Állóképesség fejlesztés izomstimulációval
Futóversenyre vagy éppen hosszabb triatlon táv teljesítésére készülsz? Akkor neked az állóképesség fejlesztés a legfontosabb teendőd. Sok-sok órát kell felkészülésedre fordítanod. Ha viszont kevés időd van edzésre…nos akkor érdemes igénybe venned egy kis segítséget. Persze akkor ha van ráérő időd, pl. irodai munkát végzel.
Izomstimulátor – időnyerő gépezet!
Ha munka, iskola vagy család mellett nem jut napi két-három óra időd edzésre, viszont irodai munkát végzel, akkor azt javaslom, hogy kezdj el használni egy sportolóknak tervezett izomstimulátort! Persze csak akkor érdemes, ha javítani szeretnéd az eredményeid!
Az izomstimuláció nem helyettesíti az edzéseket. A stimulációnak nem lesz akkora hatása, mintha naponta egy másodikat is edzenél, de meggyőződéssel kijelentem, hogy jelentős többletet ad. Míg a hagyományos edzéssel tested egészét tréningezed, addig stimulációval csak a sportod szempontjából legfontosabb izmaidra kell fókuszálnod. Ha futsz vagy kerékpározol, akkor a vádli és combizmok állóképessége a legfontosabb. Ha úszol, akkor a „tolóerőt” biztosító széles hátizomé.
Ezen felül érdemes még azokon a pontokon bevetned, melyekről tudod, hogy problémásak vagy esetleg ismétlődő fájdalmakat, sérüléseket okoznak. Sokan „kínlódnak” edzés alatti hátfájdalomtól, melyet a far- és törzsizmok erősítésével megszüntethetsz. A stabilitás javítása kedvezően hat az izmok teljesítményére.
Az izomstimuláció alapjairól ebben az írásomban olvashatsz.
A stimuláció és hagyományos edzés azonos hatással vannak az izomra!
A stimulációs idővel számolj az edzéstervezéskor. A stimuláció hatására az izomban ugyanazok az élettani folyamatok játszódnak le, mint ami az edzés során is történik. Azaz a stimuláció hatására is kimerülnek az izom energiaraktárai, metabolitok keletkeznek és fáradtság jelentkezik. Időt kell biztosítanod izmaidnak a feltöltődésre, a salakanyagok eltávolítására és a regenerációra.
Ebből az is következik, hogyha rendszeresen stimulálsz, akkor az adott izmaid több terhelést kapnak, gyorsabb lesz a fejlődésed is. Ehhez persze a megfelelő kezelőprogramokat kell használnod! Ha látványos izomtömeget akarsz, akkor teljesen más impulzus kell az izmodnak, mint amikor állóképességet akarsz javítani! Ezek ráadásul egymással ellentétesek! Ha tömeget növelsz, akkor veszítesz az állóképességedből és fordítva!
Amikor egy adott célra fókuszálsz, akkor tervezd meg a cél eléréséhez szükséges programokat, azok tartamát és intenzitását.
A stimuláció pont olyan, mint az edzés. Ha havonta egyszer tréningezel, annak minimális hatása van a teljesítményedre. Minél gyakrabban és tervszerűbben használod, annál inkább tapasztalhatod a kedvező hatásokat is.
Az állóképességhez szükséges izomrostok
Az állóképességi sportok esetén alacsony vagy közepes intenzitású mozgást kell tartósan, akár órákon át végezni. Ehhez az úgynevezett I. típusú vagy „lassú” izomrostokat veszed igénybe. Ezeket a rostokat erős érhálózat veszi körül, jó az oxigén ellátásuk – ezért nevezik őket vörös rostoknak. Az oxigénben gazdag körülmények között működnek leghatékonyabban. Metabolizmusuk aerob, azaz az energiát ATP-ből nyerik. A beidegzésüket biztosító idegek alacsony frekvenciájú impulzusokat szállítanak. A lassú rost nehezen fárad, azaz kitartó, ereje viszont csekély. A lassú rostot hiába tréningezed, nem növeli az izomtömeget (csak minimális mértékben)!
Ha tehát az állóképesség fejlesztés a célod, akkor elsősorban a lassú (I. típusú) izomrostjaid, illetve a II.a gyors vagy intermedier rostokat kell stimulálnod.
Az állóképesség fejlesztés stimulációs lehetőségei
Az állóképesség több oldalról is befolyásolható stimulációval. Ezek egyesével is javítanak a teljesítményeden, de komplex stratégia alkalmazásával kapod legjobb eredményt.
Kapillarizáció
Bizonyos frekvenciák serkentik az érproliferációt, az igénybevételnek megfelelő mennyiségű új kapillárisok „fejlesztését”. Azaz a szervezet a fokozott fizikai igénybevételre új erek „növesztésével” válaszol. A megnövekedett kapacitású érhálózat javítja az izmok vérellátását, a bőséges oxigénellátás révén pedig javítja az állóképességed és segíti a regenerációt is. További előny a fáradékonyság csökkentése. Azt tapasztalod, hogy magasabb pulzusszám mellett is aerob marad az izmaid anyagcseréje, így intenzívebb mozgást végezhetsz.
Állóképességi erő fejlesztése
Az I. típusú izomrostokra fókuszáló, alacsony frekvenciájú impulzusokat alkalmazva maximálisra fejlesztheted a lassú rostok teljesítményét.
A II.a típusú, azaz intermedier rostok pedig hajlamosak tulajdonságaikat a lassú rostoknak megfelelő, azaz állóképességi irányba „konvertálni”. Az intermedier rostok erősítése fokozza a kitartó erőkifejtés képességét is, mely különösen fontos például a befutóknál vagy részhajráknál – a maximális erőbedobás mellett a lehető leghosszabb erőkifejtést biztosítja.
Aerob metabolizmus javítása
Bizonyos frekvenciatartományú impulzusok javítják az izom toxinokkal szembeni ellenállóképességét, csökkentik a fáradékonyságot. Ennek az eredménye a metabolikus küszöb „feljebb” tolása, azaz néhány ütéssel magasabb pulzussszám mellett is aerob módon metabolizál az izom – azaz kifáradás nélkül tudsz nagyobb erőbedobást kifejteni.
Ez a három kezeléstípus közvetlenül hat az állóképesség fejlesztésre, míg a bemelegítés és levezetés (vagy másképper regeneráció) közvetett módon járul hozzá az eredményességedhez.
További teljesítményoptimalizálási lehetőségek
A bemelegítés és jelentősége
Minden fizikai aktivitásra igaz, hogy a megfelelően előkészített, azaz „bemelegített” izmok adják le a legjobb teljesítményt. Ennek élettani oka, hogy nyugalomban nincs szükség arra, hogy az izmaid sok vért és oxigént kapjanak. Ilyenkor a szervezeted szabályozórendszere csökkenti az izmok és inak vérellátását, így azok „kihűlnek”, merevebbé válnak, rugalmasságuk csökken.
Az akut sportsérülések zöme ín-izom húzódás vagy akár szakadás, mely akkor keletkezik, amikor bemelegítés nélkül, hirtelen kezdenek mozgásba. Pl. a cserjátékosnak váratlanul kell a kispadról játékba állni. Vagy a futó rögtön az edzés elején sprinttelni kezd.
A bemelegítés elégtelensége azonban nemcsak ilyen akut sérülésekhez vezethet, hanem krónikus panaszok kialakulásához is. Típusos a futók túlterheléses Achilles-ín gyulladása. Sokan ott követik el a hibát, hogy futóedzésük első pillanatában ráállnak a szokott ritmusra és ezt „nyomják” kilométereken át. Sokszor mondják is: „fél óra kell, amíg felpörgök és elkezd jólesni a futás”. Ezt az előkészítetlen, hideg, merev ín-izom okozza. A hirtelen terhelésére mikrosérülések sokasága keletkezik, mely krónikus gyulladást hoz létre. Elsősorban az inak tapadási pontjain, illetve az izom-ín átmenetben jelentkezik a fájdalom. A futók 15-20%-a küzd ilyen problémákkal. Jellemző előfordulási helyek az Achilles-ín, talpi szalagok, teniszkönyök és golfkönyök, stb. E sérülések többnyire túlterhelésre vezethetők vissza. A tartós gyulladás az ín degenerációját okozhatja (tendinopátia) vagy akár sarkantyúképződéshez (csontfelrakódás) vezethet. Ezek nagyon makaccsá válhatnak, megszüntetésük akár 12-18 hónapot is igénybe vehet, mely jelentősen visszavethet az edzésben és persze az eredményességben.
A megfelelő bemelegítéssel megelőzhetők. Az izomstimulációs bemelegítő (warm-up) programok akár 300%-kal növelik a kezelt izom és ín vérellátását, emelik a hőmérsékletét és rugalmasabbá teszik, mely jelentősen csökkenti a sérülésveszélyt. A bemelegítő stimulációt a hagyományos bemelegítés előtt végezd.
Az izomregeneráció és jelentősége
A fizikai aktivitás során – teljesen mindegy, hogy hagyományos edzést vagy stimulációt végzel- az izomban metabolitok (pl. tejsav) keletkeznek, ezen felül a mikrosérülések kreatin-kináz képződéssel járnak. A salakanyagok fokozzák az izom merevségét és fáradást okoznak. A stimulátorral végzett izomregenerációs kezelések (két órán belül végezve) a metabolitok 35-50%-ától megszabadítanak, azaz jelentősen javítják az izomregenerációt.
Hogy ez mire jó? Ha egy intenzív edzés után két napra van szükséged a regenerációhoz, akkor nem tudsz elég gyakran és elég intenzíven edzeni, a fejlődésed is lassú lesz vagy elmarad. Különösen igaz ez 30 év felett, amikor a test egyre több pihenést igényel. A regeneráció gyorsítása révén az edzéshatékonyságot javíthatod.
Az izomstimuláció az állóképesség fejlesztés hatékony eszköze!
A legfontosabb izomcsoportokon végezhetsz kiegészítő edzéseket, mely közvetve és közvetetten is javítja az izom állóképességét. Az edzéshez hasonlóan itt is igaz, hogy csak a rendszeres és kitartó kezelés ad eredményt. Eseti, ad-hoc végzett stimulációk hatása mérsékelt.
Az állóképesség fejlesztést célzó impulzusok paraméterei eltérnek az izomtömeg vagy izomerő növelését biztosítóktól. Nem lehet egyszerre állóképességet fejleszteni és egyben izomtömeget is növelni mert ezek egymással ellentétes tulajdonságok. A nagy izomtömeg nem állóképes (mert izomtömeget a fehér (IIa és főképp IIb) rostok adnak. A lassú (I.típusú) rostok pedig nem erősek és nem adnak tömeget.
A fentiek ismeretében már hatékonyan alkalmazhatod a stimulátort az eredményed javítására.
Sokmindentől függ.Elsősorban az alkalmazott készüléktől, a stimulációra fordított időtől és az alkalmazott intenzitástól.
Kiváló minőségű és valóban hatékony készülékek 100ezer ft körül kezdődnek. Olyan készüléket kell keresned, amely az állóképesség fejlesztésében fontos programokat biztosítja. Ezek kapillarizáció, állóképességi és kitartó erő (resistance és endurance), aerob állóképesség, illetve rendelkeznek regenerációt segítő programmal is.
A stimuláció (csakúgy mint a hagyományos edzés) időt igényel. Ha heti egyszer edzel, annak alig lesz hatása a félmaraton eredményedre (alighanem végig fogod szenvednia távot). Ha hetente 4-5x futsz és ugyanennyiszer használod a stimulátort 45-60 perc erejéig alkalmanként, akkor 1 hónap után már érezni fogod, hogy érdemes. A stimulátort a felkészüléssel párhuzamosan, már az alapozástól be kell integrálni az edzésmunkába. Úgy képzeld el a stimulációt, mintha egy plusz edzést iktatnál be a legfontosabb izmaidnak (futás esetén leginkább a vádli és comb izmaid kell stimulálnod).
A stimulációs programok impulzusait is ugyanúgy kell fokozatosan az állapotodhoz adaptálni, mint ahogy az edzést. Kisebb adaggal kezded, majd egyre fokozhatod a terhelést.
A harmadik dolog a stimuláció intenzitása. Minél intenzívebb stimulációt alkalmazol, annál gyorsabb a fejlődés, de az intenzívebb stimulációval járó izomösszehúzódások fájdalmasak lehetnek, szóval némiképp tűrnöd is kell. Olyan ez, mintha futóedzésen csak 8 perc/km-es tempót lennél hajlandó futni. Ha így edzel, akkor ne 2 órán belüli célt tűzz magad elé, hanem fél naposat. Ha a tempót egyre fokozod, akkor fejlődik a teljesítményed is. Hasonló a helyzet a stimulációval is. Minál intenzívebb a stimuláció, annál erősebb a hatása
mennyi időre van szükség, hogy érzékelhető változás legyen? mtb középtávra készülök. már alaposan benne vagyunk a felkészülési időszakban. ilyenkor is el lehet kezdeni a stimulációt?