Nyiroködéma formái és okai
A nyiroködéma valamely végtag, ritkábban a törzs, nyak vagy fej duzzanatát jelenti, mely a nyirok szövetek közötti felszaporodása miatt keletkezik. A betegség lehet veleszületett (elsődleges) és szerzett (másodlagos). Az eltérő forma ellenére a tünetek és a kezelés is azonos.
A nyirokrendszer és feladata
A testedben a vér (ami nagyrészt vízből áll) „forgatását”, keringetését három rendszer végzi, az artériák, vénák és a nyirokerek.
- Szív és artériák. Ez a rendszer legfontosabb motorja. A szív összehúzódása a vért az artériákba nyomja. Végigáramlik az egyre kisebb átmérőjű artériákon, majd kapillárisokon és a sejtek közötti térbe kerül.
- Vénák. A kapillárisai a sejtek közötti térben „szedik össze” a vért és indítják vissza a szív felé. A vénákban levő vér áramlását az izmok összehúzódásai juttatják feljebb és feljebb.
- A vénák nem szedik össze teljesen azt, amit az artériák hoznak. A „maradék” a nyirok, mely fehérjéket, vizet, zsírokat és a sejtek által termelt „hulladékokat” tartalmazza. Ezt gyűjtik össze a nyirokerek. Átáramlik a nyirokcsomókon, melyek kiszűrik a hulladékokat és az idegen anyagokat (pl. kórokozók). A több nyirokcsomó-csoporton átjutott nyirok végül visszajut a vérkeringésbe.
A nyiroködéma egy olyan keringési probléma, amelyben a nyirok egy része nem kerül összegyűjtésre, így a szövetek közötti térben marad és duzzanatot okoz.
Hogy néz ki?
A nyiroködéma esetén a láb, kar vagy ritkábban a törzs duzzadt, püffedt. Kezdetben amikor megnyomod puha, mint a tészta. Az ujjad benyomata kis mélyedésként percekig megmaradhat. Az állapot súlyosbodásával a duzzanat mértéke is fokozódik, illetve ha tartósan kezeletlen marad, egyre keményedik, zsír és fehérjék rakódnak le az ödémás területen, amit kötőszövet felszaporodása (fibrózis) követ. Ekkor már egyre keményebb, akár annyira, hogy nem tudod benyomni.
Hasonló duzzanatot több más dolog is okozhat, például baleset, sérülés, szív vagy vesebetegség, azaz duzzanat megjelenése esetén kivizsgálás szükséges. Ha az említett eltéréseket kizárták, akkor állapítható meg a nyiroködéma diagnózisa.
Elsődleges (veleszületett) nyiroködéma
Ok ebben az esetben a fejlődésbeli eltérés. Érintheti a nyirokereket és azok működését, a nyirokcsomókat vagy akár az egész nyirokrendszert is.
Az eltérés lehet a nyirokrendszer alulfejlettsége (hypoplasia) vagy éppen ellenkezőleg túlnövekedése (hyperplasia).
A hypoplasia a leggyakoribb rendellenesség, mely esetén a nyirokerek és/vagy nyirokcsomók száma kevesebb vagy mérete kisebb a normálisnál.
Cikkeim segítenek neked panaszaid megértésében és kezelésében.
Segíts Te is, hogy további cikkek készülhessenek.
Ráadás: a támogatás segít a testsúlyod csökkentésében! 🙂
Hyperplasia esetén a nyirokerek tágulata (lymphangiectasia, dilatacio) és/vagy a nyirokcsomók méretének megnövekedése miatt hibásan működnek a nyirokerekben levő „szelepek” -más néven billentyűk. Ezek feladatra lenne a nyirokfolyadék szív felé terelése.
Úgy képzeld el, mint egy zsilipet, melyet szükség esetén leeresztesz vagy felhúzol. Ha a zsilip „elakad”, akkor a víz áramlását nem lehet szabályozni.
A nyiroksejtek alulfejlettsége (Lymphatic aplasia) esetén a nyirokereken és/vagy nyirokcsomókon át kevesebb nyirok tud áramlani, azaz túl „kicsi” a szállítási kapacitás.
Előfordulása
Az elsődleges nyiroködéma lényegesen ritkább, mint a másodlagos formája. Egy publikáció szerint (1) nagyjából minden hatezer emberből egy veleszületetten nyirokbeteg. Háromszor több női érintett, mint férfi. Arra, hogy miért gyakoribb az elsődleges limfödéma nőkön, még nincs magyarázat.
Az öröklés szerepe
Az elsődleges limfödéma autoszomális domináns öröklődésű betegség, melynek kialakulásában több gén érintett lehet (2). Ebből következik, hogy a veleszületett nyiroködéma továbbadható az utódoknak – szerencsére nem minden gyermek „kapja meg” kötelezően.
Egyszerűsítve a dolgot: testi génjeink egyik felét az anyánktól, másik felét apánktól kapjuk. Ha legalább az egyiküktől kapott gén tartalmazza a betegséget hordozó gént, akkor mi is betegek lehetünk. Előfordulhat, hogy bár mindkét szülőnk nyirokbeteg, de az örökléskor mindkettőjüktől az egészséges, azaz a betegséget nem hordozó gént kapjuk, így mi nem leszünk betegek.
A genetikában a gének erősségét penetranciával jellemezük; az erős penetrancia vonatkozik arra, ha minden rendellenes gént öröklő utódnál kifejlődik a betegség. Ha annak ellenére, hogy az utód örökli a hibás gént, de csak az esetek egy részében alakul ki betegség, akkor a penetrancia következetlen vagy változó.
Ilyen a nyiroködéma gén is; annak ellenére, hogy megvan a gén, mégsem jelennek meg a nyiroködéma tünetei. A betegség „átugorhat” egy vagy több generációt.
A változó megjelenés azt eredményezi, hogy az ödéma az egyik családtagnál a bal lábát érinti, a másiknak a jobb lábát és egy harmadiknak mind a kettőt.
Mikor jelenik meg az elsődleges nyiroködéma?
Az esetek egy részében és főként a fiúkon a nyirokrendszer fejlődési zavara már akár születéskor is megállapítható. Ezzel szemben a lányokon a tünetek megjelenése legtöbbször csak később, a pubertás vagy terhesség alatt, a legtöbb esetben 10 és 25 éves kor között jelenik meg.
Általában igaz, hogy az elsődleges nyiroködéma tünetei nem jelennek meg addig, ameddig a nyirokrendszer elég hatékonyan működik ahhoz, hogy ellássa a feladatát.
A nyirokbetegség diagnózist akkor „kiáltjuk ki”, amikor a duzzanat megjelenik. Elsődleges nyirokbetegség esetén túlnyomó többségben az alsó végtagok érintettek.
Másodlagos (szerzett) nyiroködéma
A másodlagos nyiroködéma oka egy, az élet során „szerezett” elváltozás. Általában jól beazonosítható az esemény, ami a nyirokrendszer károsodásához vezet. Emiatt hirtelen vagy fokozatosan működési zavar vagy akadály keletkezik a nyirokerekben és/vagy nyirokcsomókban.
Általában a végtagokat érinti, de extrém formában is megjelenhet, a törzsön, hason, fejen és nyakon és a külső nemi szerveken.
Előfordulása: két világ
A másodlagos nyiroködéma kapcsán a világ két részre osztható. Mondhatnánk azt is, hogy szegény és gazdag országokra.
A szegény területeken elsősorban a tiszta ivóvíz hiánya a betegség oka. Afrikában, Indiában, Dél-kelet Ázsiában és Dél-Amerikában, valamint a Csendes-óceáni szigetek és a Karibi térség területén a nyiroködéma leggyakoribb okozója egy fonalszerű féreg, a wucheria bancrofti. A féreg a szennyezett ivóvízzel kerül a testbe, majd lárvái a nyirokerekben közlekednek és tönkreteszik azokat. Ezt a féreg-fertőzöttséget filariasis-nak nevezik. A WHO adatai szerint 1,3 milliárd embert fenyeget ez a betegség és több mint 120 millióan jelenleg is fertőzöttek, akik közül 40 millió a súlyos nyiroködémás.
Féreg okozta nyiroködéma gyakorlatilag nem fordul elő a fejlett országokban, ahol széleskörűen elérhető a tiszta ivóvíz.
A gazdag országokban a másodlagos nyiroködéma leggyakoribb oka baleseti sérülés, műtéti beavatkozás vagy terápiás célú besugárzás.
Nagyon gyakori kísérője a mellrák miatti műtétnek és sugárkezelésnek. A mellrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás, évente többszázezer új esetre derül fény. Azaz potenciálisan ennyi új nyiroködémás is „keletkezik”.
A szerzett nyiroködéma fő okai
Mindaddig nem alakul ki duzzadás, amíg az artériák által hozott folyadékot a vénák-nyirokrendszer együttesen összegyűjtik. Az egészséges emberben egyensúlyban van a be és kifelé szállított mennyiség.
Sérülések
A nyirokerek sérülését és nyirokerek roncsolódását több dolog is kiválthatja.
Baleset, sérülés, csonttörés során is megtörténet. A gyógyító szándékú műtétek során is előfordul, hogy sérül, átvágásra kerül a nyirokér. Igen gyakori néhány évvel az visszér-eltávolító műtétek után. A kozmetikai célú zsírleszívásnak is késői következménye lehet.
A sérülés és műtét során elszakadt nyirokér szerencsés esetben „összeforr”. Sokszor azonban a kialakuló heg leszorítja, beszűkíti az eret és így nem tud áramlani a nyirok. Kicsit hasonló a jelenség, mint amikor a kerti locsolótömlőt megtöröd – így nem tud folyni a víz.
Terápia „mellékhatás”
Daganat-eltávolító műtétek kapcsán gyakori, hogy a beteg szövetek mellett a regionális nyirokcsomókat és nyirokereket kiveszik. Majd ezt követően sugárterápiás kezelést is adnak a területre. A radioaktiv sugarak gyulladást okoznak a kezelt nyirokcsomókban és nyirokerekben. Ez lassan és hegesedéssel gyógyul, így a nyiroködéma akár évekkel a kezelés után jelenik meg.
Az emlődaganat gyógyítás „normális” mellékhatása a nyiroködéma kialakulása. Nyilvánvaló, hogy csak a daganat kezelése vezethet a beteg életének megmentéséhez. Tapasztalatom azonban, hogy a beteget jelentős része nem kap tájékoztatást a várható következményekre és így nincs is felkészülve az ezzel kapcsolatos teendőkre.
Mennyi idő múlva alakul ki a nyiroködéma?
Ha a nyirokerek vagy nyirokcsomók elzáródnak vagy teljesen hiányoznak, akkor nyilvánvaló, hogy az érintett területről nem szállítják el a nyirkot sem.
Enyhe és szerencsés esetben maradnak a környéken nyirokerek, melyek kitágulnak és átveszik a plusz terhet. Amikor egy régió nyirokcsomóit, nyirokereit kiirtják, akkor a nyirok számára nem marad „útvonal”, ahol távozni tudna. Felhalmozódik a szövetekben, duzzanatot okoz az alsó és felső végtagokban, de a test más részeit is érintheti.
Másodlagos nyiroködéma közvetlenül a műtét és/vagy a sugárzás után kialakulhat, azonban az átlagos idő a műtét utáni 14 és 24 hónap között van. Előfordul, hogy néhány, sőt akár 20 év telik el a műtét/sérülés után. Erre az a magyarázat, hogy az érintett nyirokér feladatait át tudják venni más nyirokerek. Az életkor előrehaladásával más tényezők, pl. testsúly gyarapodás, újabb műtét, besugárzás, sérülés, fertőzés, stb. fordulhatnak elő. Ezek általi további károsodást azonban már nem kompenzálható.
Mindazonáltal a baleset, műtét, besugarazás ellenére számos esetben nem jelennek meg a tünetek, de a kialakulás kockázata egy életen át fennáll.

Blogom cikkeit több évtizedes orvosi és orvostechnikai tapasztalatomra alapozva írom.
A gyógyító munka, a terápiás módszerek megállíthatatlanul változnak, fejlődnek. A személyes használatra tervezett orvostechnikai eszközök a kezelések új tárházát biztosítják az orvos és betege számára.
Írásaimban ezeket az új eszközöket és alkalmazásukat mutatom be.
Bízom abban, hogy ezzel segítek egészséged megőrzésében vagy visszaállításában.
Olvassa el ezt a cikkem.
Az onkológiai gondozó jól látta. EZ a műtét késői szövődménye.
Ha az onkológus látta és kezelést javasolt, akkor nem nagyon kell máshova menni.
Neki kell állni a kezelésnek. Olvassa el ezt a cikkem.
A nyirokmasszázs gép a kezelés egyik leghatékonyabb módszere. Érdemes beszerezni. Például a Power Q-2200-as gép, kar mandzsettával megfelelő szokott lenni.
18 évvel az emlőműtét után kezdődött a bal kar dagadása. 8 nyirokcsomót távolítottak el, amikben áttét nem volt.
Rendszeresen járok vizsgálatokra, hasi uh. mellkasröntgen, mammográfia, emlő ultrahang.
Minden rendben.
A karomat nemrég mutattam az onkológusnak, azt mondta, a hegesedés miatt van, amitől a nyirokfolyadék nem áramlik rendesen.
Tanácsolta, hogy keressek a lakóhelyemhez közeli szakrendelést, ahol megmondják, mi a teendő.
Azt viszont nem mondta, hogy mit keressek, honnan induljak.
Belgyógyászat, angiológia, immunológia stb.?
A masszírozógépet is megvenném, de szakorvos véleménye nélkül nem merem.
Ebben kérném a tanácsát, hogy hová, merre induljak el?
Válaszát hálásan köszönöm.
Dóra
Igen, a nyiroködémával foglalkozó rendelőkben felírhatják a méretre készített kompressziós harisnyát.
De ez önmagában csak egy picit fog segíteni.
Olvassa el, mennyi lehetőség van a nyiroködéma csökkentésére. Minél többet csinálnak ebből, minél gyakrabban, annál jobb állapot érhető el.
A lányom szenved sajnos ettől a betegségtől.A nyiok folyás megszűnt,de a dagadas sajnos nem .Kézi nyirokmasszázs nagyon sokat segített.A túlsúly miatt is nehezen mozog,a fáslizás is gondott jelent. Lehet e valahol méretre késtítetni kompressziós ,vagy gumi térdzoknit.
Vannak esetek, amikor egy terápia megkezdése és egyes (nem várt) tünetek megjelenése között elég egyértelmű az összefüggés. Máskor meg nem az. A gyógyszerei esetén érdemes elolvasnia termékismertető lapot! Az 1-2 várható hatás ismertetése után hosszú oldalakon keresztül sorolják a lehetséges gyakori, kevésbé gyakori és ritka mellékhatásokat. A mellékhatások annál gyakoribbak, minél hosszabban kell szedni egy szert.
Ha több gyógyszere van, akkor ezek hatása keveredik és további, felderíthetetlen hatások is megjelennek.
Csak akkor derülhet ki, hogy a gyógyszernek van-e köze az ödémásodáshoz, ha abbahagyja a szedését és néhány hétig vár, hogy teljesen kiürüljön a szervezetéből. Ha gyógyszermentes állapotban is dagad… nos akkor kérje kivizsgálását, hogy a lehetséges okokat feltárják, kizárják. Olvassa el ezt a cikkem is.
Arthritis reactivát diagnosztizált a reumatológus. Terápia közben (Arcoxia tbl.) jelentkezett a boka, a lábszárak és a has ödémásodása. A bal oldalon kifejezettebb, mint a jobbon.Reggelre lelappad, de nem teljesen. Az ödémásodás a gyógyszer mellékhatása vagy más betegsére utalhat?
Köszönöm szépen.