Szép-e a kövérség?
Mostanában egyre többször hallom, olvasom a neten a „kövérség szép, ne törődj vele” felszólalásokat. Csoportok szerveződnek „elfogadom, hogy kövér vagyok” jelszóval. Véleményem szerint tévúton járnak azok, akik ezt magukra is érvényesítik, elfogadják, mert nem számolnak az életükre gyakorolt következményeivel. Azzal, hogy 45-50 éves korukra a kövérség beteggé fogja tenni őket és életük utolsó 1-2 évtizedét elkerülhető betegségektől szenvedve, a betegség által engedett korlátok között fogják leélni. Megvilágítom, hogyan.
A szépség egy esztétikai fogalom. Szubjektív. Ízlés dolga. Ezért aztán számomra teljesen lényegtelen kérdés, hogy szép-e a kövér ember. Lehet szép, hiszen a kövér emberek többsége is megtalálja a párját, azaz van, akinek tetszik. A soványak között is elég sokan nem találnak párt, tehát nem az esztétikai szépség a lényeg. HANEM AZ EGÉSZSÉG!
Kövérség – betegségek melegágya
Teljes mértékben igazolt orvosi tény, hogy az elhízás -még a mérsékelt túlsúly is- betegségek „melegágya”. Már néhány felesleges kiló beindít egy pusztulási folyamatot a testedben és ha tartósan elhízott vagy, legkésőbb 50 éves korodra beteggé tesz. Tutira!
Egy sereg betegség egyenesen következik a kövérségből, szinte kötelező velejárója. Ilyenek például a magas vérnyomás, cukorbetegség, szívpanaszok, infarktus, sztroke, hormonális zavarok, ízületi fájdalmak, artritisz, artrózis. Meg persze az állandó hát és derékfájás, majd lumbágó, gerincsérv. Sorolni lehetne tovább.
Fiatal korodban ezek nem jelentenek túl nagy problémát…de az életed utolsó 1-2 évtizedét igen megnehezítik majd. Amikor az izmaid már annyira elgyengülnek, hogy az ágyból nem tudod kinyomni a hatalmas tested… Amikor a hasi zsír annyira összenyomja a tüdődet, hogy az nem tud kitágulni és Te levegőért kapkodsz, mint a partra vetett hal.
A kövérség „elfogadásával” öregkori önmagad életminőségét is meghatározod.
Hogyan rombol az elhízás?
Jól élsz, mindent megkapsz a szupermarketekben, éttermekben, cukrászdákban. Naponta legalább háromszor étkezel, hazafelé beugrasz egy fagyira, sütire, kólára valahova, kicsit nassolsz még a moziban, a TV előtt. Kerülöd a mozgást, mintha betegséget terjesztene… Évek alatt szolid zsírréteget formáz rajtad a szádon át bepakolt sok finomság. Hiszen a felesleget tested „elteszi” nehezebb időkre”, úgy mint nagymama a befőttet.
Kicsinálja a szived
Mire észbe kapsz, már 15 kg súlyfelesleged van. Téged azonban nem az x+15kg súlyra „terveztek”. A plusz zsírtömeg fenntartása plusz feladatot jelent a testednek. A tüdődnek a tervezettnél több oxigént kell felvennie, a szívednek egy nagyobb testet kell vérrel ellátnia, stb. A fotelben ülsz, de a szíved-tüdőd olyan intenzíven dolgozik a mellkasodban, mintha futóversenyen lennél.
Olyan, mintha egy személyautóval kamion-pótkocsit húznál állandóan. Ugye nyilvánvaló, hogy ez a kocsid hamar tönkreteszi? Akkor miért gondolod, hogy a szíved nem csinálod ki vele???
Optimális az lenne, ha a plusz súlyhoz kapnál egy második szívet is – de ez ugye nem lehetséges. Így az egyetlen szíved azzal próbál változtatni, amije van: emeli a pulzusszámot és beszűkíti az ereket, ez eredményezi a nagyobb nyomást. EZ A SZÍV TERMÉSZETES VÁLASZA A NAGYOBB TESTEDRE!
Lüktet a halántékod, verejtékezel, nehezen bírod a terhelést és orvoshoz fordulsz. Kapsz egy sereg vérnyomáscsökkentő gyógyszert. Nem törődnek mással, minthogy korlátozzák a szíved abban, hogy szaporán verjen és a vérnyomást emelje. Pedig épp ezt írtam: a szívnek ez az egyetlen lehetősége, hogy a bazira nőtt tested ellássa vérrel és oxigénnel.
Komoly csapda… a szívnek emelni kellene a nyomást, de a gyógyszerek nem engedik. Így aztán folyamatosan korlátozással működik a szíved. Ha szükséges, akkor sem tudja emelni a nyomást, pedig ha dolgozol, akkor kellene.
Azt gondolod, hogy „most minden oké, szedem a gyógyszereket, a vérnyomásom normális”… igaz, de mindig gyengének érzed magad, nem bírod a terhelést és időnként szédelegsz…”Mindent megtettem!” -hajtogatod…
De ebbe az önelégültségbe hamarosan belerondítanak az újabb panaszaid.
Cukorbeteggé tesz
Egy rutin ellenőrzésen szúrják ki, hogy magas a vércukrod. Meg vagy lepődve, pedig ha néhány éve elhízott vagy, akkor már számítani kellett volna rá.
Az úgynevezett II. típusú vagy időskori cukorbetegség és kövérség kapcsolata is orvosilag igazolt tény. Manapság már akár negyven év alatt is megjelenhet.
Az okozza, hogy a rengeteg feleslegesen bevitt kalória „elraktározásához” a hasnyálmirigyednek sokkal többet kell dolgoznia, mint ahogy „tervezték”. Ezért idő előtt kimerül, nem képes elegendő inzulint termelni. Ezen felül a zsírodból felszabaduló anyagok érzéketlenné teszik a tested az inzulinra.
A cukorbetegség az egyik legalattomosabb kór, ami létezik. Nem fáj, nem okoz tüneteket – csak pusztít.
Lassan, de biztosan tönkretenni az ereidet. Salakanyagok rakódnak le az ereid falán mindenhol a testedben! Ezek egyre merevebbé és szűkebbé teszik az ereidet. A véred egyre nehezebben jut el a szerveidhez.
Ha az agyi ereken a legerősebb, akkor enyhe esetben csak lassú elbutulásra vagy ítélve. Ha súlyosabb, akkor sztrókot kapsz és lebénulsz. Ha a szíved érinti inkább, akkor fiatalon távozol infarktusban. Akkor se jársz jobban, ha a lábadon a legsúlyosabb, hiszen élve rohadnak el az ujjaid és szeletenként amputálják a lábaid.
Hogy legyen fény is az alagút végén: ha a cukorbetegség génjét örökölted is, akkor sem biztos, hogy cukorbeteg leszel! Mert egészséges életmóddal, egészséges testsúly megtartásával megelőzhetnéd! Kövérség esetén ez nem érvényes.
Immár van magas vérnyomásod, a szíved kimerült, cukorbeteg vagy, kaptál egy sztrókot vagy túl vagy egy infarktuson. De még nincs vége!
Hazavágja az ízületeid
Az ízületeid funkciója, hogy lehetővé tegyék a mozgásod. Egybentartásukért az ínszalagok és ízületi tok rugalmas anyagai felelnek, ám stabilitásukat az izmaid adják.
Ha az izmaid megfelelő erejűek, akkor megtartják a súlyod és az ízületi felszínek egymástól távol maradnak. Ha az izmaid már nem bírják el a nagy súlyod, akkor a csontok minden mozdulattal összeérnek, a porc lassan lekopik, tönkremegy és nem tud regenerálódni.
Egyre erősebb a fájdalmad, egyre kevesebbet mozogsz, egyre gyengülnek az izmaid, ami egyre fokozza a fájdalmad…. ezt hívják ördögi körnek. Ebből már igen nehéz kikerülni.
De miért nem bírnak el az izmaid?
Mert túlsúlyod van, amit cipelned kell. Ha 15 kg felesleged van az olyan, mintha éjjel-nappal a nyakadban cipelnél egy zsákot. Gondolj egy futóversenyre. Két egyforma képességű, testsúlyú futó egyikére a rajtnál egy 15 kg-os ólomövet akasztanak. Szerinted kinek nagyobb az esélye a győzelemre? Hát nem annak, aki az övet cipeli.
A plusz súly minden mozdulatodnál „nyírja” az ízületeid. A súlyemelő csak egy pillanatra emel a feje fölé a testsúlyát meghaladó tömeget. És már dobja is le! Te soha nem teheted le. Borzasztóan nagy teher ez a testednek.
Amíg fiatal és egészséges vagy, addig az izmaid még elboldogulnak a felesleggel. Ahogy idősödsz és sorjáznak a fenti betegségek, úgy válsz egyre gyengébbé.
A vége az, hogy az utolsó évtizedeidet a betegségek „házi őrizetében”, lényegében a lakásod fogságában töltöd. Aztán eljön a pillanat, amikor nem bírod kinyomni magad az ágyadból.
A gyerekedre hárul, hogy ápoljon, mosdasson, tisztába tegyen, megetessen. Fel kell adnia a munkáját, hogy gondozzon téged. Így nem lesz jövedelme neki sem és anyagilag ő és családja is megnyomorodik.
Csak azért, mert szépnek tartottad a kövérséget és nem tettél ellene idejekorán. Még mindig úgy tartod, hogy a kövérség szép?
A túlsúlyt leadni baromira nehéz!
A korábbi általános orvosi vélekedés szerint a testsúly az energiabevitel és felhasználás egyensúlyát jelzi. Azaz
- ha a súlyod nő, akkor többet eszel, mint amit felhasználsz.
- ha a súlyod csökken, akkor többet használsz fel, mint amit a szádba pakolsz.
- ha a súlyod nem változik… épp annyit adsz le, mint amire a testednek szüksége van.
E vélekedés alapján a fogyás rendkívül egyszerű lenne. Ha az étkezéssel kevesebb energiát juttatsz a testedbe, mint amit mozgással leadsz és a tested működésének fenntartásához, az úgynevezett alapanyagcseréhez szükséges. A több testmozgáshoz és a felfalt kalóriák csökkentéséhez „csak” akaraterőre van szükséged. Fel kell állni a fotelből és változtatni kell. Olyan változás kell, amit éveken át, szenvedés nélkül is követni tudsz. A kéthetes önsanyargató diéta-kampány semmit sem ér. És nincs olyan tabletta, shake vagy bármi más sem, ami a fotelben ülve, TV-t nézve egy hét alatt levisz 10 kilót a súlyfeleslegedből! Az ilyen szerek a tündérmesék kategóriájába tartoznak, de ezekből már kinőttél.
Az életmód átalakítással -ha szerencsés vagy- néhány hónap után látható lesz az eredmény.
Mi van, ha az életmódváltás nem adja a várt eredményt?
Napjainkban egyre inkább felismerik, hogy az elhízást egy rendkívül komplex folyamat eredményezi. Belső hormonális tényezők, és kívülről bejutott anyagok zsírszövetre és metabolizmusra gyakorolt hatása fokozza az elhízást. A műanyag csomagolások ösztrogén-hormon-szerű anyagokat juttatnak az italokba, ételekbe. Az ipari élelmiszer előállítás során alkalmazott vegyszerek felhalmozódnak a táplálékokban és kedvezőtlen hatást fejtenek ki. Ezek megzavarják a zsíranyagcserét.
Akinél nem válik be „a többet edzek és kevesebbet eszek” módszer, annak alapos kivizsgálás szükséges. Elemezni kell az életmódot, a testmozgást, a táplálkozás ütemezését, mennyiségét és tartalmát. Vizsgálni kell a hormonális rendszer egészségét. Fel kell deríteni, mi okozhatja a test kóros zsíranyagcseréjét. Fordulj szakemberhez, mert e kövérség hosszú távon lehetetlenné teszi az egészséges életet!
Miért jó, ha nem vagy kövér?
Mert jól fogod érezni magad a bőrödben. Bírni fogod a fizikai terhelést. Nem kell orvoshoz járnod. Nem kell gyógyszerekért fizetned.
De ami még fontosabb:
- Nem fogsz 50 évesen infarktust vagy sztrókot kapni.
- Nem fogod az életed során fáradtságosan összegyűjtött pénzed arra fordítani, hogy visszaszerezd az eltékozolt egészséged.
- Nem fogsz bénultan, kiszolgáltatottan élni, jövedelem nélkül – mert a sztrók nem fogja engedni, hogy dolgozz és keress, de kiadásod annál több lesz.
- Nem lesz cukorbetegséged és nem rohadnak el még élve a lábujjaid a cukortól. És nem is amputálják a lábaid.
- Nem csinálják ki a gyomrod, májad, veséd és vérképzésed a gyógyszerek.
- Tudsz foglalkozni a gyermekeiddel, unokáiddal.
- A családi ebédek nem a betegségeidről és a halálfélelemről szólnak, hanem az élményekről és életről.
Számomra az igazi szépség az egészség és a fentiek alapján láthatod, hogy a kövérség egy kicsit sem egészséges.
Hogy vélekedsz most a címben feltett kérdésre?
Igen, igaza van. A helytelen életmódot át lehet adni, „meg lehet tanítani” másoknak, azaz ennek közvetett károsító hatásai lehetnek.
De a cikkem nem az ilyen átvitt hatásokról szólt, hanem a személyesről.
„Bárhogy táplálkozunk, bármilyen a fizikai aktivitásunk, az kizárólag a mi testünkre hat. Nem befolyásolja mások egészségét, csak a sajátunkat.”
Ezzel nem ertek egyet! Igenis befolyasolja masok egeszseget. Szulokent mi mutatunk peldat a gyerekeinknek. Ahogy mi elunk, ahogy taplalkozunk es a mozgassal kapcsolatos viszonyunk szamukra minta lesz. Kover szuloknek ritkan van normal testalkatu gyereke. Ha a kenyer-suti-rantott hus-szalonna a mindennapos, a gyerek azt viszi tovabb. Par eve figyeltem fel arra, hogy a fiaim ugy gondoljak, hogy minden anyuka a konditerembe megy miutan kirakta a gyereket a suliban es furcsalljak, hogy a szomszed lany 2-3 jegkremet is megehet egyszerre es 5 evesen ihatja a dobozos kolat. Ahogy a testeddel bansz, nagy valoszinuseggel ugy fog a gyereked is banni a sajatjaval.
Valóban így van! Írásaim célja nem a „betegsimogatás”! Az orvosilag igazolt tényeket mesélem el érthető nyelvezettel. Gyakran kijózanító hallani, hogy az egészségünk döntő részben önmagunkon múlik.
Amit magunk teszünk a testünkkel, azt kapjuk vissza. Bárhogy táplálkozunk, bármilyen a fizikai aktivitásunk, az kizárólag a mi testünkre hat. Nem befolyásolja mások egészségét, csak a sajátunkat.
Saját egészségünkért is csak mi magunk tehetünk. Ha elhanyagoljuk, ha nem mozgunk, ha ipari hulladékkal tápláljuk akkor ezt „vissza fogja adni”. Ha törődünk vele, akkor meghálálja.
Azért ez így tömören és röviden jó nagy pofon..:-)
Viszont lehet, hogy épp az kell.
Ha az ember észbekap még tünetek nélkül, vagy 1-2 tünet mellett és sikerül a testsúlyát csökkentenie, akkor az egészségi állapot is visszafordítható még?
Fogyni nagyon nehéz és hosszú folyamat. Nem „diétázni” kell, mert azt csak ideig-óráig tudja tartani az ember. Sokkal nehezebb dologról van szó: meg kell változtatni a szokásait. Mind a táplálkozás, mind a testmozgás, mind a napi ritmus vonatkozásában. Érdemes ehhez társat keresni, aki hasonló helyzetben van és egymást segítve, erősítve haladnak előre. Olvassa el ezt a cikkem is.
Köszönöm, kijózanító sorait!
Azt remélem/gondolom ha a dohányzást abba tudtam hagyni 1.5 éve, a fogyás is menni fog!
Szerintem fogom még párszor olvasni ezt a bejegyzését, gyenge pillanataimban biztosan!
Köszönettel és tisztelettel!
Nem lehet az ember próféta a saját hazájában! Egyetértek az elveivel! Az egészség megőrzéséért tenni kell. Minden nap. De ez sokkal nehezebb, mint elterülni egy fotelban a TV előtt. Könnyebb csipszet falni, mint elkerülni. Viszont az egészségesebb öregkor megéri!
Tisztelt Doktor Úr !
Minden szavával egyetértek ! És 45-50 évesen lehet, hogy valóban csak 1-2 évtized van hátra, de lehet még ennyi sem.Sajnos közeli családtagjaimmal harcolok cigaretta, cukor , alkohol ellen és a mozgás mellett. Inkább majdnem kitagadnak emiatt , mintsem tegyenek valamit.
Tenni és sem tudok semmit, csak magamért. Ha egyedül, akkor egyedül.
Köszönöm a sorait, megerősít az elveimben