Térdprotézis és csípőprotézis műtét – felkészülés és otthoni rehabilitáció
Napjainkban az állami és magánkórházakban egyaránt „futószalagon” történnek a térdprotézis és csípőprotézis műtétek. Sorban cserélik az „elkopott” ízületeket. Azonban a műtétek egy jelentős részénél a várt mértékű javulás elmarad. De miért van ez így?
Tegyünk gyorsan egy kis kitérőt. Az autódat gumiszerelőhöz viszed, mert a gumik elkoptak. Kapsz is egy új garnitúrát (csak pénz kérdése, hogy mennyire „profit” veszel).
De kitől függ, hogy mennyi ideig lesz használható az új? A szerelőtől a legkevésbé!
A gumid károsodásának oka lehet például az elkopott futómű – hiába van új gumid, ez is gyorsan elkopik majd. Ha gyorsulási versenyre jársz és az aszfalton direkt égeted a gumit…nos… a szervizben hiába reklamálsz, hiszen ezek a meghibásodások csak tőled függtek!
Vessük össze a műtéteddel. A kórházban -ha állapotod engedi- néhány óra alatt kicserélik az elkopott ízületet. A seb záródik, az altatás hatása elmúlik és már haza is engednek. „Ez volt a szerviz, és megkaptad tőlük az új gumit”!
Innentől a műtétet végzőn már NEM múlik a felépülésed és ez sem, mennyire használható a lábad és megszűnnek-e a régi panaszaid!
Ezek attól függnek, hogy milyen állapotban érkeztél műtétre, leadtad-e a plusz kilókat, végzed-e a rehabilitációs feladatokat!? Ha ezekkel nem foglalkoztál… nos… mitől is javulna az állapotod?
Mitől függ a térdprotézis vagy a csípőprotézis műtét sikere?
Felkészülés
Tanulmányok sora igazolja, hogy azoknál a betegek, akik a műtétre felkészülten érkeznek, megkérdőjelezhetetlenül jobb a végeredmény.
Gondold végig: évek óta kínoz a térded. Egyre kevesebbet mozogsz, ezért a combizmaid elsorvadnak, meggyengülnek, az ízületi mozgások beszűkülnek. Mire műtétre kerül a sor, a térded rogyadozik, pokolian fáj, szinte alig mozdulsz ki a fotelből. Megcsinálják a műtétet, a sebed gyorsan begyógyul. Ám te nem tudsz kiemelkedni a fotelből. A meggyengült combot remeg, a térded rogyadozik, instabil, a járásod bizonytalan. Hónapokkal később sem javul a helyzet.
Az ízületek stabilitását a körülöttük levő izmok ereje adja. A térdnél főképp a comb és vádli izmok, csípőnél a comb, far és részben a hasizmok veszik körül oldalról, felülről, alulról az ízületet. Ha ezek erősek, akkor stabilan tartanak.
Ha a műtét előtt már régóta „pihenteted” őket, ha sorvadt izmokkal indulsz neki a műtétnek, ha nem készítetted fel az izmaidat a műtétre, akkor a műtét után sem fognak elbírni téged! Azaz megvan a protézis, de mozogni ugyanúgy korlátozottan tudsz, mint műtét előtt.
De mitől leszel felkészült?
A műtétre való felkészülés lényeges eleme a műtét előtt legalább 2-3 hónappal megkezdett gyógytorna és fizikoterápia.
Hogy milyen lesz a műtét utáni állapotod, az a mozgatást végző, „hozott” izmokon múlik. Tény, hogy minél erősebb izmokkal érkezel a műtéthez, annál gyorsabban „állsz lábra”.
Nagyon jól érzékelhető már a műtét utáni első órákban is, ha valaki a műtétet megelőzően figyelmet szánt a célzott mozgásra, gyógytornára, fizikoterápiára (például izomstimulációra).
A gyógytorna miatt keress fel gyógytornászt, mozgásterapeutát, illetve szerezz be izomstimulációs készüléket. Ezzel az otthonod kényelmében kezelheted magad.
Ezek a készülékek (is) megfelelők a célra.
A nagy izmok (pl. comb, far, has, stb) izomstimulációja nem ördöngösség! Maga a kezelés teljesen kockázatmentes.
Olvasd el az Izomstimuláció alkalmazása a gyakorlatban című cikkem. Kattints ide.
Mivel a térd- és csípőprotézis műtétek általában tervezettek. Hónapokkal korábban tudod a várható időpontot. A műtétet végző csapatban az orvosok mellett például felkészítő gyógytornász is szokott lenni. Ő lesz, aki megtanítja a tornagyakorlatokat. Tájékoztat, hogy mennyit és milyen intenzitással végezz.
Egyes helyeken akár online videókat is kaphatsz!!! Mi sem egyszerűbb, mint a számítógépeden elindítani a filmet és végezni a gyakorlatot.
Műtét
A műtétet végző orvosi csapat tehát „hozott anyagból dolgozik”.
Minél „ramatyabb állapotban” kerülsz műtétre, azaz minél gyengébbek az izmaid, minél nagyobb a túlsúlyod, minél merevebbek az ízületek, minél edzetlenebb a szíved, légzésed, anyagcseréd, annál nagyon a műtét kockázata, a szövődmények valószínűsége és annál kisebb a teljes helyreállítás esélye.
Ha tehát elhanyagoltad magad, nem készültél fel, akkor a jó orvosi teljesítmény ellenére, eleve kisebb a siker valószínűsége.
A műtétek során minél kisebb az invazivitás (azaz minél kisebb vágásból, minél kevesebb izomsérülést okozva végzik), annál gyorsabb a felépülés. Általában az ilyen technikákkal végzett műtétek drágábbak (mert nagyobb tudás és csúcs műszerek kellenek a megvalósításához).
Rehabilitáció
Térdprotézis vagy csípőprotézis műtét után, általában aznap „felkeltenek”. Erre akkor kerül sor, amint az érzéstelenítés utáni zsibbadás és mozgatási „ügyetlenség” elmúlik, illetve az altatás után visszanyered a tiszta tudatot és összpontosítási képességed.
A rehabilitációt irányító szakemberek elmondják lépésről lépésre a következő időszak teendőit. A kórházi, közös gyógytornákról, a keringés serkentésének lehetőségeiről és szabályairól (vénás torna, fáslizás, kompressziós harisnya, Bemer terápia, stb.).
Elsőként néhány fekvő helyzetben végzett gyakorlatot végeztetnek. Ezután kiülés az ágy szélére, majd néhány perc után a felállás, majd a járókerettel való séta gyakorlása történik.
Akár néhány órával a műtét után már önállóan sétálhatsz. Ez nagyon felemelő érzés lehet. Nincs a korábbi fájdalom, „rá tudsz lépni” a lábadra. Már nem (vagy csak minimálisan) szorulsz mások segítségére.
Ez az ideális állapot akkor érhető el, ha megfelelően felkészültél!
Ha elhanyagoltad, akkor a rehabilitációs időszak hosszú heteket, hónapokat vehet igénybe.
Érdemes tehát a tervezett műtétre felkészülni és a rehabilitációra is nagy figyelmet fordítani.
Orvos vagy beteg. Kinek a szerepe fontosabb?
A betegek többsége azt hiszi, hogy a műtét sikere szinte csak az operációt végzőn múlik. Az orvosi csapat szerepe nagyon fontos, ám csak a feladat egy -kétségkívül fontos és leglátványosabb- „szeletét” részét teszi ki.
A siker azonban nagymértékben magán a betegen múlik!
Ha a beteg minden problémája megoldását az orvostól várja, akkor a siker esélyét csökkenti. Ha megfelelően felkészül a műtétre és a rehabilitációs feladatokat is kitartóan végzi, akkor pedig jelentősen felnagyítja a siker valószínűségét.