Nyugtalan láb szindróma - Dr. Zátrok Zsolt blog

Nyugtalan láb szindróma

Miért él külön életet a lábam?

A nyugtalan láb szindróma tünetei jellemzően az esti vagy éjszakai órákban jelentkeznek, miközben ülsz vagy már fekszel. Hirtelen legyűrhetetlen késztetést érzel a lábaid megmozgatására. A mozgás átmenetileg enyhíti ezt a kellemetlen érzetet. A Willis-Ekbom-kórként is emlegetett állapot bármely életkorban kialakulhat és általában az évek előrehaladtával súlyosbodik. Felborítja az alvási ciklust, megzavarja a pihenést, ami hatással lehet a mindennapi tevékenységekre is. Magát a betegséget nem könnyű felismerni, mert az érintettek alvás közben nem érzékelik a láb kényszeres mozgatását, legfeljebb a gyakori felébredéseket. A gyógyszerek csak a betegek egy részénél hatékonyak. Egyszerű otthoni gyógymódok (pl. izomstimuláció) és életmódbeli változtatások segíthetnek a tünetek enyhítésében.  

A nyugtalan láb szindróma tünetei

A fő tünet a lábak megmozgatására irányuló késztetés. Gyakori kísérő jellemzői lehetnek még a következők:

  • Pihenés után kezdődő érzések: jellemzően hosszabb ideig tartó fekvés vagy ülés után kezdődik, akár napközben autóban, repülőn vagy moziban is.
  • Mozgással járó enyhülés: például nyújtással, a lábak rázásával, lépegetéssel vagy sétálással csökkennek a panaszok.
  • A tünetek súlyosbodása este: a szimptómák főként éjszaka jelentkeznek.
  • Éjszakai lábrándulás: összefüggésbe hozható egy másik, gyakoribb állapottal, az alvási periodikus végtagmozgással, amely során a lábak rángatóznak és rugdalóznak, akár egész éjszaka a pihenés alatt.

A nyugtalan láb szindróma tüneteit jellemzően a lábban vagy a lábfejben jelentkező rendellenes, kellemetlen érzésként írják le. Általában a test mindkét oldalán jelentkezik. Ritkábban a karokat is érinti.

Az érzet általában nem a bőrön, hanem a végtagon belül jelentkezik és a következő jelzőkkel írják le:

  • Húzódás
  • Feszítés
  • Bizsergés
  • Lüktetés
  • Fájdalom
  • Áramütés-szerűség
  • Viszketés

Néha az érzetet nehéz leírni, elmagyarázni. A nyugtalan láb szindrómában szenvedők általában nem úgy írják le az állapotot, mint egy izomgörcsöt vagy zsibbadást. Azt azonban következetesen elmondják, hogy a lábak megmozgatására van szükségük, akarva-akaratlanul is. Gyakori, hogy a tünetek súlyossága ingadozik. Néha a panaszok bizonyos időre eltűnnek, majd visszatérnek.

Okai

A nyugtalan láb szindróma oka leggyakrabban ismeretlen marad. A betegség az európai lakosság kb. 10 százalékát érinti. A kutatók azt gyanítják, hogy az állapotot az agy egy dopamin nevű kémiai anyagának egyensúlyhiánya okozhatja, amelynek szerepe van a mozgás koordinálásában.

Öröklődés

Néha családi öröklődést mutat, különösen, ha az állapot 40 éves kor előtt alakul ki. Amennyiben a szülőknél vagy a testvéreknél diagnosztizálták a kórt, akkor  jelentősen megnő annak a rizikója, hogy Te magad is értintett lehetsz. A kutatók azonosították azokat a helyeket a kromoszómákon, ahol a betegség génjei jelen lehetnek.

Terhesség

A terhesség vagy a hormonális változások átmenetileg súlyosbíthatják a jeleit és tüneteit. Egyes nőknél a nyugtalan láb szindróma először a terhesség alatt jelentkezik, különösen az utolsó trimeszterben. A panaszok azonban a szülés után általában megszűnnek.

Kockázati tényezők

Bármely életkorban kialakulhat, akár gyermekkorban is. A betegség a kor előrehaladtával gyakoribb, és nőknél elterjedtebb, mint férfiaknál.

Az egyik legfontosabb faktor a vashiány, de ki kell emelni a különböző anyagcserezavarokat is, így például az urémiát, amely a köszvény előszobája (itt a veseműködés zavara miatt fehérje-anyagcseretermékek halmozódnak fel a vérben). Ezek az anyagcsere-problémák károsítják az idegműködést.

Általában azonban elmondható, hogy a nyugtalan láb szindróma nem áll összefüggésben súlyos alapbetegséggel. Kisérője lehet azonban más kóros állapotnak, mint például:

  • Perifériás neuropátia: a kezekben és lábakban lévő idegek e károsodása általában krónikus betegségek, például cukorbetegség és alkoholizmus miatt következik be.
  • Vashiány: még vérszegénység nélkül is okozhatja vagy súlyosbíthatja a nyugtalan láb szindrómát. Ha a szervezetben nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségű vas, az a vérképzés zavarához vezet: csökken a szövetek oxigénellátását biztosító egészséges vörösvértestek száma. Gyomor- vagy bélvérzés, erős menstruációs vérzések, vagy többszöri véradás következtében is vashiány léphet fel.
  • Veseelégtelenség: ha veseelégtelenségben szenvedsz, szintén vashiányos lehetsz, gyakran vérszegénységgel együtt. Ha a vesék nem működnek megfelelően, a véredben lévő vasraktárak csökkenhetnek. Ez és a test kémiájában bekövetkező egyéb változások okozhatják vagy súlyosbíthatják a nyugtalan láb szindrómát.
  • Gerincvelői állapotok: a gerincvelő sérülése vagy sérülés következtében kialakult elváltozásai összefüggésbe hozhatók a tünetekkel. A gerincvelő érzéstelenítése, például a gerincvelői fájdalomcsillapítás szintén növeli kialakulásának kockázatát.

Állhatnak a hátterében olyan neurológiai betegségek is, mint például a szklerózis multiplex vagy a Parkinson-kór. Itt az ok szintén az, hogy ezek a betegségek ártanak a perifériás idegeknek. A reumás ízületi gyulladás is okozhat ilyesmit, de kiválthatja szorongás is a panaszt.

Szövődmények

A nyugtalan láb szindróma nem veszélyezteti az életet és nem vezet más súlyos állapotokhoz sem. A tünetek az alig zavaróktól a munkaképtelenségig is terjedhetnek. Súlyosabban érintettek nehezen tudnak álomba merülni vagy mély alvásban maradni miatta. A megzavart pihenés miatt a nyugtalan láb az életminőség jelentős romlását okozhatja és depresszióhoz vezethet. Az alvászavar túlzott nappali fáradtságot eredményezhet, de gátolhatja a délutáni elszundítás lehetőségét is.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Néhányan soha nem fordulnak orvoshoz, mert attól tartanak, hogy nem veszik őket komolyan. A nyugtalan láb szindróma tartós fennállása azért kockázatos, mert a megzavart alvás miatt nappali álmosságot okozhat, csökkenti a koncentráló és teljesítőképességet. A fokozódó fáradtság akár közvetlenül befolyásolhatja az életminőséget. Mindenképp beszélj orvosoddal, ha úgy gondolod, hogy nyugtalan láb szindrómád lehet.

Orvosok neurológiai vizsgálatot végezhetnek, továbbá vérvizsgálatokat, különösen vashiányra vonatkozókat rendelhetnek, hogy kizárják a tüneteid egyéb lehetséges okait.

A nyugtalan láb szindróma kezelése

Néha az olyan kiváltó okok, mint például a vashiány kezelése nagymértékben enyhíti a tüneteket. A vashiány korrigálása magában foglalhatja a szájon át vagy intravénásan történő vaspótlást. Ez azonban csak orvosi felügyelet mellett és azt követően működhet, hogy orvosod ellenőrizte véred vasszintjét.

Ha nyugtalan láb szindrómában szenvedsz társuló betegség nélkül, a kezelés az életmódváltásra összpontosít. Amennyiben ez nem kellően hatékony, orvosod gyógyszereket írhat fel.

Gyógyszerek

Több olyan vényköteles gyógyszer van, amelyet más betegség kezelésére fejlesztettek ki, de a nyugtalan lábak kezelésére is alkalmaznak. Többféle hatástani csoport is van.

Dopamin szint fokozók: ezek a szerek az agyi kémiai hírvivő anyag (dopamin) szintjét emelik az agyban. A mérsékelt és súlyos esetek kezelésére egyaránt alkalmazzák. A rövid távú mellékhatásaik általában enyhék. Például hányinger, szédülés és fáradtság lehet. Azonban impulzuskontroll-zavarokat, például kényszeres szerencsejátékot és nappali álmosságot is okozhatnak.

Kalcium-csatornát befolyásoló gyógyszerek: Ezek a gyógyszerek csak a betegek egy részénél hatnak.

A kalciumnak a csontok szilárdságának biztosításán kívül meghatározó szerepe van az idegek és izmok ingerelhetőségében, az izomösszehúzódásban, sőt még a véralvadásban is. A szervezet kalciumtartalmának 99 százaléka a csontszövetben található, mely egyben kalciumraktárként is funkcionál. A maradék kalcium a vérben és a sejtekben van, ahol a koncentrációja csak szűk határok között változhat, mert csak egy bizonyos koncentrációtartományon belül tudja élettani funkcióit megfelelően ellátni. Az alacsony kalciumszint izomgörcsöket, izomfájdalmat, érzészavarokat okozhat, mert fokozódik az idegek és az izmok ingerelhetősége, vagyis kisebb ingerekre hevesebben reagálnak.

Opioidok: enyhíthetik az enyhe vagy súlyos tüneteket, de tartósan alkalmazva függőséget okozhatnak.

Izomlazítók és altatószerek: segítenek az éjszakai alvásban, de nem szüntetik meg a nyugtalan láb érzését, valamint nappali álmosságot okozhatnak. Ezeket a gyógyszereket általában csak akkor alkalmazzák, ha más kezelés nem nyújt enyhülést.

Több kísérletre is szükség lehet ahhoz, hogy a számodra megfelelő gyógyszert vagy gyógyszerkombinációt megtalálják.

Óvatosan a gyógyszerekkel!

Előfordul, hogy a dopamin-gyógyszerek, amelyek egy ideig enyhítik a tüneteket, hatástalanná válnak, vagy azt veszed észre, hogy a tünetek a nap bizonyos korábbi szakaszaiban visszatérnek, vagy akár a karjaidat is érintik. Ezt nevezik augmentációnak (bővülés, terjeszkedés). Ilyenkor másik gyógyszerre kell váltani.

Terhesség alatt a fenti gyógyszerek nem ajánlottak. Csak súlyos tünetek esetén akkor hagyható jóvá a szedésük, és akkor is csak a terhesség utolsó harmadában.

Egyes gyógyszerek ronthatnak a tüneteken. Ilyenek például némely antidepresszánsok, bizonyos antipszichotikus gyógyszerek, egyes hányinger elleni gyógyszerek, valamint néhány megfázás- és allergiagyógyszer. Lehetőség szerint kerüld ezeket.

Életmód és otthoni gyógymódok

Az egyszerű, életmódbeli változtatások segíthetnek a tünetek enyhítésében. Az említett módszerek nem tudományosan igazolt hatásúak. Az érintett betegek említik ezeket, mint amelyek az esetükben segítettek. Nem biztos, hogy neked is beválik, de nyugodtan próbáld ki ezeket.

  • Próbáld ki a fürdőt és a masszázsokat: a meleg víz és az érintett izmok masszírozása ellazítja az izmokat.
  • Alkalmazz meleg vagy hűvös pakolásokat: a meleg vagy hideg borogatás, vagy a kettő váltakozó használata enyhítheti a kellemetlen érzéseket.
  • Alakíts ki jó alvási szokásokat: a fáradtság hajlamos rontani a tüneteken, ezért fontos, hogy törekedj a jó alvásra. A szoba legyen hűvös, csendes, az ágy kényelmes. Próbálj meg ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni és éjszakánként legalább hét órát aludj.
  • Testmozgás: a rendszeres sportolás enyhítheti a tüneteket, de a túlzásba vitt vagy túl késői időpontokban végzett erős edzés fokozhatja a panaszokat.
  • Kerüld a koffeint: néha a koffein fogyasztásának csökkentése segíthet a nyugtalan lábakon. Próbáld meg néhány hétig elkerülni a koffeint tartalmazó dolgokat, beleértve a csokoládét, a kávét, a teát és az üdítőitalokat. Ennyi idő kell, hogy kiderüljön, segít-e.
  • Étrend: tégy próbát az étrendeddel. Hagyd el teljesen (vagy legalább csökkentsd minimálisra) a koffein, az alkohol, a finomított cukor fogyasztását és a dohányzást.

A legnagyobb változásokat egészséged megőrzésének terén sokszor a legkisebbnek hitt lépésekkel tudod elérni. Amikor valami szokássá, megszokottá válik az életedben, nem is gondolnád, hogy hosszútávon talán pont ezek a- sokszor ártalmatlannak vélt- rutinok okozzák a legnagyobb nehézséget szervezetednek abban, hogy visszataláljon természetes egyensúlyához. Ahogy mondani szokták: “A változás kulcsa mindig a Te kezedben van.”

Elektromos izomstimuláció (EMS)

Bizonyos elektromos izomstimulációs programok segíthetnek az ismétlődő panaszok megelőzésében. A tünetek szokásos megjelenési időpontja előtt 1-2 órával végezz izomlazító, relaxáló, vérkeringést vagy regenerációt fokozó kezelést. Ezek a kezelések javítják az izmok vérkeringését és táplálkozását, nyugtatják az izmokhoz fut idegeket. Ezek együttesen csökkentik a fokozott aktivitást.

Kerüld az izomerő-növelő, erős összehúzódást kiváltó kezelőprogramokat! Az alkalmazott áram intenzitása enyhe vagy legfeljebb közepes legyen. A nyugtalan láb szindróma kezelésére is alkalmas izomstimulátor készülékeket itt találhatsz.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Wordpress (0)