Spaszticitás okai és otthoni kezelése
A spaszticitás, más néven görcsösség vagy fokozott izomtónus, a görög „spasmos” szóból származik, ami görcsöket jelent. Nem „valódi” izomgörcsöt jelent, hanem az izomfeszülés kóros fokozódását (a tónus spasztikus növekedését), mely passzív mozgásoknál, illetve az érintett izom megnyújtásakor észlelhető. Passzív mozgás, ha az izmot a terapeuta mozgatja, miközben az érintett beteg ellazítja az izmot. A spaszticitás többnyire a végtagokat, azaz a karokat és a lábakat érinti.
A spaszticitás tünet, és nem betegség
A spaszticitás a központi idegrendszer károsodásának eredménye, mely az agyban vagy a gerincvelőben is bekövetkezhet.
A károsodás „kikapcsolja” az intrinsic (belső) izomreflexeket gátló jeleket. Ha a gátlás hiányzik, akkor a gerincvelő szegmensben az izmok és a hozzájuk tartozó ideg közötti jelek egyensúlya felborul. Egy idő után (néhány hét, másoknál néhány hónap alatt) spaszticitást eredményez.
Nemcsak a gerincvelőből, hanem az agyból érkező jelek hiánya is okozhat ilyen izombénulást, ezért nevezik spasztikus bénulásnak vagy spasztikus parézisnek is.
A spaszticitás ellentéte a petyhüdt bénulás. A perifériás idegrendszer károsodása miatt következik be, vagyis a gerincvelőtől az izomig tartó szakaszon sérül az ideg. Ez az izomtömeg leépülését (atrófia) okozza, de nem váltja ki z izmok tónusának növekedését.
A spaszticitás okai
A spaszticitást a felső motoros neuron rendellenessége okozza. A felső moneuron az agyi központtól a gerincvelőig tartó szakaszt jelenti, azaz az agy vagy a gerincvelő károsodása okozza.
- Stroke – agyvérzés vagy agyi oxigénhiány (ischémia)
- Traumás (baleseti) agysérülés
- Csecsemőkori agyi bénulás (kora gyermekkori agykárosodás)
- Sclerosis multiplex
- Tetraplegia
- Agydaganat
- Amyotrófiás laterális szklerózis (ALS), stb.
A spasztikus bénulás formái
A spasztikus bénulás formájától függően a karok és/vagy a lábak érintettek lehetnek.
A spaszticitás a károsodás helyétől és mértékétől függően különböző módon jelentkezhet. Ha az agy vagy a gerincvelő súlyosan károsodott, a spaszticitás kifejezettebb. Ha a károsodás enyhe, akkor a spaszticitás is.
Segítsd további cikkek készítését.
Kattints a részletekért!
Az agyi károsodás helyétől függően egy vagy több testrész is érintett lehet. Így megkülönböztethető :
- Spasztikus monoparézis – Egy végtag (egy kar vagy egy láb) érintett.
- Spasztikus paraparézis – Mindkét láb érintett, normál karfunkció mellett.
- Spasztikus hemiparézis – A test egyik oldala (kar és láb) érintett. A spasztikus hemiparézis túlnyomórészt az egyik kart vagy az egyik lábat érintheti.
- Spasztikus triparézis – A hemiparézis és a paraparézis kombinációja. Az egyik kart és mindkét lábat érinti.
- Spasztikus diparézis – Mind a négy végtag (mindkét kar és mindkét láb) érintett. A lábak általában jobban érintettek, mint a karok.
- Kétoldali hemiparézis – Mind a négy végtag (mindkét kar és mindkét láb) érintett. A karok általában jobban érintettek, mint a lábak.
- Spasztikus tetraparézis – Ez mind a négy végtag spasztikus bénulása. A nyak és a törzs izmai is érintettek, ami a törzs és a fej feletti kontroll károsodását eredményezi.
A spasticitás prognózisa
A spasztikus bénulások idővel fokozódó súlyosságúvá válhatnak. Attól függően, hogy mennyire súlyos a spaszticitás és hány végtagot érint, enyhén mozgáskorlátozottságot vagy akár súlyos testi fogyatékosságot is okozhat.
A spaszticitás miatt korlátozott lábmozgás többek között járási nehézségekhez vezet. Az érintettnek járást segítő eszközökre, például mankóra, rollátorra vagy néha kerekesszékre is szüksége lehet.
A spasztikus karparézisek gyakran a motoros készségek elvesztését okozzák. Így az öltözködés, mosakodás, evés, ivás, stb., általában az önálló mindennapi életvitel és az önellátás is korlátozott vagy lehetetlen.
A spaszticitás nemcsak az izmokat, hanem a csontokat, az ízületeket és a kötőszövetet is érinti. Ez idővel az ízületek deformitását és rossz irányba történő elmozdulását eredményezi. A kifejezett spaszticitás korlátozza a mozgást, és így gyakran ínmerevséget (kontraktúrát) és fájdalmat okoz az érintett testrészekben.
Diagnózis: spaszticitás
Először az alapbetegséget, azaz a spaszticitást okozó betegséget diagnosztizálják. Ehhez szükség lehet klinikai vizsgálatra, laboratóriumi diagnosztikára vagy képalkotó eljárásokra, például MRI-re (mágnesrezonanciás képalkotás).
Ezután a spaszticitás mértékét a megfelelő skálák segítségével értékelik. A legelterjedtebb skálák a módosított Ashworth-skála és a (módosított) Tardieu skála, az utóbbi a preferált módszer.
A Tardieu skála a spaszticitás mértékét az izomtónus (feszültség) növekedése alapján vizsgálja gyors passzív mozgások esetén a korábbi lassú passzív mozgásokhoz képest. A skála nullától négy pontig terjedő értéket ad, ahol a nulla a „nincs spaszticitás”, a négy pedig a tartós klónusz (rángatózás) jelenlétét jelzi, amelyet súlyos spaszticitás okoz.
Terápia és rehabilitáció spaszticitás esetén
A spaszticitás oka nem, de néhány esetben az alapbetegség kezelhető.
A spaszticitást speciális, az izomtónust csökkentő gyógyszerekkel (baclofen, botulinum toxin stb.) lehet kezelni helyi injekciók, tabletták vagy pumpa formájában.
Egyéb tüneti kezelési lehetőségek közé tartozik a fizioterápia, a foglalkozásterápia vagy a célzott funkcionális elektromos stimuláció.
Foglalkozásterápia és fizioterápia
A terápia a spaszticitás és az adaptív jelenségek (merevség stb.) csökkentésére összpontosít. A cél a spaszticitás ellensúlyozása nyújtással (terhelés alatt), kötőszöveti technikákkal és/vagy erősítő gyakorlatokkal. A speciális, személyre szabott sín, gyakran Botox-injekciókkal kombinálva, szintén előnyös a betegek egy része számára.
Funkcionális elektromos stimuláció
A funkcionális elektromos stimuláció önálló terápiaként vagy gyakorlatokkal vagy botulinum toxin injekciókkal kombinálva alkalmazható a spaszticitás csökkentése érdekében.
A spasztikus izom funkcionális stimulációja. Az elektromos kezelést a gyógytornával kombinálva erősíthető a hatás.
Az EMG-vezérelt többcsatornás elektromos stimuláció a mobilitás fenntartására vagy javítására, az antagonisták (a spasztikus izmok ellenfelei) erősítésére és az érintett végtag(ok) működésének javítására szolgál.
Ugye tudod, mire való a kanál, a villa vagy a kés? Ez nem is túl bonyolult, hiszen már gyermekkorod óta használod őket. De ugyanilyen jól ismered-e azt, hogy mire való a TENS, a mikroáram, a lágylézer vagy az ultrahang és sorolhatnám még az otthoni kezeléseket biztosító eszközöket. Írásaim, filmjeim ezekről szólnak. Segítek megérteni melyik mire való, mikor és hogyan használhatod. Kövesd írásaim, csatornám!
A kezelőorvosával kellene megbeszélni, hogyan függ össze az infarktus és a féloldali érzészavar.
Ha „csak” infarktus volt, akkor nem hiszem, hogy a panaszok ezzel összefüggnek.
Ha azonban az infarktusa agyi vérellátási zavarral (azaz enyhe stroke-val) együtt járt, akkor enyhe stroke maradványtünetnek gondolnám a panaszait. Ezekre a neurorehabilitáció, azaz a gyógytorna, masszázs, az elektroterápia (izomstimuláció), különféle rehabilitációs eszközökkel végzett aktív mozgások jelentik a segítséget.
Ahhoz, hogy el lehessen dönteni, mi segíthet, pontos diagnózis kellene, hogy mi okozza a panaszait.
sziv infarktus után féloldali zsibbadás és izommerevség kelletkezet mi a teendő?