Egy új kezelési lehetőséget mutatok be ebben a cikkben, a nem-invazív vagus stimulációt (rövidítve tVNS). Ez egy neuromodulációs módszer. Maga a vagus stimuláció nem új, klinikai szinten néhány éve alkalmazzák. A bőrön keresztül végezhető, biztonságos és hatékony kezelést biztosító eszközök azonban csak a közelmúltban váltak elérhetővé. Erről szól ez az írásom.

Mi az a vagus?

A vagus ideg -más néven tizedik agyideg- a perifériás idegrendszer fontos része. A vagus a leghosszabb ideg a testben, az agytól a hasüregben lévő szervekig tart.

Az úgynevezett vegetatív, azon belül a paraszimpatikus idegrendszerhez tartozik, amely a pihenés, a relaxáció és a regeneráció szabályozásáért felelős.

A vagus ideg fő feladata, hogy kapcsolatot biztosítson az agy és a test különböző szervei között, beleértve a szívet, a tüdőt, a gyomor-bél traktust és a belső szerveket. Döntő szerepet játszik a szívritmus, a légzés, az emésztés és az anyagcsere szabályozásában.

A paraszimpatikus idegrendszer részeként a vagus ideg a szimpatikus idegrendszer ellenpólusaként működik, amely a szervezet aktiválásáért és a fizikai vagy érzelmi stresszre való felkészítéséért felelős.

A vagus nyugtató hatással van a szervezetre, elősegíti a relaxációt, a regenerálódást és az egyensúly fenntartását a vegetatív idegrendszerben.

Fontos szerepet játszik az immunrendszer, a gyulladásos reakciók és a hangulat szabályozásában.

A vagus ideg stimulálásával terápiás hatások érhetők el. Például csökkenti a gyulladást, javítja a hangulatos és az általános közérzetet.

Mi a vegetatív idegrendszer?

A vegetatív idegrendszer a perifériás idegrendszer tudatalatti (akarattan nem befolyásolható) része, amely szabályozza a belső szervek (például a szív, a tüdő és az emésztőrendszer) működését, valamint a különböző fiziológiai rendszerek (például az immunrendszer és a szív- és érrendszer) közötti kölcsönhatásokat „hangszereli” a külső és belső ingerekre adott válaszként.

Két ágból, a paraszimpatikus (pihenés és emésztés) és a szimpatikus (menekülés vagy harc) idegrendszerből áll, amelyek különböző és gyakran ellentétes hatásokat fejtenek ki a szervek működésére (beleértve a légzésszámot, a pupillatágulást, a nyálelválasztást, az emésztést, a perisztaltikát és a szexuális izgalmat).

A fokozott szimpatikus aktivitás vagy a csökkent paraszimpatikus aktivitás működési működési zavarokat eredményez, melyek krónikus fizikai, pszichiátriai és neurológiai tüneteket egyaránt okozhatnak.

A vagus stimuláció fokozza paraszimpatikus aktivitást, ezáltal elősegíti az optimális autonóm idegrendszeri egyensúlyt és helyreállítva az egészséges neurofiziológiai működést.

Mi az a neuromoduláció?

A neuromoduláció olyan technológia, amely közvetlenül az idegekre hat. Az idegi aktivitás megváltoztatása (vagyis modulálása) történhet gyógyszerekekkel vagy elektromos impulzusokkal.  A gyógyszereket a testbe épített „pumpák” adagolják a szükséges helyen. A bőrön keresztüli vagus stimuláció ehhez képest kockázatmentes.

A neuromoduláció megváltoztathatja az életet. A kezelés a test minden területét érinti és szinte minden betegséget vagy tünetet befolyásol a fejfájástól a remegésen át a gerincvelő-károsodáson át a vizeletinkontinenciáig. A széles terápiás hatókör miatt nem meglepő, hogy a szakemberek a neuromodulációt a következő évtized egyik legbiztatóbb kezelési módszerének tartják.

Neuromodulációt ma leggyakrabban a krónikus fájdalomcsillapítással összefüggésben alkalmazzák.  Azonban számos más alkalmazási területe létezik, mint például a Parkinson-kór kezelésére szolgáló mély agyi stimuláció (DBS), a kismedencei rendellenességek és inkontinencia kezelésére szolgáló szakrális idegstimuláció, valamint az ischaemiás rendellenességek (angina, perifériás érbetegség) kezelésére szolgáló gerincvelő-stimuláció. Ma már olyan neuromodulációs eszközök is vannak, mint a süket beteg hallását helyreállító cochleáris implantátum.

A legújabb alkalmazás a traguson (fülcáp vagy másképp fülcsáp) keresztül végzett vagus stimuláció (tVNS), amely a pitvarfibrilláció, depresszió, szorongás, hosszú-covid, hosszú-covid, reumatoid artritis és krónikus fáradtság kórképekben már igazoltan kedvező hatású. Mivel a technológia új, így számos más rendellenességgel kapcsolatban folynak a hatástani vizsgálatok.

Mi a tVNS (vagus stimuláció)?

A transzkután elektromos vagus stimuláció (tVNS) a vagusideg stimulálása a bőrön keresztül.

A tragusra, a külső fül elülső részére továbbított elektromos impulzusokkal történik.

tragus stimuláció tVNS

Ez az ingerlés képes modulálni a vagus ideg működését, ezen keresztül helyreállítja a vegetatív idegrendszer optimális egyensúlyát.

Ennek számos pozitív hatása van a szervezetre, például szabályozza a szívritmust, csökkenti a gyulladást és javítja az általános egészségi állapotot.

Mi a Nurosym?

A Nurosym egy olyan terápiás eszköz, melyet a traguson keresztül történő, non-invazív vagus stimulációra (neuromodulációra) terveztek.

A készülék hatékonyságát már több mint 30 publikált klinikai tanulmányban validálták, azaz bizonyították a technológia hatékonyságát a betegségek széles körén.

A Nurosym bizonyítottan javítja a szívfrekvencia-variabilitást, a vegetatív idegrendszer egészségének „mérőszámát”.

A magasabb HRV általában az egészséggel, a fittséggel, sőt, az egészségesebb érzelmi alapállapottal is összefügg. Az alacsony HRV olyan kockázati tényezőkhöz kapcsolódik, mint a megbetegedések, a halálozás és a stressz.
Alacsony HRV-t figyeltek meg számos betegségben szenvedő betegeknél, beleértve a krónikus szív- és érrendszeri betegségeket és a vegetatív idegrendszer működési zavarával összefüggő állapotokat.

Továbbá a Nurosym a vegetatív tónus helyreállításával a kolinerg gyulladásgátló útvonal (CAP) aktiválásán keresztül leszabályozza az egészségtelen immunválasz-mechanizmusokat. Az acetilkolin neurotranszmitter felszabadulás serkentése mérsékli a gyulladáskeltő citokinek termelődését és újraindítja az egészséges nitrogén-oxid termelés.

Ez különösen hasznos az olyan betegségeknél, amelyek oka a szisztémás gyulladásban, a túlzott szimpatikus válaszokban és a kapcsolódó kóros immunológiai válaszokban rejlik.

Milyen állapotok kezelésében igazolt a Nurosym hatása?

hosszú-covid

A hosszú-Covid-nak vagy poszt-Covid-nak azokat a tüneteket nevezik, melyek a covid-19 fertőzés után még hetekig vagy hónapokig tartósan fennállnak. Jelenleg nagyon korlátozottak a Covid-fertőzésből eredő tartós tünetek (például fáradtság, mozgásszervi fájdalom, légzési nehézség) kezelési lehetőségei.
Klinikai vizsgálat során a Nurosym sikeresen csökkentette a hosszan tartó Covid-tüneteket azoknál a betegeknél, akiknek a tünetei legalább tizenkét hétig vagy annál hosszabb ideig fennálltak. A betegeket tíz egymást követő napon keresztül napi 35 percig kezelték, és a kezelés kezdetétől számított öt és tíz napon belül, valamint a stimuláció befejezése után egy héttel értékelték a fizikai és pszichológiai tüneteket. A kezelés tíz napja után a tünetek jelentős visszahúzódását figyelték meg, és a kezelés hatása a stimuláció befejezése után is fennmaradt.
A vizsgálat azt sugallja, hogy a Nurosym tVNS hatékony terápiás lehetőség a tartósan fennálló, hosszú ideig fennálló Covid-tünetek csökkentésére.

pitvarfibrilláció

reumatoid artritis

fájdalom és fibromyalgia

alvászavar

krónikus fáradtság szindróma

A krónikus fáradtság szindrómát (CFS) extrém fáradtság jellemzi, amelyhez számos egyéb kellemetlenség (például fájdalom) társul. Megerőltetés után rossz közérzet, nem pihentető alvás, izomgyengeség, neuro-kognitív károsodás társulhat.

A diagnózis megállapítása nem egyszerű.  A CFS-t alkotó tüneteket néha depressziónak, szorongásnak, álmatlanságnak vagy más olyan állapotoknak tulajdoníthatják, amelyekkel ezek a tünetek átfedésben vannak.  A téves diagnózis esetén a tüneteket pszichológiai oknak tulajdonítják, szemben a biológiai okkal.

A közelmúltban azonban több tanulmány fiziológiai magyarázatot talált, azonosítva a gyulladás által vezérelt mitokondriális anyagcserezavarokat. A mitokondrium károsodások, valamint az oxidatív és nitrozatív stressz, a CFS tünetek lehetséges forrásai. A progresszív a gyulladás a vagus ideg általi érzékelő mechanizmus károsodásához vezet, ami a szimpatikus aktivitás túlzott aktiválódásához vezet. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, hogy a krónikus fáradtság szindróma gyakran fertőzés után alakul ki.

A vagus ideget célzó nem invazív neuromodulációról kimutatták, hogy csökkenti a gyulladásos citokineket és növeli a szívfrekvencia variabilitását. Továbbá a Nurosym tVNS készülékről kimutatták, hogy javítja a krónikus fáradtságot, beleértve a hangulatot és az energiaszintet.

depresszió

A depresszió olyan hangulatzavar, amelyet tartósan rossz hangulat jellemez. (szomorúság, ingerlékenység, ürességérzet) és/vagy a tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése, a mindennapi életben jelentős károsodást okoz. A depresszió egy rendkívül heterogén betegség, változó tüneti manifesztációval és potenciális patofiziológiai gyökerekkel, amelyek magyarázatot adhatnak a depresszió egyes tüneteire. a különböző betegek gyógyszerekre adott válaszában mutatkozó különbségeket.
Bőséges szakirodalom támasztja alá a vagusideg-stimuláció hatását depresszióban, és különösen különösen a gyógyszerrezisztens depresszióban, kizárólagos vagy kiegészítő kezelésként.
Funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) vizsgálatok kimutatták, hogy a bal fül vagus afferens idegének tVNS-sel történő stimulálása kedvező agyi változásokat idéz elő a depresszió leküzdésére, például a limbikus struktúrákban a vér oxigénszintjétől függő (BOLD) jel erőteljes csökkenését vagy az anterior insula aktiválódását. E tanulmányok némelyike összekapcsolta az agyhálózati változásokat a depressziós pontszámok klinikai javulásával.
Az tVNS hatékonyságát a depresszió tüneteinek csökkentésében vagy kezelésében randomizált placebo-kontrollált klinikai vizsgálatok támasztják alá. Más neuropszichiátriai rendellenességek, például a szorongás, az epilepszia és az álmatlanság kezelésének javulását is kimutatták.

A Nurosym itt vásárolható meg. 

Tippek tVNS kezeléshez

A szimpatikus és paraszimpatikus működés nem aktiválható egyszerre! Ezek ellentétes működésűek és hatásúak. Olyan, mint a libikóka. Ha az egyik fent van, a másik csak lent lehet!

Ezért a vagus stimulációt értelmetlen a munkahelyi stressz közepén, a konditeremi edzés közben, a forgalmi dugóban, bármely feszült helyzetben, pánikroham során alkalmazni.

Akkor végezz stimulációt, amikor már készen állsz a lenyugvásra, elalvásra. Lefekvés előtt kezelj és utána már ne „piszkáld fel ismét magad”!

Már említettem, hogy a szimpatikus (védekezz-menekülj) rendszer aktivitása elsődleges a paraszimpatikussal szemben. Ha erős stressz ér, akkor a paraszimpatikus idegrendszert nem tudod „parancsszóra” aktiválni.

Próbáld a stresszt többféle módszer egyidejű alkalmazásával csökkenteni. Például a relaxációs technikák, a meditáció, jóga, légzőgyakorlatok, hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez és a paraszimpatikus aktivitás növeléséhez.

A vagus stimulációt akkor kezd, ha sikerült az akut stressztől megszabadulni és készen állsz az ellazulásra.

Mikor végezz stimulációt?

  • Személyre szabott időzítés: A stimuláció időzítése egyénenként változhat. Némelyek számára a reggeli órákban végzett stimuláció segíthet energikusan kezdeni a napot, míg mások számára az esti stimuláció segíthet a relaxációban és az alvás előkészítésében.
  • Konzisztens rutin: A tVNS-t rendszeresen, lehetőleg minden nap ugyanabban az időpontban végezd. A rendszeresség javítja a kezelés hatékonysága és a test pozitív válaszreakcióinak kialakulását.

Mennyi ideig tartson a kezelés?

  • Kezelés időtartama: Az optimális időtartama változhat, de a kutatások általában napi 15-30 perces, maximum 60 perces stimulációt javasolnak. Az időtartam függ a kezelés intenzitásától és a beteg egyéni reakciójától is. Vannak „érzékenyebbek”, akiknél a paraszimpatikus hatás gyorsan kialakul. Másoknál az erősebb stresszt (magas szimpatikus aktivitást) nehezebben, lassabban „töri át” a kezelés.
  • Fokozatos kezdés: Ha először kezded a tVNS kezelést, érdemes rövidebb 5-10 perces időtartammal kezdeni, majd fokozatosan növelni, ahogy a test alkalmazkodik a stimulációhoz. Az első kezelések után előfordulhat enyhe szédülés, hányiger, de ezek igen ritkák és néhány kezelés után megszűnnek.

Stimuláció intenzitása és gyakorisága

  • Az impulzus intenzitásának elegendően magasnak kell lennie ahhoz, hogy érezhető legyen, de nem okozhat kellemetlenséget vagy fájdalmat. Az intenzitás fokozatos növelése segíthet a kényelem és hatékonyság optimális egyensúlyának megtalálásában.
  • A kezelés gyakorisága fontos. Az esetek többségében napi rendszeresség ajánlott, de vannak esetek, amikor heti néhány alkalom is elegendő lehet. A kezelés gyakoriságát az egyéni céloknak és a kezelésre adott válasznak megfelelően kell meghatározni.

Mennyi idő kell a hatáshoz? 

Talán emlékszel Hofi Géza egy nagyszerű kabaréjelenetére, ami a Rákosi rendszert figurázta ki? A sertéstenyésztőhöz kiszállt az éves tervekért felelős elvtárs és megkérdezte, hogy a disznó hányat fog fialni….. Hát honnan a csudából lehet ezt előre tudni és megválaszolni?

Ugyanígy a jóslás kategóriájába tartozik a válasz a mennyi idő kell a paraszimpatikus rendszer aktiválásához. 

Van olyan elképesztő tapasztalatom, hogy az első 5 perces kezelés során megszüntette a hosszú ideje fennálló kettőslátást (szakembereknek: myasthenia gravis szemtünete).
Más használó pedig azt állította, ő bizony semmilyen hatást nem tapasztalt két hét alatt sem. 

A kettő között várható valahol az igazság.

Egy enyhe vagy közepesen súlyos, nem túl régi probléma esetén a szükséges idő rövidebb lehet. Míg évek óta fennálló, krónikus stressz áttörésére biztosan nem elég 1-2 kezelés. Ilyenkor legalább 30-60 nap kell hozzá, akkor is, ha a fentebb javasoltakat betartod a kezeléskor. 

Ha a krónikus stressz mellett már egyéb tünetek is vannak, mint krónikus gyulladások, autoimmun betegség… nos… még nehezebb a válasz. Ilyenkor önmagában nem reális a hatás elvárása. Több oldalról kell kezelned, így a táplálkozással, testmozgással, stresszcsökkentő technikákkal és akár átmenetileg gyógyszerekkel is. Súlyos állapotból több módszer együttes alkalmazása (multi modalitásos módszer) nagyobb valószínűséggel segít ki, mint egyetlené.

Orvosi tanulmányok szakembereknek

Hosszú-covid

  • Natelson, B., Blate, M., & Soto, T. (2022). Transcutaneous vagus nerve stimulation in the treatment of long covid-chronic fatigue syndrome. medRxiv, 2022-11.
  • Verbanck P, Clarinval A, Burton F, Corazza F, Nagant C, Cheron G. Transcutaneous Auricular Vagus Nerve Stimulation (tVNS) can Reverse the Manifestations of the Long-COVID Syndrome: A Pilot Study. Advances in Neurology and Neurosciences Research. 2021; Autonomic improvement
  • Stavrakis et al. TREAT AF – Transcutaneous Electrical Vagus Nerve Stimulation to Suppress Atrial Fibrillation: A Randomised Clinical Trial. Stavrakis et al. Clinical Electrophysiology 2020
  • Jackowska M, Koenig J, Vasendova V, Jandackova VK. A two-week course of transcutaneous vagal nerve stimulation improves global sleep: Findings from a randomised trial in community-dwelling adults. Auton Neurosci Basic Clin. 2022 Jul 1

Autonóm idegrendszer támogatása

  • Stavrakis et al. TREAT AF – Transcutaneous Electrical Vagus Nerve Stimulation to Suppress Atrial Fibrillation: A Randomised Clinical Trial. Stavrakis et al. Clinical Electrophysiology 2020
  • Jackowska M, Koenig J, Vasendova V, Jandackova VK. A two-week course of transcutaneous vagal nerve stimulation improves global sleep: Findings from a randomised trial in community-dwelling adults. Auton Neurosci Basic Clin. 2022 Jul 1

Neuroplasticitás

  • Jandackova et al. The effect of long-term non-invasive vagus nerve stimulation on cognitive performance: results from a randomized placebo controlled trial. Brain Stimulation: Basic, Translational, and Clinical Research in Neuromodulation 2023, 16(2), 6.
  • Thakkar et al. The effect of non-invasive vagus nerve stimulation on memory recall in reading: A pilot study. Behavioural Brain Research, 2023, 438, 114164.
  • Tonsager A. The Effect of Transcutaneous Auricular Vagus Nerve Stimulation on Novel Language Learning. Texas Christian University Library, 2020
  • Richardson Z. The Effect of Transcutaneous Auricular Vagus Nerve Stimulation on Reading Comprehension. Texas Christian University Library 2020
  • Thakkar et al. The effects of transcutaneous auricular vagus nerve stimulation on reading comprehension. Texas Christian University. 2020
  • Noé et al. Feasibility, safety and efficiacy of transauricular vagus nerve stimulation in a cohort of patients with disorders of consciousness. Brain Stimulat. 2020;13(2):427–9.

Cardiovascular disease

  • Stravakis et al. Neuromodulation of Inflammation to Treat Heart Failure With Preserved Ejection Fraction: A Pilot Randomized Clinical Trial. Journal of the American Heart Association 2022
  • Stavrakis et al. TREAT AF – Transcutaneous Electrical Vagus Nerve Stimulation to Suppress Atrial Fibrillation: A Randomised Clinical Trial. Stavrakis et al. Clinical Electrophysiology 2020
  • Jiang Y, Po SS, Amil F, Dasari TW. Non-invasive Low-level Tragus Stimulation in Cardiovascular Diseases. Arrhythmia Electrophysiol Rev. 2020 Jun 3;9(1):40–6.
  • Dasari et al. Effects Of Low Level Tragus Stimulation On Inflammation In Acute Decompensated Heart Failure. Journal of Cardiac Failure, 2023 29(4), 660-661.
  • Kharbanda et al. Insights Into the Effects of Low-Level Vagus Nerve Stimulation on Atrial Electrophysiology: Towards Patient-Tailored Cardiac Neuromodulation. JACC: Clinical Electrophysiology 2023, 9(9), 1843–1853. https://doi.org/10.1016/j.jacep.2023.05.011
blank
Szerző: Dr. Zátrok Zsolt

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végeztem 1991-ben. Hosszú ideig kórházi orvosként dolgoztam, majd elhagytam a pályát és a legkorszerűbb orvosi berendezések használatát oktattam az orvosi teamek számára. 2012 óta kizárólag olyan eszközökkel foglalkozom, melyet a beteg általi, otthoni használatra terveztek. Blogomban ezekről az eszközökről írok, beleértve a biztonságos alkalmazás ismertetését is. Tapasztalataim alapján meggyőződéssel állíthatom, hogy hozzájárulhatnak az egészséged megőrzéséhez/helyreállításához.

7 Comments

  1. Parkinson kórral kapcsolatban a Nurosym hatását tanulmánnyal még nem vizsgálták, míg depresszió és szorongás esetén kedvező hatást tapasztaltak.

  2. Páromnál most van folyamatban Parkinson kór / ill. – szindróma diagnosztizálása 🙁 E mellett nagyon szorong, depressziós tünetek is vannak. Ajánlja doktor úr a készüléket? Köszönöm.

  3. Ha kardiológián dolgozott, akkor tapasztalhatta, hogy számos beteg esetén a pitvarfibrilláció egy átmeneti állapottal indul, amikor is a fibrilláció csak néhány órát, néhány napot tart és még visszaáll a knormál ritmus. Idővel aztán állandóvá válik a pitvarfibrilláció, ami ráadásul a frontérzékenyeknél front közeledtével romlik.
    A pitvarfibrillációval a kardiológia foglalkozik, döntően gyógyszeres terápiával próbálkoznak. A tVNS hazánkban egyáltalán nem ismert, és a világban is csak kezdeti lépések vannak. A tVNS technológia hasznos lehet, az első kutatási eredmények nagyon biztatók. De ahogy egy-egy gyógyszer sem válik be minden betegnél, így ez a technológia sem lesz „tutira jó mindenkinek”.

  4. Az alvás elemi fontosságú a test számára. Ébrenlétkor a test arra „koncentrál”, hogy biztosítsa a mozgáshoz, munkavégzéshez, napi aktivitáshoz szükséges energiát.
    Ilyenkor nem képes egyidejűleg pihenni is. Az alvás szerepe, hogy ilyenkor átváltson „regenerációs módba”. Befejezi az emésztést, feltölti a nap során kifogyott energia, tápanyag raktárakat. „Befoltozza” a sérülést, megszünteti a gyulladást, pótolja az elpusztul hámsejtet, hajszálat, bélsejtet, vértestet, kollagént és fehérjéket… Azaz éjjel történik a test „helyreállítása” a nap során „összeszedett” károkból.
    Ha ez nem történik meg, nincs alvás, nincs pihenés, nincs regeneráció sem. A gonosz börtönőrök régóta alkalmazzák az alvásmegvonást az emberek kínzására.
    A test pihenés hiányában kifárad, kimerül, beteggé válik. Az alváshiányba belepusztul a test.
    Azaz megoldást kell találni.
    Viszont nem szakterületem az álmatlanság! Én abban segítek tanácsaimmal, hogy milyem módszerek vezethetnek eredményre.
    Ismert, hogy az altatók csak átmenetileg segítenek. Hosszú távon inkább rontják a panaszokat. Hozzászokás vagy függőség alakul ki.
    Az alternatív megoldások valódi segítséget nyújthatnak. A stressz oldása, pihentető (csendes és kényelmes) környezet kialakítása az alváshoz, a képernyő elé kékfény-szűrő behelyezése, az esti mobilozás, képernyő előtti ülés abbahagyása, lefekvés előtti meditáció, a szoba lesötétítése, és a paraszimpatikus idegrendszer csillapítása pl. tVNS-sel mind mind segíthet.
    Nincs egyetlen csodaszer vagy csodamódszer.

  5. 1 éve álmatlanságban szenvedek ! Somnol nevü altatótól is csak 2 órahosszat alszom! A szivem levangyengülve ! Fáj is ! A vérnyomás ingadozó! Ritmuszavar is van! Emésztésizavar van! Volt 18 kg ot lefogytam! Felszivídásizavar lépett fel! Jóformán semmit nem ehettem volna buzafehérjére meg tejfehérjére alergiát mutattak ki meg jóformán mindenre! Én ezt papapayakoncentrátummal meg vastablettával kicsit visszahoztam! 8kg visszajött! A magasvérnyomás is kicsit visszább állt! Csak ez az álmatlanság nem akar javulni! Meg úgy érzem a szivem legyengült! Erre mit tudna javasolni Dr úr?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük