Stroke – nemcsak az agyat érintő “katasztrófa”

A stroke (ejtsd: sztrók) az agy vérellátásának súlyos zavarát jelentő betegségek összefoglaló neve. Régies és népies megnevezései: szélütés, gutaütés, agylágyulás, agyvérzés, agyinfarktus. A tünetek és következmények minden esetben hasonlók lehetnek. A stroke mindig végleges állapotot jelent, azaz a funkciók többnyire nem állíthatók helyre. Szerencsés és enyhe esetekben a tünetek 24 órán belül megszűnnek és a funkcióvesztés átmeneti. Ilyenkor nem is stroke-nak nevezik, hanem átmeneti vérellátási zavarnak (orvosi neve: TIA – tranziens ischémiás attack).

Ischémiás stroke

Akkor keletkezik, ha az agy egy területének vérellátása hirtelen megszűnik, például érgörcs, érszűkület vagy embólia (vérrög) miatt. A vérellátás nélkül maradt agyterület nem kap oxigént és az idegsejtek működése leáll. Ha perceken belül nem áll helyre a vérkeringés, akkor az idegsejtek (különösen az elzárt terület közvetlen közelében) elpusztulnak. Az adott agyterület által biztosított funkciók (például beszéd, egyensúly, mozgás, gondolkodás, memória, érzékelés, stb.) elvesznek.
Az ischémiás stroke adja az összes eset 70-80%-át.

ischaemiás stroke kialakulása

Vérzéses stroke

Ritkább, mint az ischémiás forma. Akkor keletkezik, ha a koponyán belüli valamelyik ér “kilyukad”, elreped. Oka lehet az érelmeszesedés miatti merev érfal, kezeletlen magas vérnyomás (vagy a gyógyszer kihagyása miatti hirtelen vérnyomás kiugrás). Itt nem az oxigénhiány okozza a tüneteket. Az agyállományban vagy az agyhártyák rétegei közötti térben egyre növekvő “vértócsa” elnyomja a környékén levő területeket, ami működési zavart okoz. Mivel a koponyán belül szűk a tér, a csontok nem “tágulnak”, így a nyomás a koponya alapon levő “öreglyuk” felé próbál elmozdulni. A nyomás fokozódása csonthoz préseli a nyúltvelőt, amiben a légzési központ van. Ha ennek működése leáll, halált okoz.

A stroke tünetei

  • Hirtelen zsibbadás vagy gyengeség (különösen a test egyik oldalán)
  • Zavartság
  • Beszéd vagy megértés zavara
  • Hirtelen látáskárosodás egyik vagy mindkét szemen
  • Mozgási nehézség
  • Szédülés, egyensúlyvesztés vagy koordináció zavara
  • Hirtelen, erős fejfájás, ismert ok nélkül.

Bár a stroke az agy betegsége, a tünetek és következmények súlyosan érinthetik az egész testet.

  • megismerés és gondolkodás (kognitív funkciók) zavara: az észlelés, a figyelem összpontosítás, a számolás és a komplexebb gondolkodási feladatok (pl. tanulás, döntés, tervezés, problémamegoldás, önismeret stb.) nehézzé vagy lehetetlenné válnak. A  memóriazavarok, a beszédproblémák, az érzelmi nehézségek, a napi életvezetési problémák (önellátási képesség) és fájdalmak nehezíthetik a mindennapokat.
  • bénulás (az izommozgatás képességének elvesztése). A bénulás érintheti csak az arcot, de a kart vagy a lábat. Gyakori az egyik testfélre lokalizálódó (az arcot, kart és lábat egyaránt) érintő forma – a féloldali bénulás neve hemiplegia. A bénulás megjelenési helyéből tudható, hogy melyik oldali agyterületen történt a baj. Ha a bénulás a bal oldali, akkor a jobb agyfélben van a probléma és fordítva, a jobb oldali bénulás oka a bal agyfélben keresendő.

A stroke fő kockázati tényezői

A magas vérnyomás, a szívbetegség, a cukorbetegség és a dohányzás érfalat károsító hatásai a legfontosabbak. A vörösvérsejtek számának növekedése, a pitvarfibrillációnak nevezett szívritmuszavar növeli a vérrögképződés kockázatát.

Egyes orvosi vélemények szerint a stroke nyolcvan százaléka megelőzhető lenne. Azaz a kockázati tényezők visszaszorítása, a kiváltó betegségek folyamatos kezelése és ellenőrzése révén a szélütés elkerülhető vagy legalábbis jelentősen mérsékelhető a veszély.

Kezelés

Az akut stroke tünetek esetén AZONNALI sürgősségi ellátást kell igénybe venni. Az időfaktor fontos, azaz a lehető legrövidebb időn belül kórházba kell juttatni a beteget. Az első órák számítanak igazán a betegség kimenetele szempontjából.

Az ischaemiás stroke kezelése az elzáródás eltávolításával és az agy véráramlásának helyreállításával történik. A vérzéses stroke-ban kevesebb beavatkozási lehetőség van. Ha lehetséges, akkor a vérzés forrásának (pl. aneurizma) megszüntetését célozzák.

Az agy vérellátásának megszakadása esetén a leginkább érintett agysejtek rövid időn belül elhalnak, míg a “széli zónákban” csak a működészavar dominál. A kezelés célja az elhalt terület csökkentése, minimalizálása.

Sajnos a stroke-os betegek mindössze néhány százaléka érkezik időben a megfelelő felszereléssel ellátott kórházba. Sajnos perceken múlik az,  hogy milyen maradandó károsodások alakulnak ki.

Szerencsés esetben az agy helyreállítja vagy mérsékli a stroke által okozott károkat. Azok az agysejtek, amelyek nem haltak el, idővel újra működhetnek. Néha az agy másik régiója átveszi a stroke által károsodott terület egyes funkcióit. A stroke túlélők néha váratlan funkcióvisszatérésről számolnak be, amelyeket nem lehet megmagyarázni.

Kezelési eredmények

  • A stroke túlélők 10%-a szinte teljes tünetmentesen gyógyul
  • 25%-nál enyhe, a mindennapokat nem vagy minimálisan nehezítő károsodások maradnak
  • 40%-nál olyan károsodások maradnak vissza, amelyek bizonyos feladatokhoz külső segítség igénybevételét teszik szükségessé
  • 10% önállátásra képtelenné válik, mások általi, tartós gondozására van szükségük
  • 15% röviddel a stroke után meghal

Rehabilitáció

Amint az intenzív kezelés hatására elmúlt a közvetlen életveszély és az általános állapotot stabilizálták, azonnal meg kell kezdeni a rehabilitációt! A rehabilitációs szakembereknek stroke után akár két nappal meg kell kezdeniük a kezelést. Meg kell tanítaniuk, hogy a kórházból való távozás után hogyan kell folytatni, mit és miért kell gyakorolni, fejleszteni.

A rehabilitáció célja az, hogy visszaállítsa vagy legalább javítsa a sztroke által károsított funkciókat, hogy a túlélő a lehető legnagyobb mértékben független maradjon. A legnehezebb a beteg motiválása, mivel a váratlan és súlyos képesség-veszteségek sokkolhatják, depresszióba fordíthatják  a beteget. Akarnia kell újtanulni az alapvető készségeket, amelyeket a stroke elvett – például beszéd, evés, ivás, öltözködés és járás képessége-, mert enélkül másoknak kiszolgáltatottá válik.

Sok feladat vár a családra is, mert gyakran a lakásban átalakításokat kell végezni, hogy a stroke után megváltozott képességekhez igazítsák a lakást. Kapaszkodók, rámpák beszerelése, speciális edények, evőeszközök, kerekesszék, betegemelő, stb. beszerzése lehet szükséges. A tárgyi szükségletek mindenkinél eltérők lehetnek, így az egyéni állapotnak megfelelően kell megvalósítani.

Otthoni orvostechnológia a rehabilitációban

A stroke-t elszenvedők többségénél a mozgás képessége valamilyen mértékben elveszik. Van akinél csak meggyengülnek az izmok, mert az idegi impulzusok nem jutnak megfelelően az izomhoz. Van akinél a mozgáskoordináció problémás, például a kanál szájba emelése szinte kivitelezhetetlen. A nem használt izmok gyorsan elveszítik erejüket és tömegüket (izomsorvadás), amit meg kell akadályozni.

A sérült idegeket “újra kell tanítani”, ami a mozdulat kivitelezésének ismétlésével lehetséges. Kezdetben a beteg hiába akarja megemelni a bénult kezét. Az ideg-izom kapcsolat sérülése miatt mozdulat nem látható, ezért nem tudja, hogy mit is kellene tennie, hogyan kell helyesen végrehajtani a mozdulatot. Számukra nyújtanak fantasztikus segítséget a biofeedback készülékek. Akkor is érzékelik az idegi impulzust, amikor az izomban nem történik összehúzódás és visszajelzést küldenek arról, hogy a helyes idegi “utasítás” elindult. Például a kijelzőn egy diagram vagy változó intenzitású hangjelzés mutatja, hogy jól végezte-e a mozdulatot. A magasabb érték jobb kivitelezést jelez, azaz a beteg pontosan tudja, hogyan hajtotta végre a gyakorlatot. A készülék által nyújtott visszacsatolással végzett ismétlés segíti, hogy az ideg-izom közötti kapcsolat helyreálljon és a mozdulat ismét megfelelő erővel és koordinációval végrehajtható legyen. Ilyen biofeedback készülék például a SineBravo készülék.

Ennél hatékonyabbak a kombinált biofeedback + izomstimulátor készülékek. Ezek nemcsak visszajelzést biztosítanak, hanem amikor észlelik az agy által az izomhoz küldött jelzést, izomstimulációs impulzust adnak a kezelt izomra, ami összehúzódik és segíti a kívánt mozdulat létrejöttét. Ez a kettős megerősítés gyorsítja a rehabilitációt és egyben az izmok erejének megtartását, javítását is biztosítja. Ilyen készülék a DuoBravo biofeedback+EMS készülék.

A technológia -és ebben az orvostechnológiai is benne van- elképesztő ütemben fejlődik! A mai korszerű gépek olyan hasznos segítséget jelentenek a kezelésben, ami még pár évvel ezelőtt sem volt elképzelhető! Korábban a stroke által okozott bénulás szinte mindig maradandó fogyatékossághoz vezetett. Ma már nem kell feladni a reményt, mert a technológia hatékony segítséget nyújt a rehabilitációban. És nagyon nem mindegy, hogy az önellátás képessége helyreállítható-e vagy egy olyan egyszerű tevékenység, mint evés vagy ivás segítséget igényel-e!

Érdemes tehát egy készüléket beszerezni és a rehabilitációs gyakorlatokat otthon (is) kitartóan folytatni.

Ezeket a készülékeket ajánlom a bénulás otthoni rehabilitációjához

 

MM - mainpage

Legyen az első hozzászóló on "Stroke – nemcsak az agyat érintő “katasztrófa”"

Hozzászólás írása

E-mail cím (nem publikus)


*