A nyiroködéma valamely végtag, ritkábban a törzs, nyak vagy fej duzzanatát jelenti, mely a nyirok szövetek közötti felszaporodása miatt keletkezik. A betegség lehet veleszületett (elsődleges) és szerzett (másodlagos). Az eltérő forma ellenére a tünetek és a kezelés is azonos.

A nyirokrendszer és feladata

A testedben a vér (ami nagyrészt vízből áll) „forgatását”, keringetését három rendszer végzi, az artériák, vénák és a nyirokerek.

  • Szív és artériák. Ez a rendszer legfontosabb motorja. A szív összehúzódása a vért az artériákba nyomja. Végigáramlik az egyre kisebb átmérőjű artériákon, majd kapillárisokon és a sejtek közötti térbe kerül.
  • Vénák. A kapillárisai a sejtek közötti térben „szedik össze” a vért és indítják vissza a szív felé. A vénákban levő vér áramlását az izmok összehúzódásai juttatják feljebb és feljebb.
  • A vénák nem szedik össze teljesen azt, amit az artériák hoznak. A „maradék” a nyirok, mely fehérjéket, vizet, zsírokat és a sejtek által termelt „hulladékokat” tartalmazza. Ezt gyűjtik össze a nyirokerek. Átáramlik a nyirokcsomókon, melyek kiszűrik a hulladékokat és az idegen anyagokat (pl. kórokozók). A több nyirokcsomó-csoporton átjutott nyirok végül visszajut a vérkeringésbe.

A nyiroködéma egy olyan keringési probléma, amelyben a nyirok egy része nem kerül összegyűjtésre, így a szövetek közötti térben marad és duzzanatot okoz.

Nyiroködéma képek

A nyiroködéma esetén a láb, kar vagy ritkábban a törzs duzzadt, püffedt. Kezdetben amikor megnyomod puha, mint a tészta. Az ujjad benyomata kis mélyedésként percekig megmaradhat. Az állapot súlyosbodásával a duzzanat mértéke is fokozódik, illetve ha tartósan kezeletlen marad, egyre keményedik, zsír és fehérjék rakódnak le az ödémás területen, amit kötőszövet felszaporodása (fibrózis) követ. Ekkor már egyre keményebb, akár annyira, hogy nem tudod benyomni.

Hasonló duzzanatot több más dolog is okozhat, például baleset, sérülés, szív vagy vesebetegség, azaz duzzanat megjelenése esetén kivizsgálás szükséges. Ha az említett eltéréseket kizárták, akkor állapítható meg a nyiroködéma diagnózisa.
nyiroködéma fokozatai, stádiumai. nyiroködéma képek

Elsődleges (veleszületett) nyiroködéma

Ok ebben az esetben a fejlődésbeli eltérés. Érintheti a nyirokereket és azok működését, a nyirokcsomókat vagy akár az egész nyirokrendszert is.

Az eltérés lehet a nyirokrendszer alulfejlettsége (hypoplasia) vagy éppen ellenkezőleg túlnövekedése (hyperplasia).

A hypoplasia a leggyakoribb rendellenesség, mely esetén a nyirokerek és/vagy nyirokcsomók száma kevesebb vagy mérete kisebb a normálisnál.

Hyperplasia esetén a nyirokerek tágulata (lymphangiectasia, dilatacio) és/vagy a nyirokcsomók méretének megnövekedése miatt hibásan működnek a nyirokerekben levő „szelepek” -más néven billentyűk. Ezek feladatra lenne a nyirokfolyadék szív felé terelése.

Úgy képzeld el, mint egy zsilipet, melyet szükség esetén leeresztesz vagy felhúzol. Ha a zsilip „elakad”, akkor a víz áramlását nem lehet szabályozni.

A nyiroksejtek alulfejlettsége (Lymphatic aplasia) esetén a nyirokereken és/vagy nyirokcsomókon át kevesebb nyirok tud áramlani, azaz túl „kicsi” a szállítási kapacitás.

A nyiroködéma előfordulása, típusai

Az elsődleges nyiroködéma lényegesen ritkább, mint a másodlagos formája. Egy publikáció szerint (1) nagyjából minden hatezer emberből egy veleszületetten nyirokbeteg. Háromszor több női érintett, mint férfi. Arra, hogy miért gyakoribb az elsődleges limfödéma nőkön, még nincs magyarázat.

Az öröklés szerepe

Az elsődleges limfödéma autoszomális domináns öröklődésű betegség, melynek kialakulásában több gén érintett lehet (2). Ebből következik, hogy a veleszületett nyiroködéma továbbadható az utódoknak – szerencsére nem minden gyermek „kapja meg” kötelezően.

Egyszerűsítve a dolgot: testi génjeink egyik felét az anyánktól, másik felét apánktól kapjuk. Ha legalább az egyiküktől kapott gén tartalmazza a betegséget hordozó gént, akkor mi is betegek lehetünk. Előfordulhat, hogy bár mindkét szülőnk nyirokbeteg, de az örökléskor mindkettőjüktől az egészséges, azaz a betegséget nem hordozó gént kapjuk, így mi nem leszünk betegek.

A genetikában a gének erősségét penetranciával jellemezük; az erős penetrancia vonatkozik arra, ha minden rendellenes gént öröklő utódnál kifejlődik a betegség. Ha annak ellenére, hogy az utód örökli a hibás gént, de csak az esetek egy részében alakul ki betegség, akkor a penetrancia következetlen vagy változó.

Ilyen a nyiroködéma gén is; annak ellenére, hogy megvan a gén, mégsem jelennek meg a nyiroködéma tünetei. A betegség „átugorhat” egy vagy több generációt.

A változó megjelenés azt eredményezi, hogy az ödéma az egyik családtagnál a bal lábát érinti, a másiknak a jobb lábát és egy harmadiknak mind a kettőt.

Mikor jelenik meg az elsődleges nyiroködéma?

Az esetek egy részében és főként a fiúkon a nyirokrendszer fejlődési zavara már akár születéskor is megállapítható. Ezzel szemben a lányokon a tünetek megjelenése legtöbbször csak később, a pubertás vagy terhesség alatt, a legtöbb esetben 10 és 25 éves kor között jelenik meg.

Általában igaz, hogy az elsődleges nyiroködéma tünetei nem jelennek meg addig, ameddig a nyirokrendszer elég hatékonyan működik ahhoz, hogy ellássa a feladatát.

A nyirokbetegség diagnózist akkor „kiáltjuk ki”, amikor a duzzanat megjelenik. Elsődleges nyirokbetegség esetén túlnyomó többségben az alsó végtagok érintettek.

Másodlagos (szerzett) nyiroködéma

A másodlagos nyiroködéma oka egy, az élet során „szerezett” elváltozás. Általában jól beazonosítható az esemény, ami a nyirokrendszer károsodásához vezet. Emiatt hirtelen vagy fokozatosan működési zavar vagy akadály keletkezik a nyirokerekben és/vagy nyirokcsomókban.

Általában a végtagokat érinti, de extrém formában is megjelenhet, a törzsön, hason, fejen és nyakon és a külső nemi szerveken.

Előfordulása: két világ

A másodlagos nyiroködéma kapcsán a világ két részre osztható. Mondhatnánk azt is, hogy szegény és gazdag országokra.

A szegény területeken elsősorban a tiszta ivóvíz hiánya a betegség oka. Afrikában, Indiában, Dél-kelet Ázsiában és Dél-Amerikában, valamint a Csendes-óceáni szigetek és a Karibi térség területén a nyiroködéma leggyakoribb okozója egy fonalszerű féreg, a wucheria bancrofti. A féreg a szennyezett ivóvízzel kerül a testbe, majd lárvái a nyirokerekben közlekednek és tönkreteszik azokat. Ezt a féreg-fertőzöttséget filariasis-nak nevezik. A WHO adatai szerint 1,3 milliárd embert fenyeget ez a betegség és több mint 120 millióan jelenleg is fertőzöttek, akik közül 40 millió a súlyos nyiroködémás.

Féreg okozta nyiroködéma gyakorlatilag nem fordul elő a fejlett országokban, ahol széleskörűen elérhető a tiszta ivóvíz.

A gazdag országokban a másodlagos nyiroködéma leggyakoribb oka baleseti sérülés, műtéti beavatkozás vagy terápiás célú besugárzás.

Nagyon gyakori kísérője a mellrák miatti műtétnek és sugárkezelésnek. A mellrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás, évente többszázezer új esetre derül fény. Azaz potenciálisan ennyi új nyiroködémás is „keletkezik”.

A szerzett nyiroködéma fő okai

Mindaddig nem alakul ki duzzadás, amíg az artériák által hozott folyadékot a vénák-nyirokrendszer együttesen összegyűjtik. Az egészséges emberben egyensúlyban van a be és kifelé szállított mennyiség.

Sérülések

A nyirokerek sérülését és nyirokerek roncsolódását több dolog is kiválthatja.

Baleset, sérülés, csonttörés során is megtörténet. A gyógyító szándékú műtétek során is előfordul, hogy sérül, átvágásra kerül a nyirokér.  Igen gyakori néhány évvel az visszér-eltávolító műtétek után. A kozmetikai célú zsírleszívásnak is késői következménye lehet.

A sérülés és műtét során elszakadt nyirokér szerencsés esetben „összeforr”. Sokszor azonban a kialakuló heg leszorítja, beszűkíti az eret és így nem tud áramlani a nyirok. Kicsit hasonló a jelenség, mint amikor a kerti locsolótömlőt megtöröd –  így nem tud folyni a víz.

Orbánc (Erysipelas)

Az orbánc, más néven erysipelas, egy baktérium okozta bőrfertőzés, amely általában az arcon, a lábakon, a karokon vagy a bőr más területein jelentkezik.

Az orbáncot okozó kórokozók a nyirokerekben terjednek és gyulladást okoznak bennük. A gyulladás miatti hegesedés károsítja, eltömheti, elzárhatja a nyirokereket.

Akár egyetlen orbáncnak maradandó nyiroködéma lehet a következménye. Az ismétlődő orbáncnak pedig szinte biztosan.

Terápia „mellékhatás”

Daganat-eltávolító műtétek kapcsán gyakori, hogy a beteg szövetek mellett a regionális nyirokcsomókat és nyirokereket kiveszik. Majd ezt követően sugárterápiás kezelést is adnak a területre. A radioaktiv sugarak gyulladást okoznak a kezelt nyirokcsomókban és nyirokerekben. Ez lassan és hegesedéssel gyógyul, így a nyiroködéma akár évekkel a kezelés után jelenik meg.

Az emlődaganat gyógyítás „normális” mellékhatása a nyiroködéma kialakulása. Nyilvánvaló, hogy csak a daganat kezelése vezethet a beteg életének megmentéséhez. Tapasztalatom azonban, hogy a beteget jelentős része nem kap tájékoztatást a várható következményekre és így nincs is felkészülve az ezzel kapcsolatos teendőkre.

Elhízás és limfödéma kapcsolata

Nem kerülgetem a forró kását: az elhízás, különösen a nagymértékű, jelentősen növeli a nyiroködéma megjelenésének kockázatát. Ha pedig már meglévő limfödéma esetén hízol néhány kilót, akkor súlyosbítja annak tüneteit.

A klinikai vizsgálatokkal egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a testtömegindex (BMI) és a limfödéma (4) kialakulása között. A magasabb indexhez magasabb limfödéma előfordulás társult. Hasonlóképpen gyakrabban alakult ki a felsővégtagi limfödéma mellrák műtétet követően akkor, ha elhízás is társult (1,2,3).

Miért rontja az elhízás a nyirokkeringést?

A zsírszövet sok eret és így sok vért tartalmaz és ez nagy mennyiségű „nyirok” képződését eredményezi. A több nyirok pedig lassabban tud a lábakról a testbe visszatérni. Az elhízással járó több folyadék túlterheli a nyirokrendszert, különösen, ha már egyébként is károsodott volt.

Felszaporodott zsírszövet összenyomja a puha és vékonyfalú nyirokereket (elszorítja a nyirok útját) és ez elősegíti a limfödéma kialalkulását. Az elhízáshoz társuló izomgyengeség és a kevesebb mozgás szintén kedvezőtlenül befolyásolja a nyirokkeringést

Az elhízás szintén gyakori kísérője a krónikus vénás elégtelenség (CVI, azaz visszeresség), mely tovább növeli a nyirokrendszerre háruló folyadékterhet, így jelentős szerepet játszhat az alsó végtagi limfödéma kialakulásában és rosszabbodásában.

A limfödéma kezelés sikerét jelentősen akadályozza a túlsúly! Elhízott betegeknél gyakran lehetetlen alkalmazni a kötszereket, a kompressziós ruházatot. Különösen az alsó végtagokat érintő limfödémiában. A fásli, harisnya nem maradnak a helyükön, hajlamosak néhány lépés után lecsúszni. Minél magasabb a testsúlyod, annál nehezebben tudod magad kezelni (fáslizás, harisnya felhúzás, stb.), nehezebben mozogsz és ezért nehezebben szabadulsz meg túlsúlytól is. Azaz ördögi körbe kerülsz!

A testsúly csökkentése, a rendszeres fizikai aktivitás és a kalóriaszegény étrend elengedhetetlenül fontos a limfödéma sikeres kezeléséhez! 

Mennyi idő múlva alakul ki a nyiroködéma?

Ha a nyirokerek vagy nyirokcsomók elzáródnak vagy teljesen hiányoznak, akkor nyilvánvaló, hogy az érintett területről nem szállítják el a nyirkot sem.

Enyhe és szerencsés esetben maradnak a környéken nyirokerek, melyek kitágulnak és átveszik a plusz terhet. Amikor egy régió nyirokcsomóit, nyirokereit kiirtják, akkor a nyirok számára nem marad „útvonal”, ahol távozni tudna. Felhalmozódik a szövetekben, duzzanatot okoz az alsó és felső végtagokban, de a test más részeit is érintheti.

Másodlagos nyiroködéma közvetlenül a műtét és/vagy a sugárzás után kialakulhat, azonban az átlagos idő a műtét utáni 14 és 24 hónap között van. Előfordul, hogy néhány, sőt akár 20 év telik el a műtét/sérülés után. Erre az a magyarázat, hogy az érintett nyirokér feladatait át tudják venni más nyirokerek. Az életkor előrehaladásával más tényezők, pl. testsúly gyarapodás, újabb műtét, besugárzás, sérülés, fertőzés, stb. fordulhatnak elő. Ezek általi további károsodást azonban már nem kompenzálható.

Mindazonáltal a baleset, műtét, besugarazás ellenére számos esetben nem jelennek meg a tünetek, de a kialakulás kockázata egy életen át fennáll.

Nyiroködéma kezelése

A nyiroködéma változatos okokból eredhet, érintett területtől és tünetek súlyosságától függően. Általában életed végéig kísér. A duzzanat elleni küzdelemben fontos a mindennapi tevékenységekbe a kezelés beillesztése. Az elhanyagolás megnehezíti az életet, de rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással és tüneti kezelésekkel könnyebb lehet. Ezekről olvashatsz ebben a cikkemben.

Tudj meg mindent a nyiroködémáról és kezeléséről

Érdekelnek az orvostechnológia újdonságai? Szeretnél a „kulisszák mögé nézni” és többet megtudni arról, mi a gyógyítás és mi gyógyít meg? Mi alapján hoz döntést az orvos? Értesülni akarsz a legújabb otthon alkalmazható eszközökről?

Ne késlekedj!


Az Adatvédelmi tájékoztatót itt olvashatod el.</a

blank
Szerző: Dr. Zátrok Zsolt

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végeztem 1991-ben. Hosszú ideig kórházi orvosként dolgoztam, majd elhagytam a pályát és a legkorszerűbb orvosi berendezések használatát oktattam az orvosi teamek számára. 2012 óta kizárólag olyan eszközökkel foglalkozom, melyet a beteg általi, otthoni használatra terveztek. Blogomban ezekről az eszközökről írok, beleértve a biztonságos alkalmazás ismertetését is. Tapasztalataim alapján meggyőződéssel állíthatom, hogy hozzájárulhatnak az egészséged megőrzéséhez/helyreállításához.

12 Comments

  1. Nem tudok „távdiagnosztizálni”, azaz az interneten keresztül megállapítani, mi a baja.
    A műtétek után gyakori a nyiroködéma megjelenése, azaz lehet összefüggés a műtét és ugyanannak a lábnak a duzzanata között. Keressen fel érsebészt, bőrgyógyászt és belgyógyászt. Ők szoktak foglalkozni a nyiroködémával.

  2. Jo. Napot. Kivanok. Meg. Muttotek. A. Labam 2009 január elején mert tört össze csavaroztak. Es. 5 évvel később kiszedtek a. Csavarokat es. Meg van dagadva. Es. Szertnem. Meg. Kérdezni. Hogy ez. Nyiirok. Ödéma? Mert. A. Röntgen nem. Mutatott ki. Semmit es. Ezt hogyan lehet ki. Viszgaltani?meg. Nagyon. Be van dagadva. Bokám. A de holntudom jkezetetni a labam jobb labam rol van szo hova. Mennyek. Vagy legyen szíves segíteni. Nekem ha. Meg. Kerem hogy hol tudjaj. Kezeni vagy meg. Nézni es en Szombathely en lakom köszönöm szépen

  3. Egy sebészeti metszés, különösen ha harántirányú és nagyobb, mindenképpen megsért nyirokereket, vénákat, kisebb ereket, azaz károsodik a vér és nyirokkeringés. A károsodott erek azonban nem viszik el hatékonyan a többletet. Egyrészt ezért duzzadt a seb és környezete.
    Másrészt a sebgyógyulási folyamat első fázisában vérbőség alakul ki ott, ahol „javítani kell” az elvágott szöveteket. Ez a második ok, hogy a műtéti terület duzzad.
    A gyógyulási folyamat részeként a szövetek összekapcsolódnak, új erek nőnek, és csaknem helyreáll a keringés.
    A sebgyógyulás – bár 10-14 nap után úgy tűnik, hogy mindem rendben- valójában 90-120 nap alatt éri el a végleges állapotot.
    Azaz 3-4 hónappal a műtét után alakul ki a végleges állapot. Addig a duzzanat akár „normálisnak” tekinthető.
    Ha a sebész nem lát teendőt, akkor ez lehet a helyzet.
    A sebgyógyulást például lágylézer kezeléssel tudja javítani, bár a pajzsmirigy felett ez sem használható.

  4. Teljes pajzsmirigy eltávolításom volt 10 hete.Szedek L thyroxyn 70mg hormont amit szív miatt csak lassan tudok 100mg emelni. A nyaki vágás felső része sokáig ödémás volt amiből maradt egy kb 8 cm széles befelé ödémás kissé kemény ödéma. Ez a levegővételt is zavarja főleg éjjel és nyelésnél is zavaró és fájdalmas.Valamint a mellkasom is nagyon égő,néha fájó. Mit lehetne kezdeni. Voltam sebészeten,gégészet,stb. De nem adtak sikeres megoldást. Kérem adjon tanácsot mit tehetek.

  5. az előző kérdésénél megválaszoltam.

  6. A problémámat márleirtam
    A gerinc műtét hegesedve gyógyít, most a bal oldalon a comb, térd lábszár, boka idegszal begyulladt isiaszt mondott az ideggyogyasz és Xefo rap időt írt fel sajnos Autoimmun beteg vagyok kevés kezelés gyogyszert használhatók. Van Tens készülékem használható???? /vascitis, miastenia, veseelegtelenseg. Parkinson kor stb egyenlore/. Ilyen gyógyszer szedhetnenk minnel előbb múljon az isiasuos fájdalmam többiről később ez lenne SOS. koszonom

  7. 18 évvel az emlőműtét után kezdődött a bal kar dagadása. 8 nyirokcsomót távolítottak el, amikben áttét nem volt.
    Rendszeresen járok vizsgálatokra, hasi uh. mellkasröntgen, mammográfia, emlő ultrahang.
    Minden rendben.
    A karomat nemrég mutattam az onkológusnak, azt mondta, a hegesedés miatt van, amitől a nyirokfolyadék nem áramlik rendesen.
    Tanácsolta, hogy keressek a lakóhelyemhez közeli szakrendelést, ahol megmondják, mi a teendő.
    Azt viszont nem mondta, hogy mit keressek, honnan induljak.
    Belgyógyászat, angiológia, immunológia stb.?
    A masszírozógépet is megvenném, de szakorvos véleménye nélkül nem merem.
    Ebben kérném a tanácsát, hogy hová, merre induljak el?
    Válaszát hálásan köszönöm.
    Dóra

  8. A lányom szenved sajnos ettől a betegségtől.A nyiok folyás megszűnt,de a dagadas sajnos nem .Kézi nyirokmasszázs nagyon sokat segített.A túlsúly miatt is nehezen mozog,a fáslizás is gondott jelent. Lehet e valahol méretre késtítetni kompressziós ,vagy gumi térdzoknit.

  9. Vannak esetek, amikor egy terápia megkezdése és egyes (nem várt) tünetek megjelenése között elég egyértelmű az összefüggés. Máskor meg nem az. A gyógyszerei esetén érdemes elolvasnia termékismertető lapot! Az 1-2 várható hatás ismertetése után hosszú oldalakon keresztül sorolják a lehetséges gyakori, kevésbé gyakori és ritka mellékhatásokat. A mellékhatások annál gyakoribbak, minél hosszabban kell szedni egy szert.
    Ha több gyógyszere van, akkor ezek hatása keveredik és további, felderíthetetlen hatások is megjelennek.
    Csak akkor derülhet ki, hogy a gyógyszernek van-e köze az ödémásodáshoz, ha abbahagyja a szedését és néhány hétig vár, hogy teljesen kiürüljön a szervezetéből. Ha gyógyszermentes állapotban is dagad… nos akkor kérje kivizsgálását, hogy a lehetséges okokat feltárják, kizárják. Olvassa el ezt a cikkem is.

  10. Arthritis reactivát diagnosztizált a reumatológus. Terápia közben (Arcoxia tbl.) jelentkezett a boka, a lábszárak és a has ödémásodása. A bal oldalon kifejezettebb, mint a jobbon.Reggelre lelappad, de nem teljesen. Az ödémásodás a gyógyszer mellékhatása vagy más betegsére utalhat?
    Köszönöm szépen.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük