Állóképesség fogalma

 Az állóképesség felosztása

  • Hosszútávú állóképesség: 15-30 perc feletti erőkifejtés esetén, amikor sem az iram, sem az intenzitás nem csökken. Az energianyerési folyamat aerob jellegű, mely során nő a szív perctérfogata.
  • Középtávú állóképesség: 2-9 perc közötti időtartam esetén beszélhetünk róla. Egyrészt aerob, másrészt anaerob jellegű folyamat. Minél nagyobb a mozgásintenzitás, annál nagyobb hányadban beszélhetünk anaerob energianyerési folyamatról.
  • Rövidtávú állóképesség: 45 mp-2 perc között. Fontos, az energiaraktárak edzettsége, az oxigénhiányos energianyerés képessége, valamint az is, hogy az izmok magas tejsavtartalom mellett is képesek legyenek összehúzódni.
  • Az erőállóképesség nagy ellenállás (birkózás, szertorna) mellett végzett, valamint középtávú- és hosszútávú állóképességi sportoknál kap szerepet. Az erőállóképességi edzések alatt speciális gyakorlatokkal kell növelni a szervezet fáradás elleni állóképességét.
  • A gyorsasági állóképesség ellenállás a fáradás miatt bekövetkező sebességcsökkenéssel szemben. 

Az állóképességet meghatározó tényezők

  • a raktározott energia mennyisége
  • az anyagcsere minősége
  • az oxigén hasznosítási képesség
  • a máj és egyéb szervek raktározó és méregtelenítő képessége, endokrin rendszer működése
  • a szervek, szervrendszerek koordinált működése, idegrendszeri szabályozása
  • az izomrost szerkezetének morfológiai determináltsága, telepítése, a működő izmok mennyisége (ha több a lassú izom, akkor stabilabb az állóképesség)
  • a mozgáskoordináció, technikai tudás színvonala (energiatakarékosabb, hatékonyabb mozdulatok)
  • pszichés tulajdonságok (pl. fájdalomtűrés)
  • az ellenállás nagysága
  • pillanatnyi kondicionális állapot
  • a végzett munka jellege

Az állóképességet fejlesztő edzések általános hatása

  • az edzéssel érintett izmokban a lassú izomrostok aktiválódnak
  • javul az (izom)sejtek metabolizmusa (oxigénhasznosítás, energiatermelő folyamatok, metabolit eltávolítás) teljesítménye
  • javul az (izom)sejtek toxinokkal szembeni ellenállóképessége (magasabb metabolit szint mellett sem károsodik a működés)
  • javul az izomzat vérellátása, rugalmasabbá válik az érfal, nő az össz ér-keresztmetszet (kapilláris proliferáció)
  • a szív munkája gazdaságosabbá és hatékonyabbá válik (kevesebb pulzusszámmal is nagyobb vértérfogatot keringet)
  • csökken a nyugalmi pulzusszám és a nyugalmi vérnyomás
  • terhelésre a pulzusszám és vérnyomás emelkedés mérsékelt marad
  • csökken a vér viszkozitás (kevésbé sűrű, így könnyebben áramlik az erekben-kapillárisokban)
  • a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus irányba áll be

A rendszeres, nagy intenzitással végzett állóképességi munka hatása

  • nagyobb lesz a tüdő- és szívtérfogat, a szervek
  • növekedik az összhemoglobin-mennyiség
  • javul a perifériás oxigén-felhasználás
  • nagyobb teljesítményűvé válnak a májfunkciók (energiatermelés, metabolit eltávolítás)
  • megnagyobbodnak az endokrin mirigyek (mellékvesekéreg, hypophysis elülső lebenye, pajzsmirigy, hasnyálmirigy szigetei)
  • nő az anyagcsereenzimek aktivitása

HOZZÁSZÓLÁSOK

Wordpress (2)
  • comment-avatar

    Az állóképességet nem a tesco-ban adják, hanem a fokozatos, rendszeres edzések során lehet megszerezni. Az állóképességnek sok komponense van, amiben az izmok fontosak ugyan, de a vérkeringés, a légzés, az oxigénfelvétel, a glikogén raktárak, a metabolizmus (anyagcsere), stb is nagy fontosságú. A test ezek képességeit a rendszeres testmozgás hatására adaptálja az elvárásokhoz. Ha a terhelés fokozatosan növekszik, akkor a teljesítmény is javul. Ha a terhelés csökken, akkor leépül.

  • comment-avatar
    Ádám 6 hónap

    Nade fontos hogy aki nem edzett vagy kezdi a futást,kerékpárt, stb az alapozzon amivel lehet rendes állóképességet felépíteni. 12-14 hét a Z2 /Ga1 tartományban ez felkészíti a keringést, a mitokomdriumokat, stb