Munkahelyi kiégés

Van ez a megfoghatatlan, fáradtan unott érzésed a munkahelyen? … Mintha már egy ideje nem tudnál (és nem is akarsz) olyan fordulatszámon pörögni, mint eddig? Modern, elvárásokkal teli világunk egyik leggyakoribb szindrómája ez. Fontos felismerni, ha munkád már az egészségedre is rossz hatással van. A munkahelyi kiégés egy csaknem 50 éve ismert, rengeteg kutatás, tanulmány és cikk tárgyát képező jelenség, ami ennek ellenére csak 2019-ben került be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe (az ICD-11-be).

A munkahelyi kiégés alapvetően egy speciális típusú, munkával kapcsolatos stresszállapot: a fizikai vagy érzelmi kimerültség egy olyan stádiuma, amely magában foglalja a csökkent teljesítmény érzetét és a személyes önazonosság elvesztését is. A WHO egyébként hangsúlyozta, hogy kifejezetten a munkahelyekkel, foglalkozással kapcsolatos problémaként tekintenek a jelenségre.

Miért fontos a felismerés és kezelés?

A kiégés nem feltétlenül egy egzakt orvosi diagnózis. Egyes szakértők úgy vélik, hogy más körülmények, mint például a depresszió is állhatnak a jelenség hátterében. Vannak kutatások, melyek alátámasztják, hogy azok, akik a munkahelyi kiégés tüneteit tapasztalják magukon, maguk sem hiszik, hogy ennek a munkájuk lenne a fő oka.

Az azonban tisztán látszik, hogy ez a stresszállapot hatással lehet a fizikai és mentális egészségedre is. Azért érdemes tudnod erről, hogy még időben felfedezd magadon ennek jeleit, majd mielőbb tegyél is ellene.

Munkahelyi kiégés tünetei

Célszerű feltenni magadnak az alábbi kérdéseket:

• cinikussá vagy kritikussá váltál a munkahelyeden?
• a munkába már éppcsak bevonszolod magad és nehezedre esik elkezdeni a napot?
• ingerlékeny vagy türelmetlen lettél a munkatársaiddal, vásárlókkal vagy ügyfelekkel?
• hiányzik az az energia, amelytől ésszerű és hatékony lehetnél?
• nehezen tudsz koncentrálni?
• hiányzik az az elégedettségérzés, melyet az elért eredményeid után eddig éreztél?
• kiábrándult vagy a munkáddal kapcsolatban?
• túleszed magad; kábítószert vagy alkoholt használsz, hogy jobb legyen a közérzeted- vagy egyszerűen pont azért, hogy ne érezz igazán semmit, ne gondolj igazán semmire?
• megváltoztak az alvási szokásaid?
• aggodalomra adnak okot a megmagyarázhatatlan fejfájás, gyomor-vagy bélproblémák, egyéb más fizikai panaszok?

Ha igennel válaszoltál ezen kérdések bármelyikére is, előfordulhat, hogy a munkahelyi kiégés tüneteit tapasztalod magadon. Ilyenkor érdemes felkeresned egy orvost vagy egy pszichoterapeutát és elbeszélgetni velük. Ezek a tünetek más egészségügyi állapotokhoz, akár a depresszióhoz is kapcsolódhatnak.

A munkahelyi kiégés lehetséges okai

Eredhet különféle tényezőkből, többek között:

• az irányítás hiánya: az olyan döntések befolyásolásának képtelensége, amelyek kihatnak a munkádra- mint például az ütemterv, a megbízások vagy a munkaterhelés-, munkahelyi kiégéséhez vezethetnek. Ilyen esetekben megfelelő eszközök hiányában kell végezd a munkádat.
• tisztázatlan foglalkozási szerepek: ha nem teljesen világos, mi a hatásköröd, vagy hogy a vezetőid és mások mit várnak el tőled, nem valószínű, hogy jól fogod érzni magad a munkahelyeden.
• természetellenes munkahelyi dinamika: előfordulhat, hogy egy zsarnokkal kell együtt dolgozz az irodában, vagy úgy érzed, hogy a kollégáid (esetleg pont a főnököd) folyamatosan aláaknázzák a munkádat. Ez mind vezethet egyfajta stresszállapothoz.
• szélsőséges munkavégzési körülmények: amikor a munka vagy monoton vagy kaotikus, akkor állandó energiára van szükséged a fókuszáláshoz- ami fáradtsághoz és munkahelyi kiégéséhez vezethet. Akár kimondatlanul is jelen lehet az az elvárás, hogy akkor is megjelenj a munkahelyeden, ha mentálisan vagy fizikálisan rossz állapotban vagy.
• a társasági élet hiánya: ha elszigeteltnek érzed magad a munkahelyen és a magánéletedben egyaránt, ez nagyban megnöveli a stressz kockázatát. A termelésközpontúság a kapcsolatok megerősítésének rovására megy, ami elmagányosodáshoz vezet.
• munka-magánélet egyensúlyának hiánya: ha a munkád olyan sok időt és erőfeszítést igényel, hogy nincs energiád arra, hogy értékes időt tölts el a családoddal és a barátaiddal, akkor gyorsan kiéghetsz.

A kiégés kockázati tényezői

Lehet, hogy nagyobb valószínűséggel tapasztalod meg a munkahelyi kiégést, ha:

• olyan erősen azonosítod magad a munkáddal, hogy egyszerűen nem tud kialakulni egyensúly a munkád és a magánéleted között- már nem tudod szétválasztani a kettőt, nincsenek meg a jól körülírható határok,
• túlzottan megterhelő mennyiségű feladatot kapsz- rengeteg túlórával,
• igazságtalan a bánásmód,
• a kommunikáció és a támogatás hiányos a vezetők részéről,
• indokolatlan időnyomást tesznek rád,
• mindig megpróbálsz mindent megoldani, bárkinek is legyen rá szüksége,
• szakmád egyfajta segítő szolgálat, mint például az egészségügyi ellátás (orvos, nővér, ápoló), vagy rendőr, jogász, tanár; ám nem csak az adott hivatástól függ, megjelenik-e egy szervezeten belül,
• a szindróma sokszoros gyakorisággal fordul elő vezetők, döntéshozók között,
• úgy érzed, hogy kevés vagy egyáltalán nincs is ráhatásod a munkádra,
• a munkád monoton.

A kiégés következményei

A figyelmen kívül hagyott vagy alábecsült stresszállapot jelentős következményekkel járhat, beleértve:

• túlzott stressz,
• fáradtság,
• álmatlanság,
• szomorúság, harag vagy ingerlékenység,
• alkoholizmus vagy drogokkal való visszaélés,
• szívbetegség,
• magas vérnyomás,
• 2-es típusú cukorbetegség,
• betegségekre való fogékonyság.

A munkahelyi kiégés elkerülése és kezelése

Megelőzése érdekében a munkáltatók egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy feltérképezzék, melyek azok a tényezők, amelyek miatt az emberek elégedettek a munkahelyükkel (az eredmények, az elismertség, a személyes fejlődés lehetősége). A fizetésünk, a munkakörülmények, a kapcsolataink és a biztonságérzet mind-mind olyan dolgok, amelyeknek a megléte önmagában nem okoz elégedettséget, ám a hiányuk nyomán jelentősen emelkedik az emberek munkahelyükkel való elégedetlensége – és ezáltal a kiégés előfordulásának valószínűsége.

És ha már beütött a baj, próbálj meg cselekedni. Így kezdj hozzá:

• értékeld a lehetőségeid: beszéld meg a konkrét aggályaid a feletteseiddel. Lehet, hogy együtt tudtok dolgozni az elvárások megváltoztatásán, kompromisszumok vagy megoldások elérésén. Tegyél különbséget a megvalósítandó célok között- értsd meg, mi az, amit mihamarabb meg kell tenned, és mi az, ami még várhat.
• kérj támogatást: függetlenül attól, hogy munkatársaidhoz, barátaidhoz vagy szeretteidhez fordulsz segítségért, a támogatás és az együttműködés segíthet abban, hogy az oly sokféle körülmények közepette is megálld a helyed. Ha van hozzáférésed egy alkalmazottsegítő programhoz, vedd igénybe annak oda kapcsolódó szolgáltatásait is.
• próbálj ki pihentető tevékenységeket: fedezz fel olyan programokat, amelyek segíthetnek a stresszoldásban, mint például a jóga, a meditáció vagy a tai chi.
• mozogj egy kicsit: a rendszeres fizikai aktivitás segíthet jobban kezelni a stresszt. Arról nem is beszélve, hogy teljesen ki tudja kapcsolni az elmében az állandóan a munka körül járó gondolatokat.
• aludj eleget: az alvás biztosítja a jó közérzetet, és segít az egészség megőrzésében.
• tudatos éberség: ez az a fajta tudatállapot, amely elsősorban a légzés áramlására összpontosít; egy olyan intenzív ébrenlét, mely napunk minden egyes pillanatának valódi érzékelésével és átélésével foglalkozik… félreértelmezés vagy ítélkezés nélkül. Egy munkakörnyezetben ez a gyakorlat magában foglalja, hogy nyitottsággal és türelemmel, bírálatok nélkül kelljen szembenézned az adott helyzetekkel.

A kiégés mentális betegségként való listába vétele és a munkáltatók felelősségének hangsúlyozása fontos lépést jelent abba az irányba, hogy a szindróma felismerhetővé és kezelhetővé váljon. A megelőzés azonban csak akkor lehet igazán hatékony, ha nem csak a vállalatok, de mi, az ott dolgozók is igyekszünk figyelni magunkra, a körülöttünk élőkre, és megőrizni a testi mellett a mentális egészségünket is.

Ne hagyd, hogy egy nagy igényeket támasztó vagy nem kívánatos munka aláássa az egészségedet.