Időről időre szinte mindenki eljut arra a pontra, amikor kimerül vagy túlhajszolttá válik. Az átmeneti fáradtság ilyen eseteinek általában van egy jól azonosítható oka és egy valószínűsíthető gyógymódja is. Amikor azonban tartós kimerültségről van szó, az egyrészt hosszabb ideig tart, másrészt mélyrehatóbb és a pihenés sem enyhíti. Ez egy szinte állandó fáradtsági állapot, amely idővel, miután kialakult és állandó társává vált az embernek, csökkenti az energiát, a motivációt és a koncentrációt is. Az ilyen szintű fáradtság hatással van az érzelmi és pszichológiai jólétre, tehát egyértelmű veszélyforrás. A fáradtság fogalma orvosilag nehezen definiálható, hisz maga az érzet szubjektív, mindenki másképp éli meg. Általánosságban elmondható, hogy a legtermészetesebb oka az alváshiány. Ha a fáradtság tartóssá válik és úgy érzed, sosem tudod igazán kipihenni magad, fordulj mihamarabb orvoshoz!

A fáradtság okai

A fáradtság legtöbbször egy vagy több szokásodra vagy rutinodra vezethető vissza, de legfőképp a mozgáshiányra. Általában a depresszióval is összefüggésbe hozható. Esetenként a fáradtság más, orvosi kezelést igénylő alapbetegségek a tünete.

Életmódbeli tényezők

A fáradtságért esetleg felelős dolgok őszinte számbavétele gyakran az első lépés a javulás felé. Összefügghet például a következőkkel:

Alkohol- vagy drogfogyasztás

Egészségtelen étkezési szokások

Például esti „nagyevés”, azaz túl nagy mennyiségű étel elfogyasztása. Vacsorára megterhelő ételek (pl hús és burgonya vagy kenyérfélék) fogyasztása. Stb.

Fizikai aktivitás hiánya

A testmozgás hiánya a izmok erejének és tömegének csökkenését és ezzel a fizikai terhelhetőség csökkenését okozzák.

Gyógyszerek

Például antihisztaminok (általában allergia ellen), köhögés elleni gyógyszerek.

Jetlag

Ez egy átmeneti alvászavar, amely akkor keletkezik, amikor több időzónán is keresztülutazol repülővel.

A szervezetnek saját belső órája (cirkadián: élettani napszaki ritmus) van, amely jelzi, hogy mikor kell ébren maradnia és mikor kell aludnia. A jetlag azért következik be, mert a test órája még mindig az eredeti, kiindulási időzónához van szinkronizálva, nem pedig ahhoz az időzónához, ahová utaztál. Minél több időzónát lépsz át, annál nagyobb valószínűséggel tapasztalod a jetlaget.

Az időeltolódás nappali fáradtságot, rossz közérzetet, éberségi nehézséget és gyomor-bélrendszeri problémákat okozhat. Hatása ugyan átmeneti, de jelentősen csökkentheti a nyaralás vagy az üzleti utazás komfortérzetét. Szerencsére vannak olyan lépések, amelyekkel megelőzheted vagy minimalizálhatod a következményeit.

Kevés alvás

Túlzott fizikai aktivitás

A túlzásba vitt testedzés is okozhat kimerültséget. Ne felejtsd el, hogy az edzés hatása a regeneráció során „épül be”, azaz a pihenés rendkívül fontos.

Betegségek

A tartós kimerültség lehet egy betegség jele, illetve egy korábbi vagy folyamatban lévő kezelés során használt gyógyszerek, terápiák hatása, mint például:

Agyrázkódás

Olyan traumás agysérülés, amely befolyással van az agy működésére. A hatások általában átmenetiek, melyek lehetnek fejfájás, valamint koncentrációs, memória-, egyensúly- és koordinációs problémák.

A fejre mért ütés a leggyakoribb oka, ugyanakkor a fej és a felsőtest erőszakos megrázása is okozhat agyrázkódást.

Előfordulhat, hogy eszméletvesztéssel jár, de a legtöbbször ez azért nem következik be.

Esések során gyakran bekövetkezik és gyakori például küzdősport vagy rögbi során. A legtöbben általában teljesen felépülnek belőle.

Akut májelégtelenség

A májfunkció gyors – napok vagy hetek alatt bekövetkező – csökkenése, általában olyan személynél, akinek még nincs már meglévő májbetegsége. Ezt leggyakrabban hepatitisvírus vagy gyógyszerek, például paracetamol (fájdalomcsillapító) okozza. Az akut májelégtelenség ritkább, mint a krónikus májelégtelenség, amely egyébként lassabban is alakul ki.

A fulmináns (tüzes, heves) májelégtelenségként is ismert állapot súlyos szövődményeket okozhat, beleértve a túlzott vérzést és az agyban megnövekedett nyomást. Ez egy olyan orvosi vészhelyzet, amely már kórházi kezelést igényel.

Attól függően, hogy mi a kiváltó oka, előfordulhat, hogy az akut májelégtelenség kezelésekkel visszafordítható. Sok esetben azonban a májátültetés lehet az egyetlen gyógymód.

Alvási apnoé (légzéskimaradás)

Ez egy potenciálisan súlyos alvászavar, amely során a légzés hosszú másodpercekre kimarad, majd újra megindul.

Ha horkolsz és a teljes éjszaka átalvása után is rendre fáradtan ébredsz, akkor alvási apnoéd lehet.

Fő típusai a következők:

  • Obstruktív alvási apnoé: a leggyakoribb forma, amely a torokizmok ellazulásakor jelentkezik.
  • Központi (centrális) alvási apnoé: amely akkor fordul elő, amikor az agyad nem küld megfelelő jeleket a légzést irányító izmoknak.
  • Komplex alvási apnoé szindróma.

Keress fel alváslabort, mert a terápia enyhítheti a tüneteket. Ami a legfontosabb, segíthet megelőzni a szívproblémákat és más szövődményeket (például lassú elbutulást).

COPD fellángolás és Tüdőtágulat

krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) krónikus gyulladásos tüdőbetegség, amely a tüdő levegő felvételét akadályozza. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a nyálkatermelés (köpet) és a zihálás. Általában irritáló gázoknak vagy részecskéknek, leggyakrabban cigarettafüstnek való hosszú távú kitettség okozza. Fokozott a szívbetegség, a tüdőrák és számos más betegség kialakulásának kockázata is.

A tüdőtágulás és a krónikus hörghurut a két leggyakoribb állapot, amely hozzájárul a COPD kialakulásához. Ez a két állapot általában együtt fordul elő, és súlyosságuk eltérő lehet.

A krónikus hörghurut a tüdő léghólyagjaiba (alveolusokba) levegőt szállító hörgők belső falának gyulladása. Folyamatoan jelentkező köhögés és nyálkatermelés (köpet) jellemzi.

Az emfizéma olyan állapot, amelyben a tüdő legkisebb légutainak végén lévő léghólyagok (alveolusok) elpusztulnak, egybeolvadnak. Ennek következménye, hogy az oxigénfelvevő felület csökken.

Bár a COPD progresszív (folyamatos romlást mutató) betegség, ennek ellenére kezelhető. Megfelelő terápiával a legtöbben jó tünetkontrollt és életminőséget érhetnek el, valamint csökkenthetik az egyéb társuló betegségek kockázatát.

Covid-19, azaz korona vírus fertőzés

A koronavírusok olyan betegségeket okozhatnak, mint a nátha, a súlyos akut légúti szindróma (SARS) és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). 2019-ben azonosított új koronavírus ma már súlyos akut légúti szindrómát okozó koronavírus (SARS-CoV-2) néven ismerik. Az általa okozott betegséget a 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) elnevezéssel illetik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020 márciusában a COVID-19 járványt világjárvánnyá nyilvánította.

A covid-19 fertőzés (ahogy más vírusfertőzéseké is) egyik tünete lehet a fáradtság, kimerültség.

Cukorbetegség

Olyan betegség, ami befolyásolja ahogy a szervezet felhasználja a vércukrot (glükózt). A glükóz létfontosságú az egészséged szempontjából. Alapvető energiaforrás minden sejt, szövet számára. Ez az agy fő üzemanyagforrása is.

Cukorbetegségben a véredben lévő cukorszint megnő és nem tud bejutni a sejtekben (hogy energiává alakuljon át). A túl magas vércukor szint vezet lassan egészségügyi problémákhoz, így többek között krónikus fáradtsághoz.

Depresszió 

Olyan hangulatzavar, amely tartós szomorúságérzetet és érdektelenséget okoz. Befolyásolja az érzéseket, a gondolkodást és a viselkedést, valamint számos érzelmi és fizikai problémához vezethet. Nehézséget okoz a szokásos napi tevékenységek elvégzése során, és néha úgy érezheted, hogy az életet nem is érdemes élni.

Több, mint egyszerű rosszkedv: nem csak egy kis gyengeség, és nem lehet csak úgy „túllépni” rajta. A depresszió hosszú távú kezelést igényelhet.

A legtöbben gyógyszeres kezeléssel, pszichoterápiával vagy mindkettő együttes használatával jobban érzik magukat belátható időn belül.

Elhízás

Összetett betegség, amely a testzsír túlzott mértékű felgyülemlésével jár. Messze nem “csak” kozmetikai probléma. Ez egy olyan állapot, amely növeli más betegségek és egészségügyi problémák, például a szívbetegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és bizonyos rákos megbetegedések kockázatát. A túlzott testsúly „cipelése” plusz megterhelést jelent a testnek. Még fekvő vagy ülő helyzetben is egy plusz „zsákot” cipelsz, ami fáradtsághoz vezet.

Számos oka van annak, hogy egyeseknek nehézséget okoz a fogyás. Általában az elhízás öröklött, valamint fiziológiai és környezeti tényezők eredménye. Az adottságok aztán kombinálódnak az étkezéssel és a testmozgással kapcsolatos döntéseiddel. Ezzel olyan komplex hatásuk van az életedre, melyet sokszor nagyon nehéz változtatni.

A jó hír az, hogy már a szerény mértékű fogyás is javíthatja vagy megelőzheti az elhízással járó egészségügyi problémákat. Az egészségesebb étrend, a több testmozgás és a rossz szokások fokozatos megváltoztatása segíthet a fogyásban.

Fibromyalgia

Mozgásszervi fájdalom jellemzi, amelyet fáradtság, alvás-, memória- és hangulati problémák kísérnek. A kutatók úgy vélik, hogy a fibromyalgia felerősíti a fájdalom érzékelést azáltal, hogy befolyásolja ahogyan az agy és a gerincvelő feldolgozza a fájdalom és nem fájdalom jeleket.

A tünetek gyakran valamilyen esemény, például fizikai trauma, műtét, fertőzés vagy jelentős pszichés stressz után kezdődnek. Máskor a tünetek fokozatosan keletkeznek, egyetlen kiváltó esemény nélkül.

A nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint férfiaknál. Sok fibromyalgiában szenvedőnek feszülő fejfájása, temporomandibuláris ízületi (TMJ) rendellenességei, irritábilis bél szindrómája, szorongása és depressziója is van.

Bár nincs rá gyógymód, a különböző gyógyszerek segíthetnek a tünetek kordában tartásában. A testmozgás, a relaxációs és stresszcsökkentő módszerek szintén nagyon hasznosak.

Gyász

Gyógyszerek és kezelések

Fáradtságot okozhat például a kemoterápia, a sugárterápia, egyes fájdalomcsillapítók, szívgyógyszerek és antidepresszánsok.

Hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés)

Akkor fordul elő, ha a pajzsmirigy túl sok tiroxin nevű hormont termel. Hatására felgyorsul a szervezet anyagcseréje, ami akaratlan fogyást, gyors vagy szabálytalan szívverést és állandó kimerültséget okozhat.

Számos kezelés áll rendelkezésre: pajzsmirigyellenes gyógyszereket és radioaktív jódot használnak a pajzsmirigyhormonok termelésének lassítására. Néha a terápia magában foglalja a pajzsmirigy egészének vagy egy részének eltávolítását célzó műtétet.

Bár súlyos állapot is lehet (főleg, ha figyelmen kívül hagyják), azonban mára már elmondható, hogy a legtöbben jól reagálnak az időben diagnosztizált és kezelt működési eltérésre.

Hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés)

A pajzsmirigy nem termel elegendő mennyiséget bizonyos létfontosságú hormonokból. A pajzsmirigy alulműködés a korai szakaszban nem feltétlenül okoz észrevehető tüneteket. Kezelés nélkül, idővel számos egészségügyi problémát okozhat, például elhízást, ízületi fájdalmat, kimerültséget, meddőséget és szívbetegséget.

Diagnosztizálása pajzsmirigyfunkciós tesztekkel történhet. A szintetikus pajzsmirigyhormonnal történő kezelés általában egyszerű, biztonságos és hatékony. A szükséges mennyiség egyéni és időbe telhet, amíg az orvosoddal megtaláljátok megfelelőt adagolást.

Krónikus fáradtságszindróma (CFS)

Komplex állapot, amelyet legalább hat hónapig tartó extrém fáradtság jellemez, melyet nem lehet teljes mértékben megmagyarázni valamilyen alapbetegséggel. A fáradtság fizikai vagy szellemi aktivitásra rosszabbodik és pihenésre sem javul.

További jellemző tünetek:

  • Az alvás nem pihentető.
  • Emlékezési, észlelési és koncentrációs nehézségek.
  • Szédülés, amely súlyosbodik, ha fekvésből vagy ülésből álló helyzetbe kerülsz.

Ez az állapot myalgikus encephalomyelitis (ME) néven is ismert. Legújabban erre az állapotra javasolt kifejezés a szisztémás terheléses intolerancia betegség (SEID).

Oka ismeretlen, bár számos elmélettel próbálják megmagyarázni kialakulását, a vírusfertőzéstől a pszichológiai stresszen át valóban széles a skála. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a krónikus fáradtságszindrómát több tényező együttes kombinációja is kiválthatja.

Jelenleg nincs olyan vizsgálati módszer, amely megerősítené a diagnózisát. Többféle orvosi analízisre is szükség lehet, hogy kizárjanak más, hasonló tünetekkel járó egészségügyi problémákat. A krónikus fáradtságszindróma kezelése a tünetek javítására összpontosít.

Krónikus fertőzés vagy gyulladás

Krónikus vesebetegség

A veseműködés fokozatos csökkenésével járó állapot. A vesék kiszűrik a salakanyagokat és a felesleges folyadékot a vérből, amelyek aztán a vizelettel távoznak. A vesék egyik fontos feladata a vér tisztítása. Ahogy a vér a szervezetben áramlik, onnan felesleges folyadékot, vegyi anyagokat és hulladékot vesz fel. A vesék választják ki ezeket az anyagokat a vérből és a vizelettel kiürítik a szervezetből. Ha a vesék e feladatukat nem képesek ellátni és a kezelés elmarad, súlyos egészségügyi problémák lépnek fel. Végső esetben az élet elvesztésével is járhatnak. Az előrehaladott krónikus vesebetegség veszélyes mennyiségű folyadék, elektrolit és salakanyag felhalmozódását okozhatja.

Korai szakaszában kevés jele vagy tünete lehet. Előfordulhat, hogy csak előrehaladott állapotában veszik észre.

Kezelése a vesekárosodás előrehaladásának lassítására összpontosít, általában a kiváltó okok megszűntetésével, kontrollálásával. De még az okok megfékezése sem biztos, hogy megakadályozza a vesekárosodás előrehaladását. A krónikus vesebetegség végstádiumú veseelégtelenségig fajulhat, amely mesterséges szűrés (dialízis) vagy veseátültetés nélkül végzetes.

Rosszindulatú daganat (rák)

Ezek olyan állapotok, amelyet abnormális sejtek kialakulása jellemez, melyek ellenőrizhetetlenül szaporodnak, burjánzanak és elpusztítják a normális testszöveteket. Gyakran képes az egész testben elterjedni.

A rák a második vezető halálozási ok a világon. A túlélési arányok azonban a rákszűréseknek, a terápiáknak és a megelőzéseknek köszönhetően számos típus esetén javultak.

Tartós fájdalom

Sclerosis multiplex

Az agy és a gerincvelő (központi idegrendszer) potenciálisan fogyatékosságot okozó betegsége.

Az immunrendszer megtámadja az idegrostokat borító védőburkot (mielin), ezáltal kommunikációs problémákat okoz az agy és a test többi része között. A betegség végül az idegek maradandó károsodását vagy pusztulását okozhatja. Attól függően, hogy hol következik be az idegkárosodás, az SM hatással lehet a látásra, az érzékelésre, a koordinációra, a mozgásra, valamint a hólyag- és bélműködésre.

Jelei és tünetei széles skálán mozognak, és az idegkárosodás mértékétől valamint az érintett idegektől függnek. Egyes súlyos MS-ben szenvedők elveszíthetik az önálló járás képességét vagy egyáltalán nem is tudnak járni, míg másoknál hosszú ideig tartó, új tünetek nélküli remissziót lehet tapasztalni.

Jelenleg nincs rá gyógymód. A kezelések azonban segíthetnek a rohamokból való felépülés felgyorsításában, a betegség lefolyásának módosításában és a tünetek mérséklésében.

Szívbetegség

A szívet érintő állapotok egész sorát jelenti, melyek számos más tünet mellett krónikus fáradtságot, a fizikai, szellemi teljesítőképesség csökkenését is okozzák.

A szívbetegségek közé tartoznak:

  • Érbetegségek, mint például a koszorúér-betegség.
  • Szívritmuszavarok (aritmiák).
  • Születési vagy veleszületett szívhibák.
  • Szívbillentyű-betegség.
  • A szívizom betegségei.
  • Szívizmot, szívbillentyűket érintő fertőzés.

Számos formája megelőzhető vagy kezelhető pusztán az egészséges életmóddal.

Szorongásos zavarok

Az időnkénti szorongás az élet normális része. A szorongásos zavarokban szenvedők azonban gyakran intenzíven, túlzottan és tartósan aggódnak és félnek hétköznapi helyzetekben. Sokszor a hirtelen fellépő intenzív szorongás, félelem vagy rettegés ismétlődéseivel járnak, amelyek perceken belül elérik a tetőpontot (pánikroham). Ilyenkor egyesek fulladásszerű érzést, mellkasi fájdalmat is éreznek.

Ezek a szorongás és pánik érzések zavarják a mindennapi tevékenységeket, nehezen kontrollálhatók, nincsenek arányban a tényleges veszélyekkel, és hosszú ideig tarthatnak.

Ilyenkor akár tudatosan is elkerülhetsz bizonyos helyeket vagy helyzeteket, hogy megelőzd ezen pánikérzések kialakulását. A tünetek gyermekkorban vagy tinédzserkorban kezdődhetnek, és felnőttkorban is folytatódhatnak.

A szorongásos zavarok közé tartozik például a szociális fóbia, a specifikus fóbiák és a szeparációs szorongási állapot. Előfordulhat, hogy egynél több fajta szorongásos zavar is kialakul. Néha pedig eleve olyan betegség következménye, amely kezelést igényel.

A szorongás bármely formája is jelentkezik nálad, a kezelés mindenképp segíthet.

Stressz

Vérszegénység

Nincs elegendő egészséges vörösvértest ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigént szállítson a szövetekhez. A vérszegénység, más néven alacsony hemoglobinszint miatt fáradtnak és gyengének érezheted magad.

Számos formája létezik, és az okok is sokfélék lehetnek. Lehet átmeneti vagy hosszú távú, és az enyhétől a súlyosig terjedhet a tünetek. A legtöbb esetben a vérszegénységnek egynél több oka van. Keresd fel orvosod, ha gyanítod, hogy vérszegénységed van. Ez akár egy súlyos betegség figyelmeztető jele is lehet.

 

A felsorolt betegségek és állapotok gyakran társulnak fáradtsággal. Sőt, további betegségek egyik tünete lehet a fáradtság, kimerültség.

A pontos diagnózis felállítása érdekében tehát mindig fordulj orvoshoz!

Mikor fordulj orvoshoz?

Fáradtság esetén azonnali sürgősségi ellátást akkor kell kérned, ha a kimerültség mellett az alábbi tüneteket is érzékeled magadon.

  • Gondolatok, amelyek arra ösztönöznek, hogy kárt tégy magadban (akár öngyilkosság gondolata).
  • Aggodalom amiatt, hogy kárt okozhatsz valaki másban.
  • Mellkasi szorító fájdalom
  • Légszomj
  • Szabálytalan vagy nagyon gyors gyors szívverés
  • Annak az érzése, hogy bármikor elájulhatsz
  • Súlyos hasi, medence- vagy hátfájás
  • Rendellenes vérzés, beleértve a végbélből való vérzést vagy vérhányást
  • Súlyos fejfájás

Kérj időpontot orvosi kivizsgálásra

Ha a fáradtság kettő vagy több héten keresztül is fennáll, annak ellenére, hogy próbálsz pihenni, csökkented a stresszt, figyelsz az egészséges táplálkozásra és a bőséges folyadékfogyasztásra.

Általában mindenki tisztában van azzal, hogy a megszakítás nélküli alvás a megoldás a fáradtsággal szemben.

Azonban tudni és így is cselekedni…. ez két külön dolog!

Az alvásigény az életkor előrehaladtával csökken és egyénenként változó. A kisgyerekeknek nagyon sok alvásra van szükségük, az iskoláskorú gyerekek napi alvásigénye pedig 10-12 óra- ennyi szükséges ahhoz, hogy az iskolában koncentrálni tudjanak. A legtöbb felnőtt pedig már napi 6-8 órányi alvással friss tud lenni másnap. Az idősek gyakran még ennél is kevesebbet alszanak.

A fáradtság többnyire életmódbeli vagy napirendi változtatással kezelhető. Ennek hatása nem azonnali, hanem néhány nap, hét szükséges az eredményhez.

Ha az életmódváltás ellenére a fáradtság nem javul, azt jelentheti, hogy háttérben betegség áll. A betegséget mielőbb kezelni kell.

Tartós fáradtság, kimerültség esetén ezért mielőbb fordulj orvoshoz, hogy az esetleges súlyosabb ok mihamarabb kiderüljön és a kezelést azonnal elkezdjék!

Szerző: Dr. Zátrok Zsolt

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végeztem 1991-ben. Hosszú ideig kórházi orvosként dolgoztam, majd elhagytam a pályát és a legkorszerűbb orvosi berendezések használatát oktattam az orvosi teamek számára. 2012 óta kizárólag olyan eszközökkel foglalkozom, melyet a beteg általi, otthoni használatra terveztek. Blogomban ezekről az eszközökről írok, beleértve a biztonságos alkalmazás ismertetését is. Tapasztalataim alapján meggyőződéssel állíthatom, hogy hozzájárulhatnak az egészséged megőrzéséhez/helyreállításához.

2 Comments

  1. A Bemer készülék a mikrocirkulációt javító kezelés módszer, azaz serkenti a vérkeringést, ezért minden olyan folyamatban hasznos, ahol gyulladás van. A Pajzsmirigyet közvetlenül ne kezelje, de a matracon fekve nyugodtan kezelhet. Nem befolyásolja a pajzsmirigy működését.
    Az ízületi fájdalmat, különösen ha gyulladásos eredetű, csökkentheti. Az elkopott porcot azonban – ahogy más módszer sem- nem „hozza vissza”.
    Ide kattintva olvashat a Bemerről.

  2. Szeretném megkérdezni,hogy a Bemer készülék használata javallot e,ha valakinek kivették a pajzsmirigy nagy részét göbök miatt és gyógyszert kell szednie. Nem a pajzsmirigyrr használnánk, inkább általános ízületi, porckopás okokból.
    Köszönöm válaszát!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük