Skoliózis, azaz gerincferdülés - Dr. Zátrok Zsolt blog

Skoliózis, azaz gerincferdülés

A gerincferdülés, azaz orvosi nevén a skoliózis a gerinc oldalirányú elgörbülését jelenti. Leggyakrabban a test hirtelen növekedésekor, azaz leginkább pubertás előtt következik be. A törzs hátulról nézve nem szimmetrikus, a gerinc nem a középvonalban helyezkedik el. Nézzük át, miről lehet felismerni és miért érdemes tenni ellene.

Gerincferdülésről általában

gerincferdülés, azaz skoliózis általában

gerincferdülés esetén a vállak és a csípők magassága eltér a vízszintestől, a gerinc pedig a függőlegestől

Nézd meg az alábbi képet. Az egészséges gerinc oldalirányból nézve előre-hátra “hullámzik”, ívben hajlik. Hátulról (elölről) nézve teljesen egyenes vonalú, függőleges. Gerincferdülésről akkor beszélünk, ha hátulról nézve a gerinc nem függőleges, nem egyenes, hanem oldalirányban elhajlik.

A serdülőkorú fiatalok kb. 3-5%-ának van gerincferdülése, de az esetek többségében az eltérés enyhe. Bajt akkor okoz, ha a gyermekek növekedésével a gerinc rendellenessége nem elsimul, hanem fokozódik. Az elhanyagolt skoliózis akár rokkantsági szintig romolhat. Ebben a formában akár a mellkast is deformálhatja, ami nehezíti a tüdők tágulását és a megfelelő légzést.

A rendszeres időközönként készített röntgenfelvételeken nyomon követhető a változás, így a gerincferdülés ismételt kontrollokat igényel.

A skoliózis tünetei

A gerincferdülés jelei és tünetei lehetnek:

  • a vállak vonala elbillen, a vállak nem azonos magasságban vannak;
  • az egyik váll előrébb ugrik;
  • a derék vonal oldalra billen, a csípőlapátok pereme nem azonos magasságban van
  • az egyik csípőízület előrébb ugrik.

A gerincoszlop nemcsak oldalirányban görbülhet, hanem el is fordulhat, sőt megcsavarodhat. Ilyenkor az egyik oldali bordák jobban kiállnak, mint a másik oldaliak.

Mikor fordulj orvoshoz?

Amikor a fenti jeleket, tüneteket felfedezed a gyermekeden, keress fel ortopéd szakorvost. Az enyhe ferdülés többnyire nem jár fájdalommal, így a gyermeked nem jelzi és te sem biztos, hogy észleled. Gyakori, hogy inkább a tanárok, edzők fedezik fel és ők jelzik neked a gyermeked gerincferdülését.

Gerincferdülés okai

A legtöbb esetben nem derül ki, hogy mi áll a skoliózis hátterében.

Egyes családokban generációkon át végigkövetkező az állapot, azaz az öröklésnek is szerepe lehet.

A gerincferdülés ritkább okai lehetnek bénulással és izomsorvadással járó állapotok. A gerinc csontjainak fejlődését érintő veleszületett rendellenességek, továbbá a gerinc sérülései vagy fertőzései is kiválthatják.

Rizikótényezők

  • Életkor. A tünetek tipikusan a pubertáskorban, a növekedés hirtelen beindulásakor mutatkoznak először.
  • Nem. A fiúk és a lányok körében hasonló arányban fordul elő az enyhe gerincferdülés. A lányoknál azonban magasabb a kockázata, hogy a görbület rosszabbodik vagy valamilyen kezelésre lesz szükség.
  • Családi ismétlődés. Vannak családok, ahol több generációt is érint a gerincferdülés. Ennek ellenére az esetek többségében a gyermek szülei nem érintettek.

Milyen következményekkel járhat?

A gerincferdülés legtöbbször nem jelent betegséget és nem igényel kezelést. Más esetekben viszont komplikációket okozhat, amely beavatkozást igényel.

  • Hát panaszok. Azok a felnőttek, akiknél már gyermekkorban diagnosztizálták a ferdeséget, nagyobb valószínűséggel szenvednek majd krónikus hátfájdalmaktól.
  • A tüdő és a szív károsodása. A súlyos gerincferdülés miatt a mellkas deformálódik és a bordák nyomhatják a tüdőt és a szívet, megnehezítve ezzel a normális légzést és vérkeringést.
  • A skoliózis rosszabbodása egyre láthatóbb, érzékelhetőbb változásokat okoz a testen- a csípők és vállak magassága eltér, egyik oldalon előugranak a bordák, a derék és a törzs oldalra billen. A szakorvosod kezdetnek egy részletezett kórtörténetet fog felvenni és kérdései érinthetik a közelmúlt esetleges növekedésbeli változásait. A fizikai vizsgálat során megkéri a gyermekedet, hogy álljon egyenesen, majd derékból hajoljon előre lazán lógó karokkal, ezáltal ellenőrizve, hogy kiáll-e jobban a bordakosár egyik oldala a másiknál.

A diagnózis felállítása

Az orvos kikérdez a gyermek elmúlt időszakban bekövetkezett növekedésének üteméről. Fizikai vizsgálat során álló, illetve előrehajlás közben figyeli a vállak, csípők, bordakosár és a gerincoszlop állását, helyét, mozgását.

Végezhet neurológiai vizsgálatot is, hogy izomgyengeséget, érzészavart, zsibbadást, rendellenes reflexeket keressen.

Az egyszerű, kétirányú röntgenfelvételek megerősíthetik a gerincferdülés diagnózisát és megmutatják a gerinc görbület súlyosságát is.

További vizsgálatokra akkor van szükség, ha felmerül, hogy egy mögöttes állapot – például daganat, gyulladás, stb – okozza a gerincferdülést. Ilyenkor további képalkotó vizsgálatokat, például MRI-t kérhet.

Skoliózis kezelés szempontjai

A legtöbb gerincferdüléses gyermeknek nincs szüksége sem fűzős, sem műtéti kezelésre. Azonban rendszeresen kell ellenőrizni, kontrollálni az állapotot. Ki kell szűrni a növekedés során tapasztalható kedvezőtlen változásokat.

Az enyhe, mérsékelt vagy súlyos skoliózis kezelésére eltérő iránymutatások vannak, azonban a terápiát mindig személyre szabottan kell alkalmazni. Több szempontot is figyelembe kell venni.

  • A gyermek nemét. A lányoknál nagyobb eséllyel kezd romlani az állapot, mint fiúknál.
  • A görbület súlyosságát. Nagyobb indulási görbület esetén valószínűbb a további rosszabbodás.
  • A görbület tengelyei.  A kettős ferdülés, azaz oldalra és előre is kitérő, csavarodó gerinc (S-skoliózis) nagyobb valószínűséggel fog súlyosbodni, mint az egyszerűen csak oldalirányban görbülő (C-skoliózis).
  • A görbület helye. A gerincoszlop középső, mellkasi régiójában levő körbület sokkal inkább romolhat, mint a felső vagy az alsó szakaszon található.
  • Érettség. Ha csontnövekedés leállt, akkor már kisebb a valószínűsége a romlásnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a merevítőknek csak azoknál van létjogosultsága, akiknek a csontjai még a növekedési fázisban vannak.

Gyógytorna – a kezelés alapja

A naponta végzett egyéni gyógytorna a kezelés legfontosabb eleme. Ez segít a gerinctartó izmok erősítésében és a görbület korrigálásában, de legalább a romlás megakadályozásában.

A tornát a gyógytornász tanítja meg a gyermeknek és szülőnek egyaránt, sőt időnként ellenőrzi is. Végezni azonban egyénileg és napi rendszerességgel kell. Akaraterő és kitartás kell, ebben a szülőnek támogatnia és segítenie is kell a gyermekét, mert csak a rendszeres tornának lehet hatása.

Fűző viselése

Mérsékelt skoliózis és még növekedésben levő csontozat esetén fűző használatát javasolhatják. Viselése nem gyógyítja meg, nem egyenesíti ki a gerincferdülést, de általában megelőzi a további romlást.

A fűzőviselés kényelmetlen és látványra is zavaró lehet a gyermek, fiatal számára. A szülő megkérheti a gyermek osztálytársait, barátait, tanárait,  hogy segítsék a gyermeket a fűzőviselés okozta nehézségek elviselésében.

A legáltalánosabb típusú fűzők műanyagból készülnek és a test vonalához, formájához igazodnak. Szinte észrevétlenül simul a testhez a ruha alatt, melyet a rajta lévő illesztékek tesznek lehetővé a bordakosár körül, a hát alsó részén, a csípőn valamint a karok alatt.

A legtöbb fűzőt nappal és éjszaka is viselni kell. Valójában minél több órát tölt el benne valaki, annál erősebb lesz a hatása. Azok a gyermekek, akik viselik, a legtöbb hétköznapi tevékenységben részt tudnak venni, néhány korlátozás, ellenjavallat van csak. Ha feltétlenül szükséges sport-, vagy másfajta fizikai tevékenységekhez megengedett a fűző levétele.

Fontos tudnod, hogy bár a fűző támaszt, de érdemben nem segít, mert nem javítja a gerinctartó izmok erejét!

A csontnövekedés leállását követően a fűző hordást abba kell hagyni!

Műtéti megoldás

Súlyos skoliózis esetén az orvosok műtétet javasolhatnak, hogy így csökkentsék a gerinc görbületét vagy épp megakadályozzák a káros hatásokat.

A műtétek leggyakoribb típusa az úgynevezett spondylodesis, avagy ’gerincfúzió’. A műtét során a sebészek két vagy több csigolyát “összekötnek” a gerincoszlopban, így azok nem tudnak egymástól függetlenül mozogni. Ilyenkor a csigolyák közé csontdarabokat, vagy csontszerű anyagot tesznek. A gerincoszlopot fémrúddal, csavarokkal, drótokkal egyenesítik ki és tartják egyben.

Ma már olyan beépíthető eszközök is léteznek, melyek hosszát idővel módosítani lehet. Azaz a gyermek növekedésének ütemében a gerincoszlopot tartó rúd hossza növelhető.

A gerincműtét nem veszélytelen, következménye lehet vérzés, fertőzés, fájdalom vagy akár idegsérülés is. Ezért aztán csak alapos indokkal végzendő.

Tartásjavító torna

Gerincferdülés esetén a leginkább elfogadott kezelés a tartásjavító gyógytorna. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy erre a tornára nem annyiszor van szükség, ahányat a TB támogatással felírnak! A rendelői torna azt a célt szolgálja, hogy a gyermek megtanulja és elsajátítsa a szükséges mozdulatokat, gyakorlatokat. Ha azonban nem végezteted vele, de méginkább nem érteted meg vele, hogy mennyire fontos ennek naponkénti ismétlése, akkor teljesen felesleges maga a néhány felírt kezelés is. Az izmokat ugyanis nem lehet 10-12 nap alatt megerősíteni (ha lehetne, akkor miért kellene a sportolóknak évekig készülniük egy olimpiára?)
A tartásjavító torna hatékonyságához nemcsak a hát és a hasizmok megerősítése kell, hanem a testtartásért felelős összes izmot kellően erőssé és nyújthatóvá kell formálni. Ha ezt megtörténik, akkor kialakul a biomechanikailag helyes testtartás. Ebben az állapotban a legkisebb a gerincre ható terhelés és ezért ezzel védheted meg a gerincet a felnőttkori szövődményektől, például a porckopástól.

Megjegyzem, hogy számos tudományos tanulmány igazolja a jóga hatékonyságát a mély hátizomzat megerősítésében. Bár rengeteg fórumon találkozhattok gerincerősítő jóga tanfolyamokkal, de a hazai oktatók között az egyik legautentikusabbnak Medvegy Gergely-t tartom. Itt találjátok az online gerincterápiás jóga tanfolyamát.

Elektromos izomstimuláció (EMS)

Számos kutatás foglalkozott azzal, hogy megoldást jelent-e az izomstimuláció a gerincferdülésben. A legújabb tanulmányok szerint előnyös az alkalmazása, ám a deformitást nem “egyenesíti ki” a stimulációs kezelés. A fő előnyei a feszülő fájdalmak enyhítése, az izommerevség oldása és a az alap-erő javítása.

blank
blank

HOZZÁSZÓLÁSOK

Wordpress (0)