beteg, mind az ápoló életét.

Az enterális táplálópumpa

Az enterális táplálópumpa egy egyszerű készülék, melynek segítségével a tápanyagot egyenletesen, cseppenként adagolhatjuk, akár 24 órás időtartamra elosztva. Kizárható vele a fent leírt kedvezőtlen inzulinválasz és a tápanyaghiány kockázata.

Hasonlóan néz ki és hasonlóan működik, mint a kórházi infúzióadagoló készülékek. Beállítjuk,  hogy mennyi idő alat kívánunk bejuttatni egy adott mennyiségű anyagot, a pumpa pedig folyamatosan, nagyon precízen bejuttatja azt.

A nagy precizitású adagolás segíti a szervezet túlterhelés-mentes táplálását és működését.

Mindazoknak ajánlott, akik tartósan mesterséges táplálásra szoruló beteget ápolnak otthon, és el szeretnék kerülni a betegre kedvezőtlen hatásokat vagy javítani szeretnék a beteg táplálását.

A jobb táplálás kisebb megterhelés a betegnek, rövidebb a gyógyulási idő, melynek köszönhetően a felfekvési sebek kialakulásának esélye is nagyban csökken. Gyorsítható vele a lábadozási idő és javítható az életminőség.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Wordpress (0)