Stressz: segítséget nyújt vagy megbetegít? - Dr. Zátrok Zsolt blog

Stressz: segítséget nyújt vagy megbetegít?

A „stressz” szó napjainkban egyféle “szitokszóvá” vált, az esetek nagy többségében valamilyen negatív dolog juthat róla az eszedbe. Pedig a stressz “eredeti célja” az önvédelem. Egy veszélyhelyzet gyors megoldása érdekében robbanásszerű gyorsasággal aktiválja a tested. Hatására olyan erőkifejtésre, mozdulatokra vagy képes, amit enélkül nem – ez nagyon jól jön bizonyos helyzetekben. Ha azonban gyakran ér stressz, a tested mintegy állandó “fenyegetettségben” érzi magát és ennek a “vészhelyzeti készültségnek” egy idő után negatív hatása lesz a szervezetedre. Egy sor megmagyarázhatatlan és kezelésre nem is nagyon gyógyuló panasz megjelenését eredményezheti.

Rengeteg hatás ér nap mint nap, melyeket fel kell dolgoznod. Az agyad ezeket az ingereket két csoportra osztja: kellemes és fenyegető ingerekre. Előbbiek az ún. paraszimpatikus idegrendszert aktiválják, mely többek között a táplálkozásért, az alvásért és a szaporodásért felel; utóbbiak pedig a mellékvesekéreg és a mellékvesevelő aktiválódását váltják ki.

A fenyegető ingerre adott reakció hatására:

  • megemelkedik a vércukorszint és a vérnyomás,
  • az adrenalin és noradrenalin “lökődik” ki, ami a létfontosságú ereket (a szív, a tüdő, a vázizmok artériáit) kitágítja, és ezzel egyidejűleg a vészhelyzetben „nem létfontosságú” ereket összehúzza,
  • a pulzusod megemelkedik, a pupillád kitágul a jobb látás érdekében,
  • a stressz „letiltja” a nemi vágyat (stresszhatás alatt nem “megy a szex”).

Lényegében szervezeted a stressz segítségével készül fel arra, hogy megküzdjön az életéért vagy menekülni tudjon.

Mobilizáló vs. debilizáló stressz

A stresszre az emberek különbözően reagálnak, Van, akit a feszültség “szárnyalásra késztet”, mást pedig ugyanez a helyzet “lebénít”.

Mobilizáló stressz során felszabadulnak a szervezet rejtett tartalékai (mind fizikai, mind szellemi); ezzel szemben a debilizáló stressz „lebutít”, „lebénít”.

Emberenként változik, hogy stresszhelyzet inkább a mobilizálja vagy inkább a debilizálja. Gondolj például a lámpalázra: van, aki retteg a rivaldafénytől, más pedig mondhatni egyenesen “lubickol benne”.

A tartós stressz hatásai

„Jó” stressz (eustressz) például a házasságkötéskor, diploma átvételekor érzett izgalom vagy a hegymászók “csúcsélménye”.

A negatívnak tartott stressztípus (distressz) kimondottan káros a szervezetedre. Emelkedik az adrenalinszint és emellett a kortizol hormon szintje is. A mellékvese egy idő után nem tud elegendő mennyiségű kortizolt termelni.

A tartósan fennálló stressz betegségek tucatjainak hátterében állhat.

  • állandó fáradtság, gyengeség, levertség,
  • immunrendszer gyengülése – allergia erősödése, csökkent védelem a betegségekkel szemben,
  • szívbetegség, ritmuszavar, magas vérnyomás,
  • fejfájás,
  • cukorbetegség,
  • hormonproblémák, pajzsmirigy-alulműködés,
  • reflux, fekély,
  • szorongás, depresszió,
  • pánikbetegség,
  • alvászavar,
  • szexuális problémák, libidócsökkenés, potenciazavarok,
  • vagy/és depresszió.

Olvasd el a “Tartós stressz és betegségek kapcsolata” című írásom.

Beteg vagy, de nem találják az okát?

A stressz okozta bajokra jellemző, hogy az egyértelmű tünetek és a szubjektív erős panaszaid ellenére minden vizsgálati eredmény “negatív”, azaz semmit sem találnak, látszólag nincs magyarázat a panaszaidra.

Kaphatsz is egy kis nyugtatót… de ez nem szünteti meg a stressz okát, csak “bambává” tesz. A nyugtató nem oki terápia, nem is oldja meg a panaszaid. Olvasd el erről a “Kutyaszar stratégia, azaz miért nem gyógyulsz című írásom!

Ha megmagyarázhatatlan betegségben szenvedsz, akkor mielőbb ülj le egy nyugodt sarokba és gondold végig alaposan, milyen stresszfaktorok érnek.

Ha megtaláltad, szabadulj meg tőlük. Tett rendbe a partneri-, családi-, munkehelyi kapcsolataid. Mindenképpen mozogj többet, relaxálj, étkezz egészségesebben, szabadulj meg az esetleges túlsúlytól, mérsékeld az alkoholfogyasztást és tartózkodj a dohányzástól.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Wordpress (0)