Covid-19 fertőzés utáni rehabilitáció - Dr. Zátrok Zsolt blog

Covid-19 fertőzés utáni rehabilitáció

A koronavírus (COVID-19) fertőzés komoly légúti, fizikai és pszichológiai működészavart (diszfunkciót) okozhat az érintett betegeknél. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a felépülés még mérsékelten súlyos megbetegedés esetén is hosszadalmas és körülményes. Emiatt egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegségen átesettek visszavezetése a normál életritmusba, azaz a covid rehabilitáció. Már a kórházban megkezdődik, de a nagyobb része a kórház elhagyása utáni, otthoni időszakra marad. Mivel akár Te magad, akár a hozzátartozóid érintettek lehetnek, így érdemes ismerned a lehetőségeket.  

A COVID-19 fertőzés elsődleges tünetei a láz, a köhögés, a nehézlégzés és az izomfájdalom (myalgia). Az enyhe esetekben a betegség “beéri ennyivel”. Néhány nap után a tünetek mérséklődnek és megszűnnek.

Súlyos esetben a tünetek gyors tempóban romolhatnak. A tüdő kétoldali érintettsége miatt a légzés “összeomlik”, akut légzési distressz szindróma (ARDS) alakul ki. A tüdő léghólyagokban fibrines váladék keletkezik, a tüdősejtek között is fibrin felszaporodás észlelhető (pulmonalis interstitialis fibrosis).

A vírus más szervek -például a szív, máj és vesék- különböző mértékű működészavarát is okozhatja. Ezek a változások hozzájárulnak az oxigénhiányhoz (hipoxémiához) és a kardiopulmonális és szervi funkciók károsodásához.

Mit jelent ez az “életben”?

A fertőzésen átesettekkel kapcsolatban a legkülönfélébb történetekkel találkozhatsz, bár a betegséglefolyás általában a következők egyike.

Van, akin a betegség enyhe tünetekkel “átszalad”. Alig erősebben egy sima náthánál és semmilyen maradandó következménnyel nem jár.

Másoknál a tünetek erősebbek. A láz napokra leveri őket, köhögnek, de tüdőgyulladás nem alakul ki. A tünetek elmúlása azonban nem jelenti a problémák végét, sőt… Régi erejük még hetek múlva sem tér vissza, változatos panaszok jelennek meg hol itt, hol ott. Minimális terhelés is kimerítő, érdemi munkát nem bírnak végezni. A normál aktivitásra csak több hónappal a fertőzés után tudnak visszaállni.

A legrosszabbul azok járnak, akik tüdőgyulladással kórházba kerülnek és még lélegeztetésre is szorulnak. Az intenzív osztályon, ágyhoz kötötten töltött néhány hét alatt a test izomzata leépül, az izomerő elveszik. Számos más funkció is károsodhat. Olyannyira, hogy a gépről lekerülés után hatalmas erőpróbát jelent még a segítség nélküli evés is. Hatalmas siker, amikor a betegágy egyik oldalától a másikig körbe tud sétálni. Egyik ismerősöm néhány hét intenzív osztályos ápolás után annyira legyengült,  hogy a szó szoros értelmében újra kellett tanulnia járni. Több hónappal a hazakerülése után is a napja 80%-át ágyban tölti.

A covid nem viccel! Bár sokan simán átvészelik, de akit súlyosabb tünetek érintenek, azoknál a fertőzés előtti állapot csak lassan áll vissza, sőt egyes esetekben egyáltalán nem érhető el a teljes restitúció.

Covid rehabilitáció

A szakértők egyetértenek abban, hogy a covidon átesett betegek rehabilitációt igényelnek, hogy a betegség előtti állapotukat visszanyerjék.

A rehabilitációs kezeléseket enyhe és mérsékelt fertőzések esetén mielőbb el kell kezdeni, amint azt a tünetek lehetővé teszik. Súlyos és kritikus esetekben nyilvánvaló, hogy az életmentő intézkedések az elsődlegesek. Rehabilitációra akkor kerülhet sor, ha az állapot stabilizálódott.

Az egyik fontos előfeltétel, hogy a perifériás végoxigén telítettség (SpO2) 88% felett legyen (pulzoximéter készülékkel mérhető otthon is).

Ha nyugalomban is szívdobogás, izzadás, mellkasi szorítás és légszomj észlelhető, akkor a rehabilitációs program nem elkezdhető. A kezelőorvos feladata annak eldöntése, hogy mikor lehet elkezdeni a fokozatos rehabilitációs programot.

  • A rehabilitációs programot a klinikai tünetek, az élettani paraméterek és képalkotók adatai, a társbetegségek, ellenjavallatok stb. figyelembe vételével kell meghatározni.
  • A páciens számára “testreszabott”, az aerob állóképességének, izomerejének, egyensúly érzékelésének megfelelő és fokozatosan felépített rehabilitációs tervre van szükség.
  • A légúti (pulmonalis) rehabilitáció rövid távú célja a nehézlégzés enyhítése, a szorongás és a depresszió enyhítése, míg a hosszú távú cél a beteg aktivitásának maximális visszanyerése.
  • A cél a teljesítőképesség és életminőség javítása. A társadalomba való visszatérés megkönnyítése (például a munkaképesség visszaszerzése).
  • A rehabilitáció megtervezése, kialakítása orvos, egészségügyi szakember feladata. A rehabilitációs szakember már a kórházi szakaszban segít. Szerepe a rehabilitációs gyakorlatok betanítása.
  • A hazabocsátás után a kezeléseket folytatni kell. Ez azonban már a beteg és családtagjai feladata.

A rehabilitáció fő irányai

  • Állóképesség visszanyerés. Ezek döntően aerob gyakorlatok, azaz séta, gyors tempójú séta, kocogás, kerékpározás, úszás stb. A fizikai rehabilitációt egészen alacsony intenzitással kell kezdeni. Heti 3-5 alkalommal, 20-30 perc szükséges. A teljesítőképesség javulás figyelembe bevételével fokozatosan emelni kell mind az intenzitást, mind az időtartamot.
  • Erő visszaszerzés: a nagyobb izomcsoportok, így comb, felkarok és vállak, törzs izmainak erősítése. Az egyes izomcsoportok edzése során használj súlyzót. Egy adott mozdulatból 8-12 ismétlést végezz 1-3 sorozatot. Kis súllyal kell kezdeni, amely hetente 5-10% -kal növelhető. Az izomerő visszaszerzés izomstimulátor készülékkel gyorsítható, lásd korábbi cikkem.
  • Egyensúly fejlesztés: Akinél egyensúlyzavar is kialakul, célzottan kell gyakorlatokat végezni az egyensúly-visszaszerzés érdekében. A gyakorlatokat gyógytornász tanítja meg. Végezhetők eszköz nélkül, de szükség lehet néhány eszköz beszerzésére is.
  • Légzőtréning: ha légszomj, zihálás és nehézlégzés van, akkor a gyógytornász segít a légzést segítő testhelyezetek és a légzési ritmus helyes beállításában. továbbá a légzőizmokat erősítő gyakorlatok elsajátításában.
  • Légutak tisztítása: covid-19 fertőzés után (különösen COPD-s betegek esetén) a légutakban jelentős mennyiségű, köhögést kiváltó váladék szaporodik fel. Ajánlott az oscilláló, pozitív légzésvégi nyomású kezelés elsajátítása és alkalmazása. Az Aerobika OPEP készülék például kiváló erre a célra.
blank

A lábadozás alatt az újrafertőződés (pl. más kórokozóval) elkerülése érdekében a személyes kontakt kerülendő. Elsősorban videók, nyomtatott gyakorlat ismertetők segítségével vagy online konzultáció, oktatás útján kell a rehabilitációt irányítani, semmint személyes találkozókkal.

A rehabilitáció a covid fertőzés kezelésének elengedhetetlen része. Ha a kórházból hazaküldtek, azt jelenti, hogy a közvetlen életveszélyt elhárították, de még nem gyógyultál meg. A teljes gyógyuláshoz, a betegség előtti erőd visszatéréséhez még sokat kell tenni. Az orvosok és rehabilitációs szakemberek segítsége, irányítása mellett a gyakorlatokat, edzéseket neked kell elvégezni. Senki sem fogja helyetted megtenni!

Források

  • Pulmonary rehabilitation for patients with coronavirus disease 2019 (COVID-19) Lu-Lu Yang, Ting Yang
  • Physiotherapy management for COVID-19 in the acute hospital setting: clinical practice recommendations. Peter Thomas, Claire Baldwin, Bernie Bissett, Ianthe Boden, Rik Gosselink, Catherine L Granger, Carol Hodgson, Alice YM Jones, Michelle E Kho, Rachael Moses, George Ntoumenopoulos, Selina M Parry, Shane Patman, Lisa van der Lee

HOZZÁSZÓLÁSOK

Wordpress (10)
  • comment-avatar

    Mivel a post-covid szindrómát is most fedezték fel, így a még távolabbi következmények egyelőre homályban vannak. Ha a kórházak is vissza tudnak majd állni a “normál” működésre, akkor újabb “felfedezések” várhatók. “Nothing is more canstant than changes!(Herakleitos)”

  • comment-avatar
    József 3 hónap

    Az igazi problémát szerintem majd ezeknak a krónikus covidos betegeknek az altatása és műtéte fogja jelenteni. Sebészként bele sem merek gondolni…

  • comment-avatar

    Nem kerestem ilyen oldalt eddig. Itt van lehetőség erre. 🙂

  • comment-avatar
    N. György 4 hónap

    Igen, az első lépésnek a figyelemfelhívásnak kell lenni. Tud Ön doktor úr olyan weboldalt, ahol a Covidon átesett betegek írhatják le utószimptómájukat a “követőik” okulására?

  • comment-avatar

    Szerintem semmi vagy csak nagyon átvitt értelemben. A covid egy vírus. Nincs olyan gyógyszer, ami érdemben elpusztítaná, akadályozná. Erre kizárólag a test immunrendszere képes. Ha a probiotikum szükséges a szervezet immunrendszerének egészségéhez, akkor átvitt értelemben segítheti a covid legyűrését. Közvetlenül nem.

  • comment-avatar

    Pontosan az Ön által is elmondottakat lehet látni, érzékelni a betegséggel érintetteknél. Egyetértünk abban, hogy erre fel kellene készíteni egy rehabilitáció rendszert. Ma a rehabilitációs kórházakat is az akut állapot kezelésére állították át (amihez egyébként sem értenek), így nincs, aki azzal foglalkozna, hogyan lehet gyorsan visszanyerni az erőt, hogyan kellene táplálkozni, mozogni, tornázni, lélegezni ahhoz, hogy a “régi állapot” a lehető legnagyobb mértékben visszaszerezhető legyen. Nem gondolom, hogy pánikkeltés lenne. Mindenki, aki találkozott már covidon átesett közeli ismerőssel, hasonló történeteket említ. Én annyit tudok hozzátenni, hogy blogomban ennek jelentőségére, részleteire felhívom a figyelmet.

  • comment-avatar
    Budai László 4 hónap

    Milyen szerepe lehet a probiotikumoknak a covid elleni harcban?

  • comment-avatar
    N. György 4 hónap

    Tisztelt Doktor úr, köszönöm gyors válaszát. Én magam nem értek az orvostudományhoz, külpolitikai újságíró vagyok. De azt a közvetlen környezetemben látom, milyen KÖVETKEZMÉNYEI vannak a Covidnak. A legjobb teniszpartnerem amióta átesett a fertőzésen, árnyéka önmagának. Fizikailag rendbe jött, és szimptómái sincsenek, – csak éppen nem tud koncentrálni… És akkor erről az utóhatásról még nem is hallottunk, pedig súlyos következményei lesznek, ami a nemzet szellemi teljesítményét fogja csökkenteni (magyarul meghülyülünk). Fiam barátja, aki rendszeresen körbe biciklizte a Balatont, most csak segítséggel tud felmenni a harmadikra. Pedig a Covid csak “átszaladt” rajta. A sor folytatható, de Ön minden bizonnyal százszor ennyi példát tud. Alatató orvos ismerősöm szerint a lélegeztető gépről lekerülő Cividosok tartós egészségcsökkenéssel számolhatnak. Tudom, hogy ennek propagálása nem segít a jelen helyzeten, sőt még talán pánikot is okoz, de a szakmának fel kell készülnie a következő etapra is!

  • comment-avatar

    Néhány hete a Heim Pál kórház nyitott külön covid-rehab részleget a gyermekeknek, mert annyi problémával találkoztak. A felnőttekkel kapcsolatban még késnek ezek az intézkedések. Nincs jól, hogy a fertőzésen átesetteket -amint lehet- hazaküldik és magukra hagyják. Vannak ismerősök, akik fél évvel azután, hogy elhagyták az intenzívet is árnyékuk önmaguknak. Ha nem kapnak iránymutatást, akkor sok-sok ember nem lesz képes az életkorának megfelelő aktivitással élni. Persze most az akut életmentés meg az oltás köti le a kapacitásokat, de már épülni kellene annak a struktúrának, ami majd a sokszázezer, fertőzésen átesettnek segít visszatérni a mindennapi aktivitáshoz, a munkaképesség visszaszerzéséhez. MErt ha ekkora embertömeg lesz önellátásra képtelen, akkor az igen nagy terhet fog jelenteni az adófizetőknek. Annak pedig, aki nem tud dolgozni a gyors elszegényedést. Szóval szerintem ez egy borzasztóan komplex probléma, amivel egyelőre (itthon) nem sokat foglalkoznak.

  • comment-avatar
    N.György 4 hónap

    nagyon fontos dologra irányítottad a figyelmet. Voltaképpen egy új orvosi szakirány fog kialakulni ebben a témábanb, mert annyi (több millió) lesz a beteg (kezelt, rehabilitáns). Még nagyon az elején vagyunk….