Légszomj, nehézlégzés – mi állhat a hátterében?

Kevés ijesztőbb dolog van, mint amikor úgy érzed, hogy nem kapsz levegőt. Egészséges embernél is megjelenhet légszomj nagyon megerőltető testmozgás, szélsőséges hőmérséklet, elhízás és nagy tengerszint feletti magasság esetén. Ezeken kívül azonban a nehézlégzés valószínűleg valamilyen orvosi probléma jele. A légszomj – orvosi nevén a dispnoe – leggyakrabban mellkasban jelentkező erős szorításként, levegőéhségként, légzési nehézségként vagy a fulladásként említik a betegek. Ha először jelentkezik nehézlégzésed, akkor azonnal fordulj orvoshoz. A kivizsgálási eredményektől függ, hogy milyen kezelés szükséges. Ismétlődő légszomj esetén az orvossal megbeszéltek szerint járhatsz el (pl. gyógyszert veszel be, légzőgyakorlatot végzel vagy oxigént adagolsz). 

A légszomj felléphet váratlanul, hirtelen (akut légszomj) és lehet visszatérő, ismétlődő vagy tartós (krónikus légszomj). A nehézlégzés legtöbb esetben szív- vagy tüdőbetegségre vezethető vissza. A szív és a tüdő részt vesz az oxigénnek a szövetekbe történő szállításában és a szén-dioxid eltávolításában, és e folyamatok bármelyikének problémája befolyásolja a légzést.

Nehézlégzés nagyon sok betegség, állapot tünete, részjelensége lehet. okai szerteágazók lehetnek.

Akut (hirtelen fellépő) légszomj okai lehetnek

Anafilaxia

Súlyos, potenciálisan életveszélyes allergiás reakció. Másodperceken vagy perceken belül jelentkezhet, ha valamilyen allergizáló anyaggal találkozol, például földimogyorót eszel vagy megcsíp egy méh.

Hatására az immunrendszer olyan anyagokat szabadít fel a testedben, amelyek hatására az erek kitágulnak, a vérnyomás hirtelen leesik, a légutak beszűkülnek és akadályozzák a légvétel lehetőségét. A tünetek közé tartozik a gyors és gyenge pulzus, a bőrkiütés, a hányinger, valamint a hányás is. A gyakori kiváltó okok többnyire bizonyos élelmiszerek, egyes gyógyszerek, rovarmérgek és a latex.

Végzetes lehet, ha nem kezelik azonnal.

Az anafilaxiát a beteghez kiérkező orvos életmentő injekció beadásával állíthatja meg, de ezután is azonnal sürgősségi osztályra kell eljuttatni a beteget.

Asztma

Olyan állapot, amelyben a légutak beszűkülnek, a tüdő légutak belső falai begyulladnak és megduzzadnak, sok nyálka keletkezik, ami felhalmozódik. Megnehezítheti a légzést és köhögést vált ki. Sípoló hangot okozhat kilégzéskor (zihálás), valamint légszomjhoz vezethet.

Egyeseknél a tünetek viszonylag enyhék, míg másoknál komoly problémát okoz. Akadályozhatja a mindennapi tevékenységeket, és életveszélyes asztmás rohamhoz is vezethet.

Nem gyógyítható, de tünetei kordában tarthatók. Mivel az asztma megjelenése idővel gyakran változik, fontos, hogy kezelőorvosoddal együttműködve nyomon kövesd a tüneteket, és szükség szerint módosítsátok a kezelést.

CO (Szén-monoxid) mérgezés

Akkor következik be, amikor a szén-monoxid felhalmozódik a véráramban. Ha túl sok szén-monoxid van a levegőben, a tüdőbe kerül és a vörösvértestekhaz kapcsolódik, ami így nem tud oxigént felvenni. Ez súlyos szöveti oxigénhiányhoz vezet, ennek következménye sejtpusztulás és akár halál lehet.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, íztelen gáz, amely benzin, fa, propán, faszén vagy más tüzelőanyag elégetésekor keletkezik. Zárt térben, a nem megfelelően szellőztetett kályha vagy járműmotorok jelenlétében a szén-monoxid felhalmozódhat.

Szén-monoxid-mérgezés gyanúja esetén azonnal ablakokat kell nyitni vagy az érintettet friss levegőre vinni. Mielőbb kérj sürgősségi orvosi ellátást.

COPD fellángolás 

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) krónikus gyulladásos tüdőbetegség, amely a tüdő levegő felvételét akadályozza. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a nyálkatermelés (köpet) és a zihálás. Általában irritáló gázoknak vagy részecskéknek, leggyakrabban cigarettafüstnek való hosszú távú kitettség okozza. Fokozott a szívbetegség, a tüdőrák és számos más betegség kialakulásának kockázata is.

A tüdőtágulás és a krónikus hörghurut a két leggyakoribb állapot, amely hozzájárul a COPD kialakulásához. Ez a két állapot általában együtt fordul elő, és súlyosságuk eltérő lehet.

A krónikus hörghurut a tüdő léghólyagjaiba (alveolusokba) levegőt szállító hörgők belső falának gyulladása. Folyamatoan jelentkező köhögés és nyálkatermelés (köpet) jellemzi.

Az emfizéma olyan állapot, amelyben a tüdő legkisebb légutainak végén lévő léghólyagok (alveolusok) elpusztulnak, egybeolvadnak. Ennek következménye, hogy az oxigénfelvevő felület csökken.

Bár a COPD progresszív (folyamatos romlást mutató) betegség, ennek ellenére kezelhető. Megfelelő terápiával a legtöbben jó tünetkontrollt és életminőséget érhetnek el, valamint csökkenthetik az egyéb társuló betegségek kockázatát.

Felső légúti elzáródás

Akkor alakul ki, ha valami a légutakba kerül és elzárja. Enyhe esetben a köhögési reflex eltávolítja („félrenyelt” falat ilyen), nagyobb tárgy véletlen lenyelése azonban halált is okozhat.

Hirtelen, jelentős vérveszteség

Koronavírusos megbetegedés 2019 (COVID-19)

A koronavírusok egy víruscsaládot alkotnak, amely olyan légúti betegségeket okozhat, mint a nátha, a súlyos akut légúti szindróma (SARS) és a közel-keleti légúti szindróma (MERS).

A vírus SARS-CoV-2 néven ismert, míg az általa okozott betegséget a 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) elnevezéssel illetik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020 márciusában a COVID-19 járványt világjárvánnyá nyilvánította.

A közegészségügyi csoportok, köztük a magyar Nemzeti Népegészségügyi Központ és a WHO figyelemmel kísérik a COVID-19 világjárványt, és friss információkat tesznek közzé honlapjaikon. Ezek a csoportok ajánlásokat is kiadtak a COVID-19-et okozó vírusbetegség megelőzésére és kezelésére vonatkozóan.

Krupp

Általában kisgyermekeknél fordul elő. A felső légutak vírusos fertőzése, amely akadályozza a légzést és jellegzetes ugató köhögést okoz.

A köhögés és a krupp egyéb jelei és tünetei a hangszalag (gége), a légcső (trachea) és a hörgők (bronchusok) körüli duzzanat következményei. Amikor a köhögés a levegőt átnyomja ezen a szűkült járaton, a megduzzadt hangszalagok fókaugatáshoz hasonló hangot adnak ki. Hasonlóképpen, a levegővétel gyakran magas sípoló hangot (stridor) produkál.

Jellemzően fiatalabb gyermekeknél fordul elő. Nagyon ijesztőnek látszik, szerencsére általában nem súlyos. Első alkalomkor mindenképpen fordulj orvoshoz, később megtanulod, hogyan előzd meg és a legtöbbször otthon is kezelheted.

Pneumothorax (légmell)

Akkor keletkezik, amikor a tüdő valamilyen okból „kilyukad” és levegő áramlik a tüdő és a mellkasfal közötti térbe, a mellüregbe. Ez a levegő a tüdőt fokozatosan összenyomja, aminek hatására az összeesik. Ez lehet a tüdő teljes egészének vagy csak egy részének összeomlása.

Okozhatja tompa mellkasi ütés vagy áthatoló sérülés, bizonyos orvosi beavatkozások, illetve a tüdő alapbetegségéből (pl. daganat) eredő károsodás. Előfordulhat nyilvánvaló ok nélkül is. A tünetek közé általában hirtelen fellépő mellkasi fájdalom és légszomj tartozik. Bizonyos esetekben az összeesett tüdő életveszélyes állapot lehet.

Kezelése általában egy tű vagy mellkasi cső behelyezését jelenti a bordák közé, amely eltávolítja a felesleges levegőt. Egy kisebb pneumothorax azonban magától is meggyógyulhat.

Szívelégtelenség

Pangásos szívelégtelenségként is ismert, ami akkor fordul elő, amikor a szívizom nem pumpálja a vért megfelelően. Ilyenkor a vér gyakran felgyülemlik és folyadék gyűlhet fel a tüdőben (tüdőödéma), ami légszomjat okoz.

Bizonyos szívbetegségek, például koszorúér-betegség vagy a magas vérnyomás miatt a szívizmok fokozatosan gyengülnek el.

Megfelelő (gyógyszeres) kezelés javíthatja a szívelégtelenség jeleit és tüneteit, és egyesek hosszabb életet is élhetnek. Az életmódbeli változtatások – például a fogyás, a testmozgás, a só (nátrium) csökkentése az étrendben és a stressz kezelése – javíthatják az életminőséget. A szívelégtelenség azonban életveszélyes is lehet. A szívelégtelenségben szenvedőknek súlyos tüneteik lehetnek, és egyeseknek akár szívátültetésre lehet szükségük.

Megelőzésének egyik módja az előidéző állapotok, például a koszorúér-betegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás kivédése.

Szívinfarktus (szívroham)

Akkor következik be, amikor a szívet tápláló artériákban a véráramlás útja elzáródik. Leggyakrabban zsír, koleszterin és más anyagok felhalmozódása okozza, amelyek akadályt képeznek a szívet tápláló artériákban (koszorúerekben).

Néha olyan vérrög képződhet, amely teljesen elzárja a véráramlást. Az ilyenkor fellépő oxigénhiány károsíthatja vagy elpusztíthatja a szívizom egy részét. Ez a szívroham, más néven szívinfarktus.

Halálos kimenetelű lehet, de a kezelése az évek során jelentős fejlődésen ment keresztül. Nagyon fontos, hogy hívmentőt vagy sürgősségi orvosi segítséget, ha úgy gondolod, hogy szívrohamod lehetett.

Szívritmuszavar

Szabálytalan szívverés. Akkor jelentkezik, amikor a szívműködést kiváltó sejtcsoportok nem működnek megfelelően. Emiatt a szív túl gyorsan (tachycardia), túl lassan (bradycardia) vagy szabálytalanul ver.

A szív összehúzódásait a szinuszcsomóban lévő apró sejtcsoport indítja el úgy, hogy egy elektromos jelet (impulzust) indít útjára. Ennek hatására a szívpitvarok, majd a szívkamrák közötti sövény, a szívcsúcs, majd végül a szívkamrák izomzata egymás után összehúzódik és kipumpálja a benne levő vért.

A ritmuszavar olyan érzést kelthet, mint a remegő vagy szapora szívverés, mely azonban többségében ártalmatlan. Egyes típusai azonban kellemetlen – néha akár életveszélyes – jeleket és tüneteket is okozhatnak.

A gyors vagy lassú a szívverés normális is lehet. A pulzusszám testmozgás közben megemelkedik vagy alvás közben lelassul.

Kezelése legtöbbször gyógyszeres, súlyosabb esetben katéteres eljárásra, eszköz beültetésre (pl. pacemaker) kerülhet sor a ritmuszavar szabályozására vagy megszüntetésére. A szívbarát életmód segíthet megelőzni a szívkárosodást, és a következményes szívritmuszavarokat is.

Szívtamponád 

Életveszélyes állapot, ugyanis a szívburok üregében vér vagy folyadék halmozódik fel, s ez nyomja a szívet. Megakadályozza, hogy a kamrák teljesen elernyedhessenek, emiatt nem telődnek kellőképpen vérrel, így kevesebb vért pumpálnak.

Orvosi ellátást igényel.

Tüdőgyulladás (és más tüdőfertőzések)

A tüdőgyulladás egy fertőzés, amely az egyik vagy mindkét tüdő léghólyagjait érintheti. A léghólyagok megtelhetnek folyadékkal vagy váladékkal, ami köhögést, lázat, hidegrázást és nehézlégzést okoz. Különféle organizmusok, köztük baktériumok, vírusok és gombák hozhatnak létre tüdőgyulladást.

A legtöbb tüdőgyulladás akkor következik be, amikor a szervezet természetes védekezőképességének gyengülése lehetővé teszi a baktériumok behatolását és elszaporodását a tüdőben. A támadó organizmusok elpusztítása érdekében a fehérvérsejtek gyorsan felhalmozódnak és a baktériumokkal, valamint a gombákkal egyetemben megtöltik a léghólyagokat (alveolusokat). A légzés nehézzé válhat.

A bakteriális tüdőgyulladás klasszikus jele a köhögés, amely sűrű, véres vagy sárgás-zöldes, gennyes köpet ürülésével jár együtt.

A tüdőgyulladás súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet. A legsúlyosabb a csecsemők és kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, valamint az más egészségügyi problémákkal vagy legyengült immunrendszerrel rendelkezők esetében lehet.

Tüdőembólia

Vérrög kerül a tüdő artériájába, ami elzárja a vér útját. A legtöbb esetben a tüdőembóliát olyan vérrögök okozzák, amelyek a láb mélyvénáiból vagy ritkán a test más részein lévő vénákból (mélyvénás trombózis) jutnak a tüdőbe.

Mivel a vérrögök elzárják a tüdőben a véráramlás útját, ezért a tüdőembólia életveszélyes lehet. Az azonnali kezelés nagymértékben csökkenti a halálozás kockázatát. A trombózis megelőzésére irányuló tevékenységek (rendszeres testmozgás, kevés ücsörgés) segítenek megvédeni a tüdőembóliától is.

Krónikus (tartósan fennálló) légszomj okai

A hetek óta vagy hosszabb ideje tartó légszomj hátterében leggyakrabban a következők állnak:

Asztma

COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) súlyos foka

Elhízás

Összetett betegség, amely a testzsír túlzott mértékű felgyülemlésével jár. Messze nem “csak” kozmetikai probléma. Ez egy olyan állapot, amely növeli más betegségek és egészségügyi problémák, például a szívbetegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és bizonyos rákos megbetegedések kockázatát.

Számos oka van annak, hogy egyeseknek nehézséget okoz a fogyás. Általában az elhízás öröklött, valamint fiziológiai és környezeti tényezők eredménye. Az adottságok aztán kombinálódnak az étkezéssel és a testmozgással kapcsolatos döntéseiddel. Ezzel olyan komplex hatásuk van az életedre, melyet sokszor nagyon nehéz változtatni.

A jó hír az, hogy már a szerény mértékű fogyás is javíthatja vagy megelőzheti az elhízással járó egészségügyi problémákat. Az egészségesebb étrend, a több testmozgás és a rossz szokások fokozatos megváltoztatása segíthet a fogyásban.

Pleuralis folyadékgyülem

Folyadék felhalmozódása a mellkasban, a tüdő körül.

Szívműködési zavarok

Tüdő intersticiális betegség

A rendellenességek elég széles csoportját jelenti, amelyek többsége a tüdőszövet fokozatos hegesedését okozza. Ez a hegesedés befolyással van a nyugalmi légvételre és ezáltal a véráramba jutó elegendő oxigén bevitelére.

Okozhatja veszélyes anyagoknak, például azbesztnek való hosszú távú kitettség. Az autoimmun betegségek bizonyos típusai, mint például a reumatoid artritisz, szintén okozhatnak intersticiális tüdőbetegséget. Néhány esetben azonban az okok ismeretlenek maradnak.

Ha a tüdő hegesedése bekövetkezik, az általában visszafordíthatatlan. A gyógyszerek lassíthatják a szövetközi károsodást, de többnyire nem nyerhető vissza a tüdő eredeti kapacitása. Egyes betegek számára a tüdőátültetés lehet egy opcionális megoldási lehetőség.

Egyéb okok

Számos más egészségügyi állapot is megnehezítheti, hogy elegendő levegőhöz juss. Ezek közé tartoznak a következők:

Belélegzett idegen tárgy

Tipikus eset a „félrenyelés”. Étkezés során a falat a légutakba jut vagy a gyermek a szájába vett játékot nyeli a légcsövébe. Cselekedj gyorsan, ha belélegzett tárgytól fuldoklót látsz.

Azonnal hív orvost. Nézz utána és tanuld meg az ilyen esetben végzendő műfogást, hogy segíteni tudj. Ha az érintett képes kommunikálni, együttműködni, kérd, hogy erőteljesen köhögjön és ismételje, míg a légcső kiürül.

Epiglottitisz

Potenciálisan életveszélyes állapot. Az epiglottisz egy kis porclemez, amely a légcső kezdetét védi. Gyulladás során megduzzad és ez részben vagy akár teljesen elzárja a levegő beáramlásának útját a tüdőbe.

A gégefedő megduzzadásának több oka is lehet. Forró folyadék nyelésétől származó égési sérülés, a torok közvetlen sérülése és különböző fertőzések. Epiglottitisz bármely életkorban előfordulhat.

Guillain-Barre-szindróma

Ritka autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer megtámadja az idegeket.

Demielinizáló formája elpusztítja a perifériás idegek védőburkolatát (mielinhüvely), megakadályozva az idegek jelátvitelét az agy felé. Az első tünetek általában a végtagok gyengesége és bizsergése. Ezek az érzetek gyorsan terjednek, és végül megbéníthatják az egész testet.

Legsúlyosabb formájában orvosi vészhelyzetet jelent. A legtöbb betegnek kórházi kezelésre van szüksége.

Pontos oka ismeretlen. A betegek kétharmada azonban az ezt megelőző hat hétben fertőzésre utaló tünetekről számolt be. Ilyenek például a légúti vagy gyomor-bélrendszeri fertőzés vagy a Zika-vírus.

A Guillain-Barre-szindrómára nincs ismert gyógymód, de számos kezelés enyhítheti a tüneteket és csökkentheti a betegség időtartamát. Bár a legtöbben felépülnek belőle, a halálozási arány 4-7%. A betegeknél előfordulhatnak elhúzódó hatások, például gyengeség, zsibbadás vagy fáradtság.

Kardiomiopátia

A szívizomzat olyan betegsége, amely megnehezíti a szív számára, hogy vért pumpáljon a test többi részébe. Szívelégtelenséghez vezethet. Fő típusai közé tartozik a tágulásos (dilatatív), a hipertrófiás és a restriktív kardiomiopátia.

A kezelés többnyire gyógyszeres terápia. Azonban akár szívátültetés is lehetséges – ez attól függ, hogy milyen típusú a kardiomiopátia és mennyire súlyos.

Kifoszkoliózis

A mellkasfal deformitása nehezíti a tüdő kitágulását belégzéskor, így nem jut elég friss levegő és oxigén a tüdőbe.

Mellhártyagyulladás

A tüdőt körülvevő hártya gyulladása. A mellhártya két, vékony szövetrétegből áll és elválasztja a tüdőt a mellkasfaltól. A pleuritisz ennek a gyulladását jelenti. Éles mellkasi fájdalmat okoz, amely légzésre súlyosbodik.

Az egyik mellhártyaréteg a tüdőt öleli körül, a másik a mellkas belső falát béleli. E két réteg között egy hajszálvékony rés található, amely nagyon kis mennyiségű folyadékkal van kitöltve. Egészséges állapotban a rétegek minden légvételkor elcsúsznak egymás mellett. Ez teszi lehetővé a tüdő tágulását és összehúzódását. A kevés folyadék segíti a mellhártya rétegek súrlódásmentes elcsúszását.

Mellhártyagyulladás esetén a rétegek megduzzadnak és úgy dörzsölődnek egymáshoz, mint két csiszolópapír. Ez fájdalmat okoz be- és kilégzéskor, egyaránt.

Miasthenia gravis

A betegséget az akaratlagos irányítás alatt álló izmok gyengesége és gyors kifáradása jellemzi. Az idegek és az izmok közötti normális kommunikáció megszakadása okozza.

Nem gyógyítható, de a kezelés segíthet enyhíteni a jeleket és tüneteket, például a kar- vagy lábizmok gyengeségét, a kettős látást, a szemhéjak lecsüngését, valamint a beszéd, a rágás, a nyelés és a légzés nehézségeit.

Bár ez a betegség bármely életkorú embert érinthet, a 40 évnél fiatalabb nőknél és a 60 évnél idősebb férfiaknál gyakoribb.

Perikarditisz

A szívburokgyulladás a szívet körülvevő vékony, zsákszerű szövet (szívburok) gyulladása, duzzanata. Gyakran okoz éles mellkasi fájdalmat és néha egyéb tüneteket. A mellkasi fájdalom akkor jelentkezik, amikor a szívburok gyulladt rétegei egymáshoz dörzsölődnek.

Általában enyhe lefolyású és kezelés nélkül elmúlik. A súlyosabb esetekben gyógyszeres terápia és ritkán műtét is szükséges lehet. A korai diagnózis és kezelés segíthet csökkenteni a szívburokgyulladás hosszú távú szövődményeinek kockázatát.

Tüdőfibrózis

Olyan állapot, melyben a tüdőszövet -a tüdő légzsákok (alveolusok) körüli és a közöttük lévő szövetek- károsodnak és helyettük heg képződik. Az egyre vastagodó, rugalmatlan kötőszövetek megnehezítik a tüdő megfelelő tágulását. Ahogy súlyosbodik, úgy csökken a légvétel hatékonysága, ezért kevesebb oxigén jut el a test sejtjeihez.

A tüdőfibrózist eredményező hegesedést számos tényező okozhatja, de a legtöbb esetben nem tudják megállapítani, hogy mi. Ha nem találnak okot, az állapotot idiopátiás tüdőfibrózisnak nevezik.

A kialakult tüdőkárosodás nem javítható. A tünetek enyhítésében és az életminőség javításában lehet segíteni. Egyeseknél a tüdőátültetés is szóba jöhet.

Tüdőhipertónia

A magas vérnyomás egy olyan típusa, amely a tüdő artériáit és a szív jobb oldalát érinti.

Egyik formájában, az úgynevezett pulmonális artériás hipertóniában (PAH) a tüdőben lévő erek beszűkülnek vagy elzáródnak. Lelassul a vér áramlása a tüdőben és a tüdőartériákban megemelkedik a vérnyomás. A szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a vért átpumpálja a tüdőn. Az extra erőfeszítés a szívizom gyengülését és leállását okozza.

Idővel súlyosbodik és életveszélyessé válhat. Bár bizonyos típusaira nincs gyógymód, a kezelés segíthet a tünetek csökkentésében és az életminőség javításában.

Tüdőödéma

A tüdő szöveteiben folyadék szaporodik fel. Egy idő után megjelenhet a léghólyagokban, kisebb légutakban is, ami megnehezíti a légzést.

A legtöbb esetben szívprobléma áll a hátterében. De más okok is lehetnek, például tüdőgyulladás, bizonyos toxinok és gyógyszerek mellékhatása, a mellkasfalat ért sérülés (ütés, rúgás). A hegymászóknál is előfordul, ha túl gyors az emelkedés tempója.

A hirtelen kialakuló tüdőödéma azonnali ellátást igénylő orvosi vészhelyzet, mely akár halálhoz vezethet. A kilátásokat javítja, ha gyorsan indul a kezelés. Terápia a kialakulás okától függ,. Általában kiegészítő oxigén adását és az okot kezelő gyógyszerek alkalmazását jelenti.

Tüdőrák

A rosszindulatú daganatok olyan típusa, amely a tüdő sejtjeiből indul ki. A tüdő két félből áll. Belégzéskor oxigénben gazdag levegőt szívsz be, kilégzéskor pedig szén-dioxidban dús levegőt fújsz ki. Az oxigénre a sejtjeid működéséhez, az energiatermeléshez van szükséged. A széndioxid pedig a sejtjeid energiatermelő folyamatai során keletkezik.

A tüdőrák a rákos halálozások vezető oka világszerte.

A dohányzás jelenti a tüdőrák legnagyobb kockázatát. Azonban olyanoknál is előfordulhat, akik soha nem dohányoztak. Minél hosszabb ideig és minél többet dohányzol, annál nagyobb a rák valószínűsége. A dohányzás minden formájáról leszokva jelentősen csökkented a tüdőrák kialakulásának esélyét.

Szarkoidózis

Olyan betegség, amelyben gyulladásos sejtcsoportok (úgynevezett granulómák) jelennek meg a testben. Majd egyre növekednek, szaporodnak. A test bármely részét, de leggyakrabban a tüdőt és a nyirokcsomókat érinti, de megjelenhet a szemben, bőrben, szívben és más szervekben is.

Oka ismeretlen. Talán a szervezet immunrendszerének egy ismeretlen anyagra adott válaszreakciója következtében alakul ki. Egyes kutatások szerint fertőző ágensek, vegyi anyagok, por és a szervezet saját fehérjéire adott esetleges kóros reakció lehet a felelős a granulóma kialakulásáért azoknál, akik genetikailag is hajlamosak rá.

Nem gyógyítható, de a legtöbben nagyon jól boldogulnak kezelés nélkül vagy csak mérsékelt kezeléssel. Egyes esetekben a szarkoidózis magától elmúlik, többségében azonban évekig tart és szervi károsodást okozhat.

Szívelégtelenség

Szorongásos zavarok

Az időnkénti szorongás az élet normális része. A szorongásos zavarokban szenvedők azonban gyakran intenzíven, túlzottan és tartósan aggódnak és félnek hétköznapi helyzetekben. Sokszor a hirtelen fellépő intenzív szorongás, félelem vagy rettegés ismétlődéseivel járnak, amelyek perceken belül elérik a tetőpontot (pánikroham). Ilyenkor egyesek fulladásszerű érzést, mellkasi fájdalmat is éreznek.

Ezek a szorongás és pánik érzések zavarják a mindennapi tevékenységeket, nehezen kontrollálhatók, nincsenek arányban a tényleges veszélyekkel, és hosszú ideig tarthatnak.

Ilyenkor akár tudatosan is elkerülhetsz bizonyos helyeket vagy helyzeteket, hogy megelőzd ezen pánikérzések kialakulását. A tünetek gyermekkorban vagy tinédzserkorban kezdődhetnek, és felnőttkorban is folytatódhatnak.

A szorongásos zavarok közé tartozik például a szociális fóbia, a specifikus fóbiák és a szeparációs szorongási állapot. Előfordulhat, hogy egynél több fajta szorongásos zavar is kialakul. Néha pedig eleve olyan betegség következménye, amely kezelést igényel.

A szorongás bármely formája is jelentkezik nálad, a kezelés mindenképp segíthet.

Törött bordák

A bordatörés gyakori sérülés. A leggyakoribb ok a mellkasi trauma, például esés, gépjárműbaleset vagy kontakt sportok közbeni ütközés.

Sok bordatörésnél a csont „csupán” megreped. A megrepedt borda ugyanúgy fáj. Viszont nem jelentenek olyan potenciálisan veszélyt, mint a különálló darabokra tört bordák. A csonttörés csipkézett széle károsíthatja a főbb ereket vagy kilyukaszthatja a tüdőt.

Általában 1-2 hónap alatt maguktól meggyógyulnak. Fontos a megfelelő fájdalomcsillapítás, hogy továbbra is mélyen lélegezhess, és elkerülhesd a tüdő különböző szövődményes betegségeit, például a tüdőgyulladást.

Tuberkulózis (TBC)

A tüdőt érintő, potenciálisan súlyos fertőző betegség. Baktériumok okozzák és az emberek terjesztik. A kórokozó köhögéssel és tüsszentéssel kerül a levegőbe és az apró cseppekkel mások belégzik.

A fejlett országokban egykor ritka tuberkulózisfertőzések 1985-ben kezdtek elszaporodni, részben az AIDS-et okozó HIV-vírus megjelenése miatt. A HIV legyengíti az ember immunrendszerét, így az nem tud harcolni a tbc-baktériumokkal. Magyarországon a tüdővész a múlt század elején népbetegség volt, 1901-ben a halálesetek 25 százalékát okozta, még 1953-ban is közel 50 ezer megbetegedést észleltek. 1954 óta minden újszülöttet TBC elleni védőoltásban részesítenek. Az oltásoknak és a múlt században meghozott szigorú egészségügyi intézkedéseknek, valamint a tüdőszűrő rendszer kiépítésének köszönhetően jelentősen csökkent az esetszám.

A betegség kialakulását és terjedését elősegítik a rossz lakhatási körülmények, az elégtelen higiénés viszonyok, az immunhiányt okozó betegségek. A megelőzés elsődleges eszköze (a védőoltás) mellett elengedhetetlen az évenkénti tüdőszűrés, valamint a megfelelő higiénés körülmények biztosítása.

Sok tuberkulózis törzs ellenáll a betegség kezelésére leggyakrabban használt gyógyszereknek. Az aktív tuberkulózisban szenvedőknek hónapokig kell gyógyszert szedniük, hogy megszabaduljanak a fertőzéstől és megelőzzék az antibiotikum-rezisztenciát.

Vérszegénység

Nincs elegendő egészséges vörösvértest ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigént szállítson a szövetekhez. A vérszegénység, más néven alacsony hemoglobinszint miatt fáradtnak és gyengének érezheted magad.

Számos formája létezik, és az okok is sokfélék lehetnek. Lehet átmeneti vagy hosszú távú, és az enyhétől a súlyosig terjedhet a tünetek. A legtöbb esetben a vérszegénységnek egynél több oka van. Keresd fel orvosod, ha gyanítod, hogy vérszegénységed van. Ez akár egy súlyos betegség figyelmeztető jele is lehet.

 

Az itt bemutatott betegségek, állapotok gyakran társulnak légszomjjal, nehézlégzéssel. A pontos diagnózis felállítása érdekében mindig fordulj orvoshoz és a kérd a kivizsgálásod.

Mikor fordulj orvoshoz?

Kérj sürgősségi orvosi ellátást, ha hirtelen fellépő, súlyos légszomjat tapasztalsz, amely befolyásolja a teljesítőképességed. Akkor is, ha légszomjadat mellkasi fájdalom, ájulás, hányinger, az ajkak vagy a körmök kékes elszíneződése vagy szellemi éberséged megváltozása kíséri – mivel ezek szívroham vagy tüdőembólia jelei lehetnek.

Kérj előjegyzés kivizsgálásra és keresd fel orvosod belátható időn belül, ha nehézlégzésedet a következők kísérik:

• Megduzzadt lábfej és boka
• Légzési nehézségek fekvés közben
• Magas láz, hidegrázás és köhögés
• Zihálás
• A már meglévő légszomj súlyosbodása

A nehézlégzés öngyógyítási lehetőségei

A krónikus légszomj fokozódásának megakadályozása:

• Hagyd abba a dohányzást: vagy inkább el se kezd. A dohányzás a COPD vezető oka. Ha COPD-s vagy, a dohányzásról való leszokás lelassíthatja a betegség előrehaladását és megelőzheti a szövődményeket.
• Kerüld a szennyező anyagoknak való kitettséget: amennyire csak lehetséges, kerüld el az allergének és környezeti mérgek, például a vegyi füstök vagy a másodlagos dohányfüst belélegzését.
• Kerüld a szélsőséges hőmérsékletet: a nagyon meleg és párás vagy nagyon hideg körülmények között végzett aktivitások felerősíthetik a krónikus tüdőbetegségek okozta nehézlégzést.
• Legyen mentőterved: ha olyan betegségben szenvedsz, amely légszomjat okoz, egyeztesd előre az orvosoddal, hogy mit tegyél, amikor tüneteid súlyosbodnak.
• Csak óvatosan a szintemelkedésekkel: ha jóval tengerszint feletti magasságokba utazol, szánj időt az alkalmazkodásra. Kerüld a megerőltetést, fokozatosan szoktasd magad a magassági terheléshez.
• Tornázz rendszeresen: a testmozgás segíthet javítani a fizikai erőnlétet és az aktivitás tűrőképességét. A testmozgás – túlsúly esetén a testsúlycsökkentéssel együtt – segíthet csökkenteni a légszomjhoz való hozzájárulást, amelyet a kondícióromlás okoz. Mindenképp beszélj kezelőorvosoddal, mielőtt edzésprogramba kezdesz.
• Vedd be gyógyszereid: a krónikus tüdő- és szívbetegségekre adott gyógyszerek kihagyása a nehézlégzés rosszabb szabályozásához vezethet.
• Rendszeresen ellenőrizd a felszerelésed: ha kiegészítő oxigénre támaszkodsz, győződj meg arról, hogy az adagja megfelelő, és a berendezése megfelelően működik.