A nyiroködéma kezelése a mindennapokban

A nyirokbetegség oka szerteágazó lehet, az érintett terület és a tünetek súlyossága is különbözhet, a kimenetele azonban többnyire ugyanaz: várhatóan “elkíséri” az érintett beteget egész további életében. Ezért aztán a betegnek úgy kell kialakítania az életmódját, hogy abban a nyiroködéma kezelése állandó szerepet kapjon. A napi programban a tüneti kezelésnek,  a rendszeres fizikai aktivitásnak és a betegségnek megfelelő táplálkozásnak mindig benne kell lennie.

A nyirokrendszer felépítése

A nyirokrendszer a testet behálózó nyirokerekből és nyirokcsomókból áll. A nyirokerek fő feladata, hogy a szövetek közötti térben levő folyadék, a nyirok összegyűjtése. A nyirokerekben lévő billentyűk kizárólag a szív felé engedik az áramlást, így a nyirokerek végül a nagyvénákba torkollnak, azaz a nyirok visszakerül a vérkeringésbe. A nyirokcsomók egyfajta “szűrőként” működnek – kihalásszák a nyirokból az idegen és káros sejtféléket, azaz a szervezet védekezé rendszerének fontos elemei.

A nyirokrendszeri betegség következménye

Ha a nyirokrendszer nem működik megfelelően, a nyirok szállításában zavar lép fel és a fehérjedús nyiroknedv felgyülemlik a szövetek közötti térben. Az így kialakult duzzanat a nyiroködéma, a betegséget pedig limfödémának nevezik. A nyirokrendszer károsodást számos okra vezethető vissza. Lehet veleszületett (öröklött), szerzett (műtét vagy baleset) vagy a vénás rendszer elégtelensége miatt másodlagos.

A limfödéma diagnosztizálása

A diagnózis egy tapasztalt orvos számára legtöbbször már egy alapos fizikális vizsgálattal is egyértelmű. Mivel a tünetek jellegzetesek, így “bizonyító vizsgálatokra” csak igen ritkán van szükség. A limfográfia és az izotóp limfográfia szolgál err. Limfográfia során a nyirokrendszert vizes alapú kontrasztanyaggal festik meg. Az izotóp limfográfia a nagy nyirokerek és nyirokcsomók szállító képességének a vizsgálatára szolgál. Mint mondtam, erre nagyon ritkán van szükség.

A nyiroködéma megjelenésének okai részben a genetikai örökségben, részben az életmódban keresendők. Amennyiben az ok genetika (primer lymphoedema), a nyirokér hálózat nem működik megfelelően. Az érintettek főleg nők.

MM - mainpage
MM - mainpage

Ha a nyiroködéma öröklött, akkor vagy már csememőkorban (congenitalis lymphoedema) jelentkezik vagy fiatal felnőttkorban, de akár 35 éves kor felett is. Öröklött formában főként az alsóvégtagi nyirokerek működnek másképpen, jellemzően mind a két végtagban.

A másodlagos nyiroködéma más betegség, műtét vagy baleset következménye! Kezeletlen visszérbetegség, bőrgyulladások (pl.: orbánc), jelentős elhízás és mozgásszegény életmód gyakran vezet nyiroködémához. Daganatkezelés (pl.: sugár-, és kemoterápia, műtét) következtében is gyakran kialakulhat. Ismert még a poszttraumás nyiroködéma, mely főként csonttörések, ortopédiai műtétek, balesetek után alakul ki.

A limfödémák 90%-a másodlagos, azaz a beteg az élete során “szerezte”.  Sajnos a már kialakult nyiroködéma nem gyógyítható, csak kezelhető!

A nyiroködéma (limfödéma) tünetei

Legszembetűnőbb jellemzője -attól függően, hogy melyik végtagok érintettek- a kézhát vagy lábfej megduzzadása, megvastagodása és a duzzanatok közötti (pl. csukló, a boka és az ujjak körül) barázdák kialakulása. A vizenyős terület feletti bőr színe előbb sápadt, majd szürkés árnyalatú lesz. A duzzanat fokozatosan terjed feljebb, azaz a lábszáron, illetve az alkaron is megjelenik.

Az érintett terület megduzzad, ödémássá válik, azaz a folyadék felszaporodik a sejtek közötti térben. Kezdetben a terület tapintásra olyan, mint a “kelt tészta”, ha ujjunkkal megnyomjuk, az ujjbenyomat hosszan megmarad, csak lassan simul el a bőr. Előrehaladott nyiroködéma olyan feszes, hogy ez a tünet már alig vagy egyáltalán nem figyelhető meg.

A korai szakaszban elkezdett kezeléssel jó eredmények érhetők el, de ha fibrotikusan megvastagszik a bőr (kötőszövet-burjánzás), akkor már a várható eredmény mérsékelt.

Ha a vizenyős területet körülvevő szövetek begyulladnak, a beteg fájdalmat érez, bőre gyulladt, meleg és vörös. Egyéb külső jelek lehetnek a növekvő haskörfogat, táskás szem, nyálkás széklet, bokaduzzanat, orrfolyás, menszesz előtti vizesedés. Súlyos formában a betegek életét a lábujjakon megvastagodó, durva bőr nehezíti, amit papillomatózisnak hívunk. A lábujjak feletti bőr nem redőzött (ez az úgynevezett Stemmer-jel), a köröm hajlott.


Szeretne mégtöbbet megtudni a nyiroködémáról és kezeléséről?

Összeállítottam egy részletes tájékoztatót, melyet ingyenesen elküldök. Adja meg adatait és perceken belül olvashatja is az anyagot.

*A “Kérem a tájékoztatót” gomb lenyomásával Ön hozzájárul ahhoz, hogy a fentiekben Ön által önkéntesen szolgáltatott személyes adatokat a Scart Kft. mint adatkezelő kezelje a hozzájárulása visszavonásáig abból a célból, hogy az orvostechnika témával kapcsolatban érdekességeket, tanácsokat valamint esetenként reklámcélú levelet küldjön az Ön részére. Az Adatvédelmi szabályzatunkat ide kattintva éri el

A nyiroködéma lehetséges szövődményei

A leggyakoribb szövődmény az ekcémás bőrelváltozás, továbbá a nyirokfolyás következtében kialakuló fekély és gyulladás.

A nyiroködéma kezelése

Korai szakaszban a fizikoterápiás kezelések célja, hogy a beteg nyirokerek területén felszaporodott folyadékot olyan testtájra mozgassuk, ahol a nyirokerek még épek és képesek felvenni és elszállítani a nyirkot.

Ezt mechanikus módszerekkel lehet elérni:

  • rugalmas pólyával (fáslizással). Egyes orvosok szerint a fáslit állandóan viselni kell, de ha a beteg egyébként teljesen inaktív, akkor a fásli alig segít, sőt rendkívül kényelmetlen. Mások szerint a rugalmas pólya azoknál tud segíteniakik aktívak, sokat mozognak, mert ilyenkor a rugalmas pólya és az izmok összehúzódása egymást segítik.
  • a végtag naponta többszöri felpolcolásával. A beteg megfigyelheti, hogy a duzzanat általában ébredés után kisebb (mert a fekvő helyzetben a gravitáció miatt a nyirok “kifolyik” a végtagból. Ezért érdemes naponta többször rövid pihenőket beiktatni, fekvő vagy félig fekvő testhelyzetben a lábat magasabbra emelni, mint ahol a csípő van. Kar esetében a váll legyen alacsonyabban, mint a kar.
  • kézi nyirokmasszázs kezeléssel. A manuális nyirokmasszázs szerepe igen jelentős, mely növeli a nyirokerek befogadó kapacitását és így mérséklődik a nyirokfelszaporodás üteme. A legtöbb betegnek időről időre szüksége van kézi masszázsra. Ha nincs mód kézi nyirokmasszázsra, akkor egy fürdőkefével vagy dörzskesztyűvel (szárazon) átmasszírozhatja a beteg területet. Öt perc elég. Az egész testen, mindig a végtagtól a törzs felé irányuló, kíméletes mozdulatokkal történjen a masszázs.
  • gépi nyirokmasszázs kezeléssel, melyről részletesebben írok a következő szakaszban.

A nyiroködéma kezelése készülékekkel

A nyiroködéma kezelésére az izomstimulátort és a nyirokmasszázs gépet alkalmazhatja az otthonában.

az izomstimulátor (EMS) készülék

annak ajánlott, aki valamilyen okból nem vagy alig tud mozogni (séta is alig lehetséges), továbbá aki nem tudja megfizetni a drágább nyirokmasszázs gépeket. Csak olyan izomstimulátort válasszon, amely rendelkezik drenázs vagy összehúzódás sorozat (szekvencális) programokkal. A kezelés úgy történik, hogy a végtagra különböző magasságban felhelyezett elektródákon keresztül leadott impulzusok összehúzódásra késztetik az izmokat.

Nyiroködéma kezelésre is alkalmas izomstimulátor készülékek: Veinoplus, Veinoplus DVT, Mio-Vein.

a nyirokmasszázs gép

hatékonyan javítja a vér- és nyirokkeringést, ezért nyirok és visszérbetegségben egyaránt nagy hatékonyságú. A készüléket hullámmasszázs vagy nyomásterápiás gépnek is nevezik.

A gépi nyirokmasszázs során a készülék meghatározott sorrendben fújja fel a végtagra húzott mandzsetta légrekeszeit és összenyomja a kezelt területet. A nyomás indítja meg a szövetközötti folyadék áramlását, az ödémát olyan helyre mozgatja, ahol még egészséges a nyirokkeringés és fel tud szívódni a folyadék – így csökkenti a duzzanatot.

Kedvező hatású a limfödéma minden formájában, így többek között az emlőeltávolítás (masztektomia) utáni rehabilitációban, sőt visszérbetegség, végtagbénulás, perifériás érbetegség kezelésére is.

A nyiroködéma otthoni, mindennapi kezelésére ajánlom

 

Tudnivalók a gépi nyirokmasszázsról

A nyiroködéma kezelése megfelelő körültekintéssel otthon is veszélytelenül végezhető, teljes kényelem mellett.

A nyirokmasszázs gép helyesen használva mellékhatásmentes, így ha az állapota megkívánja (nagyon gyorsan felszaporodik az ödéma) akár naponta több kezelést is végezhet (a szabályok betartása mellett).

Fontos tudni, hogy a magas nyomás alkalmazásával kárt okozhat magának, így saját érdekében alacsony nyomást állítson be. Kezdetben 50-60 Hgmm és 10-15 perc kezelési idő elegendő. 1-2 hét után a nyomást kicsit emelheti 60-80Hgmm-re és a kezelési időt is meghosszabbíthatja pár perccel, maximum 15-20 percre.

Ha szívritmuszavarban, szívelégtelenségben, magas vérnyomásban szenved, akkor mindig csak egyetlen mandzsettát használjon, ne kezelje egyszerre mindkét lábát. A kezeléshez alacsony nyomást állítson be (50-60Hgmm). A túl magas nyomás és a túl nagy kezelt terület miatt egyszerre sok folyadékot juttathat vissza a vérkeringésbe. Ez megterhelő lehet a szívének (például szívritmuszavar vagy akár szívtáji fájdalom jelenhet meg).

Ha ezeket betartja,  akkor a nyirokmasszázs gépet mellékhatásmentesen, biztonsággal és -ami a legfontosabb- hatékonyan használhatja a tünetek csökkentésére.

Egyéb tudnivalók nyirokbetegségben

Nagy figyelmet kell fordítani a bőrvédelemre, valamint a gondos körömápolásra. Nagyon fontos a feszülő bőr és körmök tisztán tartása és védelme a sérülésektől. Kerülni kell a bőr kiszáradását. Házimunka és egyéb, a bőrsérülés kockázatát magában foglaló munkák esetén ajánlott a védőkesztyű viselése.

A betegség részeként megjelenő ekcémát, cellulitiszt, sebet, fekélyt mindenképp kezelni kell.

Kerülni kell a napozást, a szaunázást és a túl forró fürdőt.

Kevesen tudják, de nyiroködémás karból a vérvétel is tilos és az érintett karon vérnyomást sem szabad mérni.

Az alumíniumsókat tartalmazó dezodorok több munkát rónak a nyirokrendszerre, így helyettük az adalékmentes bio-dezodorok javasolta – ezek nem terhelik túl a nyirokrendszert mérgekkel.

A táplálkozás és a fizikai aktivitás szerepe a nyiroködéma kezelésében

A nyiroködéma kezelése során nagy szerepe van az ideális testsúly megtartásának, melynek két fontos pillére a mértékletes étkezés és az állandó fizikai aktivitás.

Egészséges étkezéssel sokat tehet a nyirokrendszer védelmében. A kutatások a magas transz-zsírsavakat tartalmazó étrendet összefüggésbe hozták számos megbetegedéssel, melyek a nyirokbetegség hátterében állhatnak. Kerülje ezek bevitelét.

Egyszerűen megállapíthatja, hogy melyek az Ön számára kerülendő ételek, azaz amiket lehetőleg ne fogyasszon! Transzzsírokat kizárólag állati eredetű táplálékok (húsfélék, felvágottak, tojás, tejtermékek) tartalmaznak. A komplex fehérjék (pl. a húsokban és tehéntejben levők) alaposan megterhelik a nyirokrendszert.

Az állati eredetű táplálékok elhagyásától a tünetek jelentős mérséklődését várhatja. A nyiroködémás számára a tisztán növényi, azaz vegetáriánus étrend a legkedvezőbb. 

A nyirok áramlását egészséges egyén esetében is a végtagizmok összehúzódása biztosítja. Amikor az izom összehúzódik, nyomást gyakorol az izmok mélyén futó nyirokerekre és így préseli a szív irányába a nyirkot. Ezért aztán a rendszeres testmozgásnak különösen nagy a jelentősége a nyirokbeteg esetében!

Heti minimum három alkalommal végezzen olyan testmozgást, amely alaposan megmozgatja a láb és karizmokat: a séta, a lassú kocogás, túrázás például remekül serkenti a nyirokkeringést. Ha emeletes épületben lakik vagy dolgozik, mindig a lépcsőket használja. Az álló-ülő munka rontja a nyirokbetegséget, ha módjában áll, akkor váltson mozgásban gazdagabb munkára, de legalább óránként sétálja körül az irodát és mozgassa meg izmait.

Ne feledje: a jó nyirokkeringés alapja a rendszeres testmozgás még az egészséges számára is, kiemelten fontos azonban a nyirokbetegnek!

MM - mainpage

Legyen az első hozzászóló on "A nyiroködéma kezelése a mindennapokban"

Hozzászólás írása

E-mail cím (nem publikus)


*