Depresszió – mikor gondolj rá?

A depresszió lehangolt állapotba „nyom le”. Egyre kevésbé bízol abban, hogy van remény a láthatáron. A kétségbeesés hatására elveszíted érdeklődésed a munkád, a környezeted, de még a barátaid, családod iránt is. Nem találod a kiutat a levertségből és nem bírsz lendületet venni, hogy megoldd a problémákat. A depresszió egy betegség, melyben az agyadban felborulnak bizonyos folyamatok. Maguk a problémák többnyire feldolgozhatók lehetnének, mégsem boldogulsz velük. Segítségre, kezelésre van szükséged.  

Mikor gondolj depresszióra?

Mindenki életében vannak nehezebb periódusok, melyekből úgy érzi, képtelen kitörni vagy továbblépni segítség nélkül. Egy idő után azonban „helyükre kerülnek” a dolgok és felülkerekedik rajtuk.

Depresszióról akkor van szó, amikor a kedvetlen állapotból tartósan nem tudsz „kikeveredni” és egyre jobban korlátoznak a mindennapi feladataid elvégzésében és a kapcsolataid kezelésben egyaránt.

Depresszióra utal, ha az alábbiak nem javulnak, sőt súlyosbodnak:

•  motiválatlanság, céltalanság
• döntésképtelenség/rendkívül nehéz döntéshozatal
• dekoncentráltság
• frusztráció, önértékelési zavarok, szélsőségek
• alvászavarok
• szexuális problémák, libidó (nemi vágy csökkenése), merevedési zavar
• alacsony energiaszint, csökkent munkaképesség
• étvágytalanság vagy épp falánkság
• megmagyarázhatatlan szorongásérzés
• indokolatlan lelkifurdalás
• szuicid (öngyilkos) gondolatok

A fentiekhez fizikai panaszok is társulhatnak, de legtöbbször a vizsgálatok nem mutatnak ki eltérést:

• szédülés/bizonytalanságérzés
• emésztési problémák, hasi fájdalom
• fejfájás
• intenzív szívdobogásérzés, mellkasi nyomás (szívinfarktushoz hasonló tünetek)
• ízületi fájdalmak.

Hogyan alakul ki a depresszió?

A depresszió számos okra vezethető vissza. Leggyakrabban az agyi ingerületátvivő anyagok (szerotonin, noradrenalin, dopamin) termelésének és szabályozásának felborulása okozza. Ide vezethet az élettani napi ritmus (cirkadián ritmus, bioritmus) felborulása és a stresszrendszer fokozott aktivitása is.

A hangulatod és érzelmeid alapvetően elektrokémiai folyamatok során keletkeznek az agyad különböző területeinek összehangolt működése során. Bizonyított tény, hogy az agy egyes területei között az ingerületátvitel 98%-a elektromágneses impulzusok útján zajlik. Ezek az elektromos jelek az EEG (ElektroEnkefaloGráf) készülék segítségével rögzíthetők is.

Depresszió esetén az agyadban „összezavarodik” az információk elektromos továbbítása, így felborul a szabályozó hormonok és a neurotranszmitterek (idegi ingerület átvivő anyagok) közötti egyensúly is.

Milyen kezelési módok vannak?

Ma az uralkodó vélemény szerint a depressziót a neurotranszmitterek (szerotonin, noradrenalin, dopamin) problémája okozza. Ezért kezelésként kémiai anyagokat, úgynevezett antidepresszáns (depresszió ellenes) gyógyszerkészítményeket adnak a betegeknek.

Az orvosok egy jelenleg háttérbe szorított csoportja szerint, mivel az agyműködést döntően elektromos jelek határozzák meg, így nem gyógyszereket, hanem a koponya elektroterápiát (CES) alkalmazzák. Ez egy mikroáramú kezelés, melynek a depresszió ellenes gyógyszerekkel szembeni előnye, hogy nincs mellékhatása, nincs hozzászokás és más kedvezőtlen hatással sem jár.

Mintegy 150 tanulmány készült az elmúlt évtizedekben, melyek eredményei szerint nincs különbség a koponya elektroterápia és gyógyszeres kezelés eredményei között. Napjaink erősen gyógyszer-orientált kezelési gyakorlata miatt azonban igen kevesen ismerik a koponya elektroterápiát, mint a depresszió kezelési lehetőségét.