A rák kialakulását befolyásoló tényezők

A daganatos betegek száma világszerte növekedőben van. Egyes borúlátó becslések szerint a fejlett országokban a férfiak és nők közel 40%-át fogják életük során daganattal diagnosztizálni. (1) Habár folyamatosan újabb és újabb felfedezések vannak a rákkutatás, a kezelések és potenciális gyógymódok területén, a valóság továbbra is ugyanazt mutatja – a rák egyre gyakoribb és az Te kockázatod is magas. Kötéltánc ez a javából, de a betegség elkerülésének egyik legfontosabb kulcsa a Te kezedben van és nem is számíthatsz másokra!

A rák legyőzésnek egyetlen igazi módja a megelőzés – ezt senki más nem tudja megtenni helyetted! Az igazi kihívás, hogy rákmegelőzés terve nem készíthető el „általánosan”, mindenkire érvényesen. Minden egyes ember számára másképp kell személyre szabni a feladatokat. Vedd kezedbe az irányítást és iktasd ki életedből a veszélyeztető tényezőket!

Első lépés, hogy a daganatok kialakulásának kockázati tényezőit megismerd. Ebből megértheted, melyek vonatkoznak rád és meghozhatod azokat a döntéseket és változásokat, melyekkel a kockázataid csökkentheted.

Összeszedtem jópár, a daganatkialakulásban fontosnak tartott tényezőt. A szakmai adatok szerint ezek egyenként és együttesen is befolyásolják a daganat kialakulását.

Pirossal emeltem ki azokat, amiket biztosan kerülnöd kell és zölddel, amelyek kedvezők, segítenek a megelőzésben.

Genetikai hajlam és a rák

A daganat genetikai mutáció, éppen ezért génjeid és családodban előforduló rákos megbetegedések a Te kockázataidról is sokat elárulnak. (2, 3, 4) Például, ha dédmamádnak mellrákja volt, ő az „rossz” gént átadhatta a nagymamádnak, akitől az édesanyád és végül te örökölted. Azonban csak azért, mert családodban valaki rákos volt, nem jelenti azt, hogy te is az lesze. Van kockázatod, azonban sok-sok más tényező befolyásolja, hogy valóban aktiválódik-e.

Több mint száz ismert öröklődő „rák gén” van és ezek bármelyikének jelenléte segít meghatározni a különböző típusú rákok kialakulásának kockázatát. Ma már végeztethetsz genetikai tesztet, hogy megtuddk van-e bármilyen ismert rák géned. Ha magas kockázatod van (családodban előfordulnak rákos esetek), érdemes elvégeztetned.

Sajnos, nem változtathatod meg DNS-ed, hogy a kockázatokat csökkentsd. Viszont tehetsz lépéseket annak érdekében, hogy a többi kockázati tényezőt eltüntesd.

Fontos tudni: a tanulmányok azt mutatják, hogy megfelelő életmód mellett a daganat akkor sem jelenik meg, ha egyébként igazoltan megvannak a rák-gének!!!

Azaz a daganatra való genetikai hajlam az egészséges életmóddal felülírható! Megjegyzem, az életmód nemcsak a daganatokkal szemben véd meg, hanem korunk betegségeinek döntő többségétől is.

Hasznos baktériumok és a bélflóra

Egyre több és több kutatás jelenik meg az egészséges bél fontosságról: „jó” baktériumok és az (ideális esetben nagyon kevés) „rossz” baktériumok arányáról, összekötve a rákkal és egyéb beteségekkel. Béltraktusban a hasznos baktériumok csökkenése összeköthető a gyulladások növekedésével, ami ismerten növeli a rák kockázatot. Az emésztőrendszerben három fő terület van melyekben a megfelelő arányú hasznos baktérumok nélkül a gyulladások és daganatok kialakulási esélye növekedni fog.

1., Szájüreg

Ismert, hogy a szájban levő természetes baktériumflóra hozzájárul bizonyos gyulladásgátló anyagok termeléséhez, amelyek segíthetnek megakadályozni a rákot. Szoros kapcsolat van a rossz szájüregi higiéné és számos rák között (mint például a szájüregi vagy a gyomor-bélrendszeri rák). A megfelelő szájhigiénia legtöbb esetben megakadályozza a rossz fertőzéseket és fenntartja a baktériumok megfelelő egyensúlyát a szádban. (5)

2., Emésztőrendszer felső szakasza

A fontosabb emésztőrendszeri baktériumok számának csökkenése összefüggésben áll a nyelőcsőrák és a gyomorrák esélyének növekedésével. Az alacsony baktériumszám szintén összeköthető a nyelőcsőbetegségekkel és gyulladásokkal, melyek szintén növelik a rák kockázatát. (6)

3., Belek

A bélben lévő hasznos baktériumok csökkénése, gyulladással és vastagbélrák kialakulásának megnövekedett kockázatával járhat. A gyulladás krónikus betegségeket okoz, mint például a vastagbélgyulladás, mely növeli a vastagbélrák és más alsó emésztőrendszeri rákos megbetegedések kockázatát. (7, 8, 9)

A kutatások az mutatják, hogy a pre- és probiotikus ételekben gazdag étrend segíthet megőrizni az emésztőszerveket és bélbaktériumokat, illetve segít megelőzni a gasztrointesztinális-traktus gyulladásával járó krónikus betegségeket, ezzel csökkentve a rák kialakulásának kockázatát is. Egyes tanulmányok azt is bebizonyították, hogy a hasznos baktériumok nem csak a rák kialakulásának táplálkozással kapcsolatos okait, hanem a genetikai hajlamokat is ellensúlyozhatják. (10)

Hasznos baktériumok megtalálhatók a következő ételekben: savanyúkáposzta, kimcshi (dél-koreai erjesztett káposzta),  kefír, kombucha (gombaféle), egyes joghurtok és a legtöbb más fermentált étel, de akár táplálékkiegészítők formájában is pótolhatók.

Feldolgozott és vörös húsok

A magyarok többsége alighanem felhördül majd a következő információn. Néhány éve az Egészségügyi Világszervezet a feldolgozott húsokat és vörös húsokat karnicogénnek (rákot okozó anyagnak) minősítette. Feldolgozott húsok közé a következőket sorolják például:

virsli, sonka, bacon, kolbász, bizonyos felvágottak

Vörös húsok a következők:

marhahús, sertéshús, bárányhús, kecskehús, vadhúsok.

Lényegében minden olyan húst ide soroltak, melyet az ízesítés vagy megőrzés céljából kezeltek (füstöltek, sóztak, tartósítottak vagy erjesztettek) (11) Bár az ilyen húsok csekély mennyiségű és ritka fogyasztása nem okoz kárt, mindennapi fogyasztásuk növeli a rákos megbetegedések kockázatát. (11)  A vörös és feldolgozott húsokkal kapcsolatos egyik probléma, hogy a húsfogyasztók kevesebb gyümölcsöt és zöldséget esznek, pedig ezek szerepe alapvető a rák kialakulás megakadályozásában.

A legnagyobb nemzetközi tanulmány, az úgynevezett Kína tanulmány az amerikai és kínai populációt vizsgálva egyértelműen kimutatta, hogy daganatos betegség szinte kizárólag azoknál fordul elő, akik étrendjében 10%-ot meghaladja az állati eredetű ételek aránya. Ezzel szemben a daganat előfordulás elenyésző azoknál, akik döntően növényi alapú étrendet követnek! Hasonló összefüggést találtak valamennyi „modern” betegség kapcsán, mint az érelmeszesedés, szív és érbetegségek, elbutulás, cukorbetegség, stb.

A tanulmány egyértelműen bizonyította, hogy a döntően növényi alapú étrendet követők megbetegedési kockázata nagyságrendekkel alacsonyabb!

Ez a tradícionális magyar konyha hívei számára igazi arculcsapás. Azonban tudnod kell azt is, Magyarországon az egyik legnagyobb a daganatok előfordulása (világviszonylatban). Lehet homokba dugni a fejet, de teljes biztos vagyok abban, hogy a magyaros életmód és benne a táplálkozási szokások, ételek vezetnek a rák magas arányához!

Az Egészségügyi Világszervezet szerint mindenkinek maximum heti egy vagy kettő alkalommal kellene hústerméket fogyasztania. Akkor is egészségesen elkészítve, különféle friss vagy párolt zöldségekkel tálalva (és nem olajtól csepegő sültkrumplival).

Én azt javaslom, hogy törekedj a húsok teljes mellőzésére, de mindenképpen 10% alatt legyen a mennyisége a táplálékodban. (12)

Keresztesvirágú zöldségek

A keresztesvirágú zöldségek az egyik legjobb forrása a glükozinolátoknak, az indoloknak és izotiocianátokatnak. Ezek a furcsa nevű molekulák megváltoztatják a nemi hormonok (ösztrogén, tesztoszteron és a progeszteron) működését vagy metabolizációját oly módon, hogy gátolják a hormonérzékeny rákok kialakulását. (13) A keresztesvirágú zöldségek (például brokkoli, káposzta, karfiol vagy bimbós kel) a jóbarátaid! Ha rendszeresen fogyasztod őket, segíteni fognak a rákos mutációkkal szemben.

Antioxidánsok

A rákot a szabad gyökök és a reaktív oxigéntípusok okozzák, melyek természetesen is előfordulnak a szervezetben kémiai reakciók során vagy amikor környezeti toxinoknak vagy kitéve. Az antioxidánsok és egyéb szabadgyök fogó anyagok megakadályozzák a DNS és a sejtmembrámok károsodását azzal, hogy semlegesítik és a megszabadulnak ezektől a molekuláktól, csökkentve a rák kialakulásának kockázatát. (12, 14)

Tested számos „saját” antioxidánst képes létrehozni, de van néhány olyan, amit nem. Ezért nagy fontosságú, hogy étrended minden nap tartalmazzon esszenciális antioxidánsokat és antioxidánsként funkcionáló tápanyagokat. (12, 15):

• E vitamin: mandula, spenót, édesburgonya, avokádó
• C-vitamin: narancs, pirospaprika, kelkáposzta, bimbós kel
• Karotinoidok: sárgarépa, édesburgonya, sötét leveles zöldségek, paradicsom
• Szelén: brazil dió, sárga-úszójú tonhal, laposhal, szardínia
• Folsav: lencse, hüvelyesek, avokádó, sötétzöld zöldségek

Ha nem fogyasztasz elegendő antioxidánst, a szervezeted nem tudja kompenzálni a szabadgyökök által okozott oxidatív károsodást, így növekszik a rákos és egyéb megbetegedések kockázata.

Napozás

A kutatók együntetű álláspontja: mindegy, hogy tengerparton vagy szoláriumban napozol, ez káros számodra.

A legkisebb barnulás is a bőr sejtjeinek károsodását jelzi, melyet a nap ultraibolya (UV) sugárzása vagy szoláriumfények okoztak. Ha leegész, az különösen rossz. Az UV sugarak nemcsak a bőr idő előtti öregedését fokozzák (például ráncok), hanem a melónoma avagy a bőrrák kialakulási kockázatát is. (16)

Bár a napból nyert D-vitamin fontos az egészségednek, de ezt a „túlnapozás” okozta sejtkárosodás nélkül is elérheted. A D-vitamint csak UVB sugarakból szintetizáljuk és a szoláriumokban viszont csak UVA sugarak érnek. (17) A 35 éves kor előtt szoláriumba járó emberek 75%-kal nagyobb eséllyel lesznek bőrrákosak és a melanómák 90%-át is az UV sugárzás okozza. (16, 17).

Védd magad a bőrráktól: ne napozz, különösen ne erős UV sugárzásban.

D-vitamin

Egyre több és több kutatást végeznek, melyek rámutatnak arra, hogy a déli éghajlatokon élő és magasabb D-vitamin szintű embereknél kisebb a rákos megbetegedések előfordulása. (18)

A megfelelő D-vitamin bevitel legjobb módja a nap UVB sugarainak szintetizálása bőrünkben. Természetesen ez nem ilyen egyszerű, tudván, hogy a túlzott napfény rákot okozhat és ezt még inkább nehezebbé teszi az a tény, hogy északi éghajlaton élő emberek az év több mint felében nem látják a napot. Szerencsére a megfelelő szintű D-vitamin bevitel anélkül is lehetséges, hogy órákon át ülnél a napon. Ha világos a bőröd, általában elég, ha tíz, tizenöt percet töltesz a napon, a megfelelő szint eléréséhez elég maximum egy óra. Több idő csak sötétebb bőr esetén szükséges. Ha hosszabb ideig vagy kültéren, viselj napvédő ruhát és sapkát, illetve naptejet is. Hideg éghajlaton nem opció a napközbeni napozás. Ilyenkor D vitaminban gazdag ételekkel, az őszi és téli hónapokban táplálékkiegészítőkkel pótolható.

Az irodai vagy zárt térben végzett munka, majd otthon a lakásban a TV előtt ücsörgés nem kedvez az UVB sugarak „gyűjtésének” és ezzel a daganatok ellen is védő D-vitamin termelődésnek.

Javaslat: naponta tevékenykedj a szabadban egy órát. Sétálj, nordic-walking-ezz, kocogj, kerékpározz.

Ülő életmód

A mindennapos ülés ugyanolyan káros számodra, mint a dohányzás. Az ülő életmód növeli számos krónikus betegség (beleértve a rákot is) kockázatát. (20, 21) A passzív tevékenységekkel töltött idő (ülés munka közben, vezetés, olvasás, tv nézés stb.) különösen növeli a petefészekrák, a prosztatarák, az endometriumrák és a mellrák kockázatát. (20, 21)

Nagyon fontos a rendszeres testmozgás a rák kockázatának csökkentésében, viszont, ha a nap többi 15 óráját ülve töltüd, akkor még sem ér annyit, mint gondolnád. A rendszeres edzés mellett fontos, hogy egyéb mozgást is beépíts a napi rutinba: séta ebédkor, szállj le pár megállóval előbb a buszról, állj meg a parkoló hátuljában, illetve sétálj vagy biciklizz, ahova csak lehet. Minél kevesebb időt töltesz a fenekeden ülve, annál jobb! (12)

Túlsúly és elhízás

A fejlett országokban a túlysúly és az elhízás felel az összes diagnosztizált rákos eset mintegy 20%-áért és a nagy testtömeg okolható minden ötödik rák okozta halálesetért is. A túlzottan zsíros szervezet megnöveli a rák kockázatát.

Többek között hatása van: (12, 22)

• az immunrendszeri működésre és megnövekedett gyulladásokra
• a hormonszintekre (különösen az inzulinra és az ösztrogénre)
• a sejtnövekedést szabályozó tényezőkre
• a fehérjékre, melyek befolyásolják, hogy a szervezet hogyan termeli és használja a nemi hormonokat.

A fogyás és az egészséges testsúly fenntartása csökkenti a rák kialakulásának kockázatát.

Finomított cukrok

Mostanság igen rossz a híre a cukornak a médiában, átvette a zsírok helyét a „legördögibb” élelmiszerek versenyében. A valóságban persze nem minden cukor rossz. (Például a természetes gyümölcscukrok nem) A tested megfelelő működéséhez szükség van cukorra, de azokat nem finomított krsitálycukorból vagy fehérlisztből kellene magadhoz venni.

Arra utal néhány kutatás, hogy a szervezetben a cukor a rák gyors növekedését okozza. Van némi bizonyíték, hogy nagy mennyiségű cukor hozzájárulhat bizonyos rákos megbetegedések kialakulásához, viszont a legtöbb ilyen feltevést még nem vizsgálták és bizonyították kielégítő módon. Ettől függetlenül van korreláció a sok finomított cukrot fogyasztó és a túlsúlyos/elhízott emberek között. A túlysúlyról már említettem, hogy növeli a rák kockázatát. (23, 24)

A finomított, magasan feldolgozott cukrot tartalmazó élelmiszerek általában nagyon kevés hasznos tápanyagot tartalmaznak, kalóriagazdagok és más rejtett veszélyes adalékanyagok is vannak bennük. A finomított cukrokban és feldolgozott ételekben gazdag étrendek szintén növelik a gyulladások kialakulásának esélyét a szervezetben, amiről tudjuk, hogy hozzájárul krónikus betegségekhez és a rákhoz. (25)

Hagyd ki a finomított, feldolgozott cukros ételeket az étrendedből, add le a felesleges kilóidat és csökkentsd ezzel a rák kockázatát!

Gyulladások

Majdnem minden krónikus betegségnek a gyulladás képezi az alapját: cukorbetegség, izületi gyulladás, irritábilis bél szindróma és így tovább. Ugyanez igaz a rákra is. Fertőzések és más hosszú távú gyulladások közvetlenül összefüggnek a szövetkárosodással és a rák kialakulásával. (25) Ha csökkented a fertőzések és betegségek kockázatát, csökken a gyulladások és a rák kockázata is.

A krónikus gyulladások nagy része a rossz életmódbeli döntéseknek köszönhető. Amint már említettem a magasan feldolgozott élelmiszerek, a finomított cukrok és szénhidrátok, a kezelt és egészségtelen zsírokkal rendelkező ételek mindegyike gyulladást okoz a szervezetben.

Szerencsére vannak gyulladásgátló hatású ételek melyek segítik csökkenteni a rák kockázatát. Ezek az élelmiszerek a következők:

• zöldségek és gyümölcsök
• fűszerek, mint például gyömbér, fahéj és kurkuma
• gyógynövények, mint például az oregánó
• teák
• omega-3 zsírsavak, melyek megtalálhatók a halakban, diófélékben és magokban

Rákkeltő anyagok

Mindennapi környezetedben több száz ismert és valószínűleg rákot okozó anyag van.

Munkahelyi méreganyagok

Egyesek a foglalkozásuk miatt több ismert és veszélyes karnicogénnek vannak kitéve, mint mások.

Az ipari szektorban dolgozó emberek, mint például az építőipar, fémfeldolgozás, gyártás, tereprendezés, mezőgazdaság, közlekedés (vezetés vagy repülés) területén és még akár a kozmetikumokkal dolgozók (fodrászok, kozmetikusok) is számos mérgező vegyszerrel vannak kapcsolatban. Az azbeszt, dízelmotor kipufogógázai, szénhidrogének, formaldehid, arzén és a különböző típusú sugárzás csak néhány olyan környezeti méreganyag melyek ismerten rákot okoznak.

Háztartási méreganyagok

Ha nem is dolgozol a fenti veszélyes munkahelyeken, mégis rengeteg vegyi anyagnak vagy kitéve még mielőtt kilépsz az otthonod ajtaján. A vegyszerek és méreganyagok a háztartási cikkekben is megtalálhatók. Ilyenek például a mosószerek, tisztítószerek, légfrissítők, kozmetikumok és a samponok, nem beszélve a telefonok és más eszközök sugárzásáról.

Következő tanácsok megfogadásával korlátozhatod a veszélyes vegyi anyagokkal való érintkezést (27, 28)

• csak természetes és organikus tisztítószereket és mosószereket használj
• használj természetes, szerves kozmetikumokat
• organikus ételeket és organikusan felnevelt húst fogyassz
• használj természetes légfrissítőket
• használj organikus sampont és kondiciónálót
• limitáld a mobiltelefon használatát és ne tartsd a mobiltelefont a zsebedben vagy bárhol közvetlenül a testeden
• ha légtisztító készüléked van, a szűrőbetétet cseréld rendszeresen
• igyál szűrt vizet
• korlátozd a műanyag és alumínium használatát

Ez csak néhány lépés, amit annak érdekében tehetsz, hogy csökkentsd a saját és családod kapcsolatát a káros vegyi anyagokkal és szennyezéssel. (27, 28)

Röntgensugarak és CT vizsgálatok

A röntgensugarak és gamma sugarak ismert rákkeltő anyagok és nagy dózisuk rákot okoz. Ez megfigyelhető nukleáris baleseteket vagy háborúkat megtapasztalt embereknél, sugárkezelést átélteknél és néhány foglalkozásnál, mint például az uránbányászat. (29)

A röntgenkezeléseknél és CT vizsgálatoknál kapott alacsonyabb dózisú röntgensugárzás hatása több kutatást igényel. Bár a legtöbb esetben az előnyök felülmúlják a kockázatokat, azonban létezik korlátozás arra vonatkozóan, hogy hány röntgent és CT vizsgálatot kaphatnak az egyes testrészek. Amint ezeket a határértékeket elérték, egyes eljárások már nem hajthatók végre. (29)

Hazánkban bevett gyakorlat, hogy szinte korlátlanul „írják fel” a röntgenvizsgálatokat. Ismerősem körében is vannak olyanok, akik havonta kikönyörögnek maguknak valamilyen röntgenvizsgálatot – amit persze meg is kapnak. Mivel nincs egységes betegadatbázis és képarchívum, így az orvosok kijátszhatók egymás ellen. Ha valaki nem rendel el egy kért vizsgálatot, akkor átmegyünk a szomszédba, aki meg simán. Különösen, ha kis borítékot is használunk….

Ezzel a töménytelen röntgenvizsgálattal nemcsak az egészségügyi költségvetésnek, de magadnak is rosszat tehetsz.

Az ultrahang és MRI biztonságos alternatívái a röntgennek és CT vizsgálatoknak, azonban nem minden eltérésben alkalmazhatók, így maradnak olyan esetek, amikor a röntgen és CT a választandó megoldás. (30)

Védekezés nélküli szex és a szexuális úton terjedő betegségek (STD-k)

A szexuális úton terjedő fertőzések, elsősorban a védekezés nélküli szex során szerehető HPV (humán papilloma vírus), nőknél méhnyakrákhoz, férfiaknál péniszrákhoz vezethet. (31)

Az óvszerek és biztonságos szex megvédhetnek a HPV-től, viszont nőknek javasolt rendszeresen szűrésre menniük. HPV-hez elérhető oltás: ha nem kaptál oltást, beszélj a kockázatokról és a lehetőségekről orvosoddal, hogy tájékozott döntést tudj hozni arról, hogy az oltás megfelelő döntés vagy sem. (32)

Dohányzás és az alkohol

Jelenleg a dohányzás a rákos halálesetek egyik vezető oka. A nikotinon felül is több mérgező vegyi anyag van a cigarettákban. Még az alkalmi vagy szociális dohányzás is emeli rák kockázatát.

Nincs kiskapu: ha drasztikusan csökkenteni akarod a rákkockázatod, ne dohányozz, még passzívan sem. (33)

Az alkoholfogyasztás – különösen mértéktelen – szintén növeli a száj-, torok-, nyelőcső-, gége-, máj- és mellrák kialakulásának esélyeit. (34)

Bár elérhetők bizonyos információk arról, hogy egyes szeszes italokban, mint a vörös bor vannak hasznos anyagok, jelenleg nincs széleskörben elfogadott bizonyíték arra, hogy a vörösbor segítene a rák ellen.

Csökkentsd a rák kockázatát az alkoholfogyasztás limitálásával és amikor iszol, kerüld a cukorban gazdag kalóriadús italokat.

Összegzés

A rák megelőzésének legjobb módja, ha megpróbálod kerülni a káros hatásokat, alkalmazni a kedvezőket.

Fontos, hogy mindig teljes és élvezhető életet élj! Az egészséges életmód nem önsanyargatást, hanem sokkal inkább tudatosságot jelent.

Soha nem késő, hogy csökkentsd a saját és családtagjaid rákkockázatát.

 

Szülőként komoly felelősséged van a gyermekeid esetleges későbbi daganatos betegségéért, hiszen a gyermek tőled kapja a táplálkozási és életmód mintákat!

Ha Te a daganatok szempontjából „önveszélyes” életmódot folytatsz, és ezt tanítod meg a gyermekednek, a családi szokásokkal „örökíted át” a daganatos betegség kockázatát neki is.

 Terjeszd ezt az információt és mutass példát, hogy a daganatok száma csökkenhessen.

Tudományos publikációk a témakörben

(1) https://www.cancer.gov/about-cancer/understanding/statistics
(2) http://www.nature.com/nature/journal/v505/n7483/abs/nature12981.html
(3) http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1357303915002686
(4) https://ghr.nlm.nih.gov/primer/mutationsanddisorders/predisposition
(5) http://www.tandfonline.com/doi/full/10.3402/jom.v2i0.5195?scroll=top&needAccess=true
(6) http://cebp.aacrjournals.org/content/23/5/735.short
(7) http://www.nature.com/nrmicro/journal/v12/n10/full/nrmicro3344.html
(8) http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0140673603124890
(9) http://science.sciencemag.org/content/338/6103/120
(10) http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ijc.28702/full
(11) https://www.cancer.org/latest-news/world-health-organization-says-processed-meat-causes-cancer.html
(12) http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.3322/canjclin.52.2.92/full
(13) http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1043661807000321
(14) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4671175/
(15) http://dairy.ifas.ufl.edu/rns/2007/McDowell.pdf
(16) http://www.skincancer.org/prevention/tanning
(17) https://www.melanoma.org/understand-melanoma/preventing-melanoma/why-is-tanning-dangerous
(18) https://www.cancer.gov/about-cancer/causes-prevention/risk/diet/vitamin-d-fact-sheet
(19) https://www.vitamindcouncil.org/about-vitamin-d/how-do-i-get-the-vitamin-d-my-body-needs/
(20) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21421743
(21) http://cebp.aacrjournals.org/content/cebp/19/11/2691.full.pdf
(22) https://www.cancer.gov/about-cancer/causes-prevention/risk/obesity/obesity-fact-sheet
(23) http://www.cancer.ca/en/prevention-and-screening/be-aware/cancer-myths-and-controversies/sugar-and-cancer/?region=on
(24) http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/cancer/in-depth/cancer-causes/ART-20044714?pg=2
(25) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1994795/
(26) http://www.ccohs.ca/oshanswers/diseases/carcinogen_occupation.html
(27) http://www.cancer.ca/en/prevention-and-screening/be-aware/harmful-substances-and-environmental-risks/?region=on
(28) https://www.cancer.org/cancer/cancer-causes/general-info/known-and-probable-human-carcinogens.html
(29) https://www.cancer.org/cancer/cancer-causes/radiation-exposure/x-rays-gamma-rays/do-xrays-and-gamma-rays-cause-cancer.html
(30) https://www.cancer.org/cancer/cancer-causes/radiation-exposure/x-rays-gamma-rays/avoiding-exposure.html
(31) https://www.nichd.nih.gov/health/topics/stds/conditioninfo/pages/cancer.aspx
(32) http://www.hpv.com.au/can-hpv-be-prevented.aspx
(33) https://www.cancer.gov/about-cancer/causes-prevention/risk/tobacco/cessation-fact-sheet
(34) https://www.cancer.gov/about-cancer/causes-prevention/risk/alcohol
(35) http://theheartysoul.com/