Covid-19 fertőzés utáni rehabilitáció
A koronavírus (COVID-19) fertőzés komoly légúti, fizikai és pszichológiai működészavart (diszfunkciót) okozhat az érintett betegeknél. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a felépülés még mérsékelten súlyos megbetegedés esetén is hosszadalmas és körülményes. Emiatt egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegségen átesettek visszavezetése a normál életritmusba, azaz a covid rehabilitáció. Már a kórházban megkezdődik, de a nagyobb része a kórház elhagyása utáni, otthoni időszakra marad. Mivel akár Te magad, akár a hozzátartozóid érintettek lehetnek, így érdemes ismerned a lehetőségeket.
A COVID-19 fertőzés elsődleges tünetei a láz, a köhögés, a nehézlégzés és az izomfájdalom (myalgia). Az enyhe esetekben a betegség „beéri ennyivel”. Néhány nap után a tünetek mérséklődnek és megszűnnek.
Súlyos esetben a tünetek gyors tempóban romolhatnak. A tüdő kétoldali érintettsége miatt a légzés „összeomlik”, akut légzési distressz szindróma (ARDS) alakul ki. A tüdő léghólyagokban fibrines váladék keletkezik, a tüdősejtek között is fibrin felszaporodás észlelhető (pulmonalis interstitialis fibrosis).
A vírus más szervek -például a szív, máj és vesék- különböző mértékű működészavarát is okozhatja. Ezek a változások hozzájárulnak az oxigénhiányhoz (hipoxémiához) és a kardiopulmonális és szervi funkciók károsodásához.
Mit jelent ez az „életben”?
A fertőzésen átesettekkel kapcsolatban a legkülönfélébb történetekkel találkozhatsz, bár a betegséglefolyás általában a következők egyike.
Van, akin a betegség enyhe tünetekkel „átszalad”. Alig erősebben egy sima náthánál és semmilyen maradandó következménnyel nem jár.
Másoknál a tünetek erősebbek. A láz napokra leveri őket, köhögnek, de tüdőgyulladás nem alakul ki. A tünetek elmúlása azonban nem jelenti a problémák végét, sőt… Régi erejük még hetek múlva sem tér vissza, változatos panaszok jelennek meg hol itt, hol ott. Minimális terhelés is kimerítő, érdemi munkát nem bírnak végezni. A normál aktivitásra csak több hónappal a fertőzés után tudnak visszaállni.
A legrosszabbul azok járnak, akik tüdőgyulladással kórházba kerülnek és még lélegeztetésre is szorulnak. Az intenzív osztályon, ágyhoz kötötten töltött néhány hét alatt a test izomzata leépül, az izomerő elveszik. Számos más funkció is károsodhat. Olyannyira, hogy a gépről lekerülés után hatalmas erőpróbát jelent még a segítség nélküli evés is. Hatalmas siker, amikor a betegágy egyik oldalától a másikig körbe tud sétálni. Egyik ismerősöm néhány hét intenzív osztályos ápolás után annyira legyengült, hogy a szó szoros értelmében újra kellett tanulnia járni. Több hónappal a hazakerülése után is a napja 80%-át ágyban tölti.
A covid nem viccel! Bár sokan simán átvészelik, de akit súlyosabb tünetek érintenek, azoknál a fertőzés előtti állapot csak lassan áll vissza, sőt egyes esetekben egyáltalán nem érhető el a teljes restitúció.
Covid rehabilitáció
A szakértők egyetértenek abban, hogy a covidon átesett betegek rehabilitációt igényelnek, hogy a betegség előtti állapotukat visszanyerjék.
A rehabilitációs kezeléseket enyhe és mérsékelt fertőzések esetén mielőbb el kell kezdeni, amint azt a tünetek lehetővé teszik. Súlyos és kritikus esetekben nyilvánvaló, hogy az életmentő intézkedések az elsődlegesek. Rehabilitációra akkor kerülhet sor, ha az állapot stabilizálódott.
Az egyik fontos előfeltétel, hogy a perifériás végoxigén telítettség (SpO2) 88% felett legyen (pulzoximéter készülékkel mérhető otthon is).
Ha nyugalomban is szívdobogás, izzadás, mellkasi szorítás és légszomj észlelhető, akkor a rehabilitációs program nem elkezdhető. A kezelőorvos feladata annak eldöntése, hogy mikor lehet elkezdeni a fokozatos rehabilitációs programot.
- A rehabilitációs programot a klinikai tünetek, az élettani paraméterek és képalkotók adatai, a társbetegségek, ellenjavallatok stb. figyelembe vételével kell meghatározni.
- A páciens számára „testreszabott”, az aerob állóképességének, izomerejének, egyensúly érzékelésének megfelelő és fokozatosan felépített rehabilitációs tervre van szükség.
- A légúti (pulmonalis) rehabilitáció rövid távú célja a nehézlégzés enyhítése, a szorongás és a depresszió enyhítése, míg a hosszú távú cél a beteg aktivitásának maximális visszanyerése.
- A cél a teljesítőképesség és életminőség javítása. A társadalomba való visszatérés megkönnyítése (például a munkaképesség visszaszerzése).
- A rehabilitáció megtervezése, kialakítása orvos, egészségügyi szakember feladata. A rehabilitációs szakember már a kórházi szakaszban segít. Szerepe a rehabilitációs gyakorlatok betanítása.
- A hazabocsátás után a kezeléseket folytatni kell. Ez azonban már a beteg és családtagjai feladata.
A rehabilitáció fő irányai
- Állóképesség visszanyerés. Ezek döntően aerob gyakorlatok, azaz séta, gyors tempójú séta, kocogás, kerékpározás, úszás stb. A fizikai rehabilitációt egészen alacsony intenzitással kell kezdeni. Heti 3-5 alkalommal, 20-30 perc szükséges. A teljesítőképesség javulás figyelembe bevételével fokozatosan emelni kell mind az intenzitást, mind az időtartamot.
- Erő visszaszerzés: a nagyobb izomcsoportok, így comb, felkarok és vállak, törzs izmainak erősítése. Az egyes izomcsoportok edzése során használj súlyzót. Egy adott mozdulatból 8-12 ismétlést végezz 1-3 sorozatot. Kis súllyal kell kezdeni, amely hetente 5-10% -kal növelhető. Az izomerő visszaszerzés izomstimulátor készülékkel gyorsítható, lásd korábbi cikkem.
- Egyensúly fejlesztés: Akinél egyensúlyzavar is kialakul, célzottan kell gyakorlatokat végezni az egyensúly-visszaszerzés érdekében. A gyakorlatokat gyógytornász tanítja meg. Végezhetők eszköz nélkül, de szükség lehet néhány eszköz beszerzésére is.
- Légzőtréning: ha légszomj, zihálás és nehézlégzés van, akkor a gyógytornász segít a légzést segítő testhelyezetek és a légzési ritmus helyes beállításában. továbbá a légzőizmokat erősítő gyakorlatok elsajátításában.
- Légutak tisztítása: covid-19 fertőzés után (különösen COPD-s betegek esetén) a légutakban jelentős mennyiségű, köhögést kiváltó váladék szaporodik fel. Ajánlott az oscilláló, pozitív légzésvégi nyomású kezelés elsajátítása és alkalmazása. Az Aerobika OPEP készülék például kiváló erre a célra.
AerobiKa OPEP
- vibráció és pozitiv légzésvégi nyomás
- légúti váladék kiürítés segítése
- napi kétszer 5-10 perc elég
- COPD, cystás fibrózis és elhúzódó tüdőgyulladás kiegészítő kezelésére
- itt vásárolható meg
A lábadozás alatt az újrafertőződés (pl. más kórokozóval) elkerülése érdekében a személyes kontakt kerülendő. Elsősorban videók, nyomtatott gyakorlat ismertetők segítségével vagy online konzultáció, oktatás útján kell a rehabilitációt irányítani, semmint személyes találkozókkal.
A rehabilitáció a covid fertőzés kezelésének elengedhetetlen része. Ha a kórházból hazaküldtek, azt jelenti, hogy a közvetlen életveszélyt elhárították, de még nem gyógyultál meg. A teljes gyógyuláshoz, a betegség előtti erőd visszatéréséhez még sokat kell tenni. Az orvosok és rehabilitációs szakemberek segítsége, irányítása mellett a gyakorlatokat, edzéseket neked kell elvégezni. Senki sem fogja helyetted megtenni!
Források
- Pulmonary rehabilitation for patients with coronavirus disease 2019 (COVID-19) Lu-Lu Yang, Ting Yang
- Physiotherapy management for COVID-19 in the acute hospital setting: clinical practice recommendations. Peter Thomas, Claire Baldwin, Bernie Bissett, Ianthe Boden, Rik Gosselink, Catherine L Granger, Carol Hodgson, Alice YM Jones, Michelle E Kho, Rachael Moses, George Ntoumenopoulos, Selina M Parry, Shane Patman, Lisa van der Lee
Persze. Nyugodtan kérheti. Aztán a háziorvos majd eldönti, hogy eljött-e ennek az ideje vagy akadályozza-e bármi.
Az én esetemben van egy kis neuropátia, ami olyan módon felerősödött a COVID-tól, kissé bizsereg a lábam, de járni tudok, pl. tegnap nagy bevásárlást tartottam. Reggel egy nagyon kicsit szédülök, de amúgy minden rendben. Széklet, vizelet rendben, vitaminokat szedek az egyéb gyógyszerek mellett, mint pl. tablettás cukorbetegségre és pajzsmirigy alulműködésre. Ön szerint kérhetem a háziorvostól, hogy írjon ki dolgozni? Válaszát várva, tisztelettel: Ervin
A covid fertőzés akkor is „nyomot hagy”, ha egyébként „könnyen átvészeli” az ember. Olvassa el erről írt cikkemet. Covid után az esetek jelentős részében hónapok kellenek, hogy az ember visszanyerje a covid előtti fittségét, erejét. Ez fokozatosan, lassan történik, amit el kell fogadni, tudni kell róla és a mindennapi terhelést ehhez igazítani.
A kérdését felhasználva gyorsan írtam is egy cikket a témában: itt olvashatja.
nagyon szépen köszönöm a gyors válaszát,akkor intézkedünk mihamarabb,meg egy kérdés ez viszont rám vonatkozik 12.napja vagyok covidos és mostmár az említett köhögés én kívül sokkal jobban vagyok de az állandó köhögési inger miatt az én mellkasom is fajdogall de nem vészes az én pulzoxigenen mért értékem 98-99 nincs már más panaszom max egy kicsit hamarabb elfaradok köszönöm szépen jó egészséget
A 92-93-as pulzoximéteres érték az egészséges alsó határa. Ez önmagában nem lenne probléma. A többi leírt panasz (a mellkasi-háti fájdalom) és az, hogy lassan, nap-mind nap csökken az oxigéntelítettség, az már nagyon nincs rendben.
Véleményem, hogy a háziorvosának nincs igaza abban, hogy meg kell várni, amíg kialakul a nehézlégzés! Ez ugyanis csak előrehaladott esetben jelenik meg, amikor már csak nagy küzdelemmel lehet javítani rajta. Nem kéne megvárni!
Az elöl-hátul egyaránt meglevő és erősödő mellkasi fájdalom, a romló oxigéntelítettség alapján nagyon erős a gyanú, hogy férjének tüdőgyulladás kezdődik vagy van.
Ezt mielőbb ki kell zárni és nem megvárni, amíg elhatalmasodik, mert akkor sokkal nehezebb a gyógyítás, mint akkor, amikor még enyhe.
Tehát ismétlem: amennyiben a mellkasi panaszok mellett az általános állapot romlik (fokozódik a gyengeség, étvágytalanság), a pulzoximéterrel mért értékek folyamatosan csökkennek, és LÁZ is van, akkor azonnal kérje a kivizsgálást és ellátást!
Amíg a férjén nem végeznek mellkasröntgen vizsgálatot és nem zárják ki a tüdőgyulladást, addig ne hagyja magát lerázni.
azért keresem meg önt mert a párommal covid fertőzöttek vagyunk én már jobban vagyok „csak”köhögök de a párom aggódik mert a veroxigen szintje minden nap kicsit alacsonyabb most 92-93 fáj a háta és a mellkasa fél hogy kórházba kerül a kérdés az lenne h jelen helyzetben ez mennyire normális mert a háziorvos vala annyit mondott hogy ha fulladna kórház és ennyi.elore is köszönöm Bettina
Nem szabad keverni a dolgokat!
A másik cikkben arról írtam, hogy ha valaki mozgás (pl. focizás, futás) közben mellkasi NYOMÁST, SZORÍTÁST érez, akkor álljon le és forduljon orvoshoz azonnal. Ez ugyanis koszorúsér keringési probléma jele, ami a szívinfarktus előszobája. Amíg kivizsgálás nem történt és az említett okot nem zárják ki, TILOS edzeni.
Az ön esete totál más. Tüdőgyulladása volt. A tüdő a mellkasban található és a gyulladása átterjedhet a bordaközti izmokra és idegekre. Ezek minden mozdulatra éles, kellemetlen, szúró fájdalmat okozhatnak. Ez „normális” és lassan múlik el. A mozgás során (különösen betegséget követő, legyengült állapotban a pulzus és vérnyomás extrém magasra emelkedhet, ami természetes. Azzal mérsékelheti, ha fokozatosan kezd terhelni! Ha pl. a covid előtt 60 percet futott 5 perces tempóban, akkor most max. 15 percet edzzen és 7-8 perces tempóban. Holnap 16 perc, aztán 17. De a tempó maradjon. Majd egy hónap múlva már gyorsíthat egy picit, de akkor is csak 6-7 perces tempóra. Egy tüdőgyulladás után 2-3 hónap kell a testének ahhoz, hogy visszaálljon a korábbi teljesítményre. Covid után ez akár ennél hosszabb, sőt lényegesen hosszabb lehet.
Olvastam egyik válaszában hogy akinek mozgásra terhelésre nyom a mellkas az ne csinálja mert az infarktus előjele lehet! Nem rég estem at covidon lábadozom kétoldali t gyulladásom volt 5% alatti ami már elvileg elmult de nagyon sok tunet megjeleni nehézlégzés szédülés mozgasra mellkas nyomás pulzusemelkedes! Nos voltam kardiologian ahol csináltak Ultrahangot illetve EkG hegyek az elmult hétben is nem találtak semmit! sziv doki azt mondta mozogjak nyugodtan nincs gond de egy picit megijesztett a válaszával amit a tulsulyos srácnak irt egy másik blogban! valóban kell ettől tartani? 34 éves vagyok nem dhoányzom sportolok 20 éve! És most jöttek ezek a tunetek! köszönöm válaszát! Üdv, Nobert
Mivel a post-covid szindrómát is most fedezték fel, így a még távolabbi következmények egyelőre homályban vannak. Ha a kórházak is vissza tudnak majd állni a „normál” működésre, akkor újabb „felfedezések” várhatók. „Nothing is more canstant than changes!(Herakleitos)”
Az igazi problémát szerintem majd ezeknak a krónikus covidos betegeknek az altatása és műtéte fogja jelenteni. Sebészként bele sem merek gondolni…
Nem kerestem ilyen oldalt eddig. Itt van lehetőség erre. 🙂
Igen, az első lépésnek a figyelemfelhívásnak kell lenni. Tud Ön doktor úr olyan weboldalt, ahol a Covidon átesett betegek írhatják le utószimptómájukat a „követőik” okulására?
Szerintem semmi vagy csak nagyon átvitt értelemben. A covid egy vírus. Nincs olyan gyógyszer, ami érdemben elpusztítaná, akadályozná. Erre kizárólag a test immunrendszere képes. Ha a probiotikum szükséges a szervezet immunrendszerének egészségéhez, akkor átvitt értelemben segítheti a covid legyűrését. Közvetlenül nem.
Pontosan az Ön által is elmondottakat lehet látni, érzékelni a betegséggel érintetteknél. Egyetértünk abban, hogy erre fel kellene készíteni egy rehabilitáció rendszert. Ma a rehabilitációs kórházakat is az akut állapot kezelésére állították át (amihez egyébként sem értenek), így nincs, aki azzal foglalkozna, hogyan lehet gyorsan visszanyerni az erőt, hogyan kellene táplálkozni, mozogni, tornázni, lélegezni ahhoz, hogy a „régi állapot” a lehető legnagyobb mértékben visszaszerezhető legyen. Nem gondolom, hogy pánikkeltés lenne. Mindenki, aki találkozott már covidon átesett közeli ismerőssel, hasonló történeteket említ. Én annyit tudok hozzátenni, hogy blogomban ennek jelentőségére, részleteire felhívom a figyelmet.
Milyen szerepe lehet a probiotikumoknak a covid elleni harcban?
Tisztelt Doktor úr, köszönöm gyors válaszát. Én magam nem értek az orvostudományhoz, külpolitikai újságíró vagyok. De azt a közvetlen környezetemben látom, milyen KÖVETKEZMÉNYEI vannak a Covidnak. A legjobb teniszpartnerem amióta átesett a fertőzésen, árnyéka önmagának. Fizikailag rendbe jött, és szimptómái sincsenek, – csak éppen nem tud koncentrálni… És akkor erről az utóhatásról még nem is hallottunk, pedig súlyos következményei lesznek, ami a nemzet szellemi teljesítményét fogja csökkenteni (magyarul meghülyülünk). Fiam barátja, aki rendszeresen körbe biciklizte a Balatont, most csak segítséggel tud felmenni a harmadikra. Pedig a Covid csak „átszaladt” rajta. A sor folytatható, de Ön minden bizonnyal százszor ennyi példát tud. Alatató orvos ismerősöm szerint a lélegeztető gépről lekerülő Cividosok tartós egészségcsökkenéssel számolhatnak. Tudom, hogy ennek propagálása nem segít a jelen helyzeten, sőt még talán pánikot is okoz, de a szakmának fel kell készülnie a következő etapra is!
Néhány hete a Heim Pál kórház nyitott külön covid-rehab részleget a gyermekeknek, mert annyi problémával találkoztak. A felnőttekkel kapcsolatban még késnek ezek az intézkedések. Nincs jól, hogy a fertőzésen átesetteket -amint lehet- hazaküldik és magukra hagyják. Vannak ismerősök, akik fél évvel azután, hogy elhagyták az intenzívet is árnyékuk önmaguknak. Ha nem kapnak iránymutatást, akkor sok-sok ember nem lesz képes az életkorának megfelelő aktivitással élni. Persze most az akut életmentés meg az oltás köti le a kapacitásokat, de már épülni kellene annak a struktúrának, ami majd a sokszázezer, fertőzésen átesettnek segít visszatérni a mindennapi aktivitáshoz, a munkaképesség visszaszerzéséhez. MErt ha ekkora embertömeg lesz önellátásra képtelen, akkor az igen nagy terhet fog jelenteni az adófizetőknek. Annak pedig, aki nem tud dolgozni a gyors elszegényedést. Szóval szerintem ez egy borzasztóan komplex probléma, amivel egyelőre (itthon) nem sokat foglalkoznak.
nagyon fontos dologra irányítottad a figyelmet. Voltaképpen egy új orvosi szakirány fog kialakulni ebben a témábanb, mert annyi (több millió) lesz a beteg (kezelt, rehabilitáns). Még nagyon az elején vagyunk….