Vegetatív idegrendszer – alapvető tudnivalók

A vegetatív vagy autonóm idegrendszer az idegrendszer egy olyan része, amely az akaratunktól független (nem befolyásolható) testi funkciók szabályozásáért felelős. Olyan alapvető életfolyamatokat szabályoz, mint a szívverés, a légzés, az emésztés. Fő részei szimpatikus és paraszimpatikus rendszer.

Szimpatikus idegrendszer

„Harcolj vagy menekülj” rendszerként ismert. Főként a veszélyhelyzetekre való gyors reagálást és az ehhez szükséges folyamatok szabályozását végzi. Aktivációja számos hatás vált ki a testben:

• növeli a szívverés ütemét és a szívösszehúzódás erejét, hogy több vér és oxigén jusson az izmokhoz és az agyhoz. Ez felkészíti a testet a veszélyhelyzetekre.
• emeli a vérnyomást a vész-elhárításban legfontosabb izmok és agy felé.
• növeli a légzésszámot, hogy a tüdő több oxigént vegyen fel és juthasson a vér által a sejtekhez. Az oxigén nagyon fontos a hatékony izomműködés szempontjából.
• emeli a vércukor szintet (a májból és az izomraktárakból), hogy több energiát biztosítson a test számára.
• A pupillák tágulnak, ami növeli szembe jutó fény mennyiségét, javítja a látást és az éberséget.
• fokozza az érzékszervek érzékenységét, hogy a veszélyforrásokat jobban észlelhessük.
• gátolja az emésztőrendszer működését. Mivel a véráramot az izmok és az agy felé irányítja, ezzel hátráltathatja az emésztést.
• gátolja a reprodukciós folyamatokat és nemi vágyat

• növeli a figyelmet és a céltudatosságot, hogy a veszélyforrásokkal való foglalkozásra koncentrálhassunk.

Ezen hatások célja az, hogy a szervezetet felkészítse a veszélyhelyzetekre és lehetővé tegye a gyors cselekvést.  „Normális esetben” a vészhelyzet rövid ideig tart és a veszély elhárulása vagy elhárítása után megszűnik. 

Ha a szimpatikus aktiváció tartósan fennáll, akkor krónikus stresszhez, gyulladásos és autoimmun betegségekhez, szív- és érrendszeri problémákhoz, alvászavarokhoz és más egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezért fontos a stresszkezelés és a relaxációs technikák alkalmazása a szimpatikus idegrendszer aktivitásának szabályozására és a test egyensúlyának megőrzésére.

Paraszimpatikus idegrendszer

„Pihenés, emésztés, regeneráció, reprodukció” rendszerként is ismert. A feladata „ellentétes” a szimpatikus idegrendszerével, azaz a pihenést, az emésztést, a regenerációt és reprodukciót szolgálja.

Amikor a paraszimpatikus idegrendszer aktiválódik, az alábbi előnyökkel járhat:

• csökkenti a stressz szintet és enyhíti a szorongást. Ezáltal hozzájárul a mentális nyugalomhoz és az érzelmi kiegyensúlyozottsághoz.
• csökkentheti a szívverések számát, normalizálja a vérnyomást. Ez hozzájárulhat a szív- és érrendszeri egészség megőrzéséhez és a szívbetegségek kockázatának csökkentéséhez.
• elősegíti a pihentető alvást. Az alvásminőség javulása életminőséget javíthat és energiát adhat a mindennapi tevékenységekhez.
• fokozza az emésztést és a tápanyagok felszívódását. Hozzájárul a testsúly és az anyagcsere szabályozásához.
• hozzájárul az immunrendszer hatékonyabb működéséhez és a gyulladások szabályozásához, csökkentéséhez.
• javítja a légzőrendszer működését, csökkenti a légzésszámot, növeli az oxigénellátást és az általános vitalitást.
• a relaxáció és a pihenés érzését biztosítja, segítve a test és az elme regenerálódását.

Tudnod kell, hogy a szimpatikus idegrendszer mindig elsődleges, azaz aktivitása „elnyomja” a paraszimpatikus hatásokat.
Ez azért van így, mert az életben maradás az elsődleges!
Napjainkban az jelenti a fő problémát, hogy szinte állandó a stresszhatás. A megélhetési közdelem, a családi, munkahelyi, környezeti hatások, stb állandó stresszforrások. 
A tartós stressz ismerten az egyik legerősebb megbetegítő tényező, így nagyon oda kell figyelned a stressz csökkentésére és a paraszimpatikus rendszer aktivitásának fokozására. 

Paraszimpatikus aktivitás fokozása

Igazolt, hogy a paraszimpatikus idegrendszer aktivitásának fokozása pozitív hatással bír az egészségre, a test és az elme jólétére.

• Csökkenti a stresszt és szorongást, amely relaxációt és nyugalmat eredményez.
• Javítja az alvásminőséget, ami fontos a pihentető alváshoz. Mivel ismert, hogy a regenerációs, öngyógyító folyamatok alvás alatt történek, így kiemelten fontos a betegségek, gyulladások leközdésében. 
• Csökkenti a gyulladásos választ. Fokozza az immunrendszer működését, segíti a gyulladásos válasz szabályozását és csökkenti a krónikus gyulladásos állapotokat.
• Javítja a szív- és érrendszeri egészséget a szívverésszám és a vérnyomás csökkentésével. Jótékony hatású a szív- és érrendszeri egészségre.

tVNS, azaz vagus stimuláció

A vagus stimuláció az egyike a legújabb orvosi kezelési módszereknek.

A Nurosym készülékkel transzaurikulárisan, azaz a fülkagyló egy bizonyos pontján, a traguson át stimulálják a vagus ideg egyik ágát, mely módszer igazoltan alkalmas a paraszimpatikus idegrendszer aktiválására.

A módszer nem-invazív, azaz nem kell semmit a testbe juttatni, szúrni, operálni! Teljesen kockázatmentesen alkalmazható. 

A tVNS kezelések során enyhe elektromos impulzusokat küldenek a fül körüli területre, ahol a vagus ideg felszíni ágai találhatóak. Ezek az impulzusok továbbítódnak a vagus ideg fő törzsébe, ami aztán jeleket küld az agynak, aktiválva a paraszimpatikus idegrendszert. Ezáltal befolyásolja számos testfunkciót, beleértve a szívverési sebességet, a légzést és az emésztést, és segít elérni a test relaxációs állapotát.

A tVNS ígéretes kezelési forma lehet számos állapotban. Kevés ellenjavallata van, így nem alkalmazható beültetett pacemaker vagy kardioverter defibrillátor megléte esetén. Lehetnek más állapotok, amikor mérlegelni érdemes a készülék alkalmazását. Lépj kapcsolatba kezelőorvosoddal és kérd ki véleményét.

Hogyan fokozd a tVNS hatékonyságát

A szimpatikus és paraszimpatikus működés nem aktiválható egyszerre! Ezek ellentétes működésűek és hatásúak. Olyan, mint a libikóka. Ha az egyik fent van, a másik csak lent lehet!

Ezért a vagus stimulációt értelmetlen a munkahelyi stressz közepén, a konditeremi edzés közben, a forgalmi dugóban, bármely feszült helyzetben, pánikroham során alkalmazni.

Akkor végezz stimulációt, amikor már készen állsz a lenyugvásra, elalvásra. Lefekvés előtt kezelj és utána már ne „piszkáld fel ismét magad”!

Már említettem, hogy a szimpatikus (védekezz-menekülj) rendszer aktivitása elsődleges a paraszimpatikussal szemben. Ha erős stressz ér, akkor a paraszimpatikus idegrendszert nem tudod „parancsszóra” aktiválni.

Próbáld a stresszt többféle módszer egyidejű alkalmazásával csökkenteni. Például a relaxációs technikák, a meditáció, jóga, légzőgyakorlatok, hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez és a paraszimpatikus aktivitás növeléséhez.

A vagus stimulációt akkor kezd, ha sikerült az akut stressztől megszabadulni és készen állsz az ellazulásra.

Mikor végezz stimulációt?

• Személyre szabott időzítés: A stimuláció időzítése egyénenként változhat. Némelyek számára a reggeli órákban végzett stimuláció segíthet energikusan kezdeni a napot, míg mások számára az esti stimuláció segíthet a relaxációban és az alvás előkészítésében.
• Konzisztens rutin: A tVNS-t rendszeresen, lehetőleg minden nap ugyanabban az időpontban végezd. A rendszeresség javítja a kezelés hatékonysága és a test pozitív válaszreakcióinak kialakulását.

Mennyi ideig tartson a kezelés?

• Kezelés időtartama: Az optimális időtartama változhat, de a kutatások általában napi 15-30 perces, maximum 60 perces stimulációt javasolnak. Az időtartam függ a kezelés intenzitásától és a beteg egyéni reakciójától is. Vannak „érzékenyebbek”, akiknél a paraszimpatikus hatás gyorsan kialakul. Másoknál az erősebb stresszt (magas szimpatikus aktivitást) nehezebben, lassabban „töri át” a kezelés.
• Fokozatos kezdés: Ha először kezded a tVNS kezelést, érdemes rövidebb 5-10 perces időtartammal kezdeni, majd fokozatosan növelni, ahogy a test alkalmazkodik a stimulációhoz. Az első kezelések után előfordulhat enyhe szédülés, hányiger, de ezek igen ritkák és néhány kezelés után megszűnnek.

Stimuláció intenzitása és gyakorisága

• Az impulzus intenzitásának elegendően magasnak kell lennie ahhoz, hogy érezhető legyen, de nem okozhat kellemetlenséget vagy fájdalmat. Az intenzitás fokozatos növelése segíthet a kényelem és hatékonyság optimális egyensúlyának megtalálásában.
• A kezelés gyakorisága fontos. Az esetek többségében napi rendszeresség ajánlott, de vannak esetek, amikor heti néhány alkalom is elegendő lehet. A kezelés gyakoriságát az egyéni céloknak és a kezelésre adott válasznak megfelelően kell meghatározni.

Mennyi idő kell a hatáshoz? 

Talán emlékszel Hofi Géza egy nagyszerű kabaréjelenetére, ami a Rákosi rendszert figurázta ki? A sertéstenyésztőhöz kiszállt az éves tervekért felelős elvtárs és megkérdezte, hogy a disznó hányat fog fialni….. Hát honnan a csudából lehet ezt előre tudni és megválaszolni?

Ugyanígy a jóslás kategóriájába tartozik a válasz a mennyi idő kell a paraszimpatikus rendszer aktiválásához. 

Van olyan elképesztő tapasztalatom, hogy az első 5 perces kezelés során megszüntette a hosszú ideje fennálló kettőslátást (szakembereknek: myasthenia gravis szemtünete).
Más használó pedig azt állította, ő bizony semmilyen hatást nem tapasztalt két hét alatt sem. 

A kettő között várható valahol az igazság.

Egy enyhe vagy közepesen súlyos, nem túl régi probléma esetén a szükséges idő rövidebb lehet. Míg évek óta fennálló, krónikus stressz áttörésére biztosan nem elég 1-2 kezelés. Ilyenkor legalább 30-60 nap kell hozzá, akkor is, ha a fentebb javasoltakat betartod a kezeléskor. 

Ha a krónikus stressz mellett már egyéb tünetek is vannak, mint krónikus gyulladások, autoimmun betegség… nos… még nehezebb a válasz. Ilyenkor önmagában nem reális a hatás elvárása. Több oldalról kell kezelned, így a táplálkozással, testmozgással, stresszcsökkentő technikákkal és akár átmenetileg gyógyszerekkel is. Súlyos állapotból több módszer együttes alkalmazása (multi modalitásos módszer) nagyobb valószínűséggel segít ki, mint egyetlené.