Izomstimuláció – mire jó a sportolónak?

Az izomstimuláció az izomstimulátor készülékkel végezhető kezelés. Doppingmentes teljesítményjavító módszer profi és amatőr sportolónak egyaránt! Segítségével hatékonyan fejlesztheted az izomaid gyenge pontjait, az izomrost-specifikus képességeid, mint például az állóképesség, a gyorsaság vagy éppen a reakciósebesség. A klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az izomstimulációval gyorsíthatod az edzés során felszaporodó metabolitok (tejsav, CK, stb.) kiürülését, azaz az izomregenerációd.

Compex-sport-keszülékek-banner
Compex-sport-keszülékek-banner

Félreértés ne essék! Az izomstimuláció az edzések kiegészítésére való, nem pedig helyette. Olyan izomképességek javítására alkalmazhatod, amit a hagyományos edzésmunkával nem vagy alig tudsz továbbfejleszteni. Ismétlem: nem helyettesít, hanem többletet biztosít! Ezért érdemes rendszeresen használnod, beépítened az edzésprogramodba.

Az izomstimuláció vagy angolul electric muscle stimulation (EMS) az izomerő, az izomtömeg, izomteljesítmény és funkció növelésének módszere. Az eljárást évtizedek óta alkalmazzák a sportsérülések rehabilitációjára. Az elmúlt években jelentek meg olyan készülékek, melyek otthon, edzőteremben egyaránt hatékonyan alkalmazhatsz.

Az izomstimulátor rendeletetésnek megfelelő használata veszélytelen, de a kívánt eredmény eléréséhez nem árt, ha tudod, mit és miért csinálsz!

Az izomstimulációs (EMS) technológia minden nagyszerűsége ellenére nem helyettesíti a hagyományos edzéseket, hanem hozzátesz egy sor lehetőséget!

Az izomösszehúzódás mechanizmusa

Az akaratlagos összehúzódásra képes harántcsíkolt izmaid biztosítják a mozgást. Ha egy mozdulatot el akarsz végezni, az agyad mozgató központja jelet küld az összehúzandó izomnak vagy izmoknak. A jel az izomsejt membrán depolarizációját eredményezi. Nagyon leegyszerűsítve a folyamatot: az izomsejt kibocsátja a benne található kálcium++ ionokat, melyek az aktin, a miozin és a titin molekulákkal kapcsolatba lépve az izom összehúzódását, azaz rövidülését eredményezik.

Az összehúzódáshoz szükséges energiát az adenozin-trifoszfát (ATP) biztosítja, melynek „előállítása” a szervezetben aerob vagy anaerob (oxigén jelenlétében vagy anélkül) energianyerő folyamatokon keresztül történik. Az energiatermeléshez a szénhidrátok és zsírok szolgálnak alapanyagként, „elégetésük” során keletkezik az ATP.

 

Az akaratlagos és az izom stimulátor által kiváltott izomösszehúzódás teljesen azonos élettani hatást vált ki!

Az izomstimuláció során az összehúzódást kiváltó jel nem az agyból, hanem a készülékből küldött, mesterséges impulzus. Az izomstimulációs impulzus nem energiaforrás, hanem az összehúzódást elindító jelzés csupán. Maga az izomösszehúzódás ugyanazzal a természetes mechanizmussal történik.

Az izmoknak teljesen mindegy, hogy mely impulzusra történik az kontrakció, a hatás teljesen azonos. Az izom az összehúzódások hatására fejlődik, erősödik, vastagodik – bármi váltja is ki! A fő különbség, hogy stimulátorral precízebben határozhatod meg a kívánt kontrakciót, azaz hatékonyabb izommunkát tudsz vele létrehozni.  

Mivel a kezelést egyetlen izomra vagy izomcsoportra fókuszálhatod, így a hatása lényegesen gyorsabb, koncentráltabb, mint amit hagyományos edzéssel ugyanennyi idő alatt el tudsz érni!

 

Az izomrost típusok és “képességeik”

A harántcsíkolt izmaid három különböző izomrost típus alkotja. 

I. típusú  (lassú) rost

Ezek a vörös vagy lassú rostok, melyek kötegeit vastag kapilláris háló veszi körül és ez lehetővé teszi hosszú távú, folyamatos, közepes erőkifejtés végrehajtását, aerob metabolizmus mellett. A vörös rost fáradékonysága rendkívül alacsony. Így elsősorban az állóképességi sportok (futás, kerékpározás, úszás, sífutás stb.) esetén kiemelkedő a szerepük.

II.a típusú (átmeneti) rost

Az átmeneti (vagy más néven II.a gyors) rostok erősebbek, vastagabbak, mint a lassú rostok. Kevesebb kapilláris veszi körül őket, ezért az erőkifejtésük rövidebb távú, miközben vegyes, oxidatív‐glikolitikus az anyagcseréjük. A II.a rostok így fontos szerepet játszanak olyan sportokban, mint kajak-kenu, evezés, birkózás, küzdősportok, stb. Ezek a versenyek a maximálishoz közeli erőkifejtést igényelnek általában néhány percen át.

Izomstimulációval az átmeneti rostokat aerob, illetve anaerob metabolikus tulajdonságaik irányába specializálhatod. Azaz vagy állóképességi vagy éppen gyorsaság-robbanékonyság-maximális erő irányban fejlődhetsz – egyidejűleg mindkét irányban nem lehetséges!.

II.b típusú (gyors) rost

A gyors vagy más néven fehér rostok nagy sebességgel és nagy erővel képesek összehúzódni. A fehér szín magas glikogén és glikolitikus enzim tartalmuknak és csekély kapilláris ellátottságuknak “köszönhető”.  Az összehúzódásuk rendkívül gyors és magas erőkifejtést biztosít, ugyanakkor a mitokondriumok szinte teljes hiánya révén az adott rostok rendkívül fáradékonyak, így nem képesek hosszú távú aktivitásra. Erős, rövid, energikus anaerob tevékenységek végrehajtására valók.

A gyors rostok a maximum 1 percen át tartó, robbanékony erőkifejtést igénylő sportok esetén fontosak: sprint (max. 400 méter), hajítás, ugrás, súlyemelés.

 

Az izomrost arány jelentősége

Az előző bekezdésben ismertetett izomrost típusok aránya velünk született. Mindenkinél más az arány, mely nem vagy csak rendkívül korlátozott mértékben változtathatsz rajta!

Ha zömében fehér rostok alkotják az izmaid, akkor gyors, erős és rövidtávú mozgásra vagy “predesztinált”. Ilyenek a sprint futások, ugró- és dobószámok, súlyemelés, ahol a verseny egy mozdulatba vagy maximum egyetlen percbe koncentrálva történik.

Ha ezzel szemben a vörös rostok dominálnak, akkor nem érdemes a gyorsaságot és erőt igénylő sportágakat erőltetne, hiszen izomzatod soha sem lesz ilyenre optimalizálható.

Természetesen az izomrostok veled született aránya fontos, de ettől még nem leszel garantáltan győztes. Innentől minden a hozzáállásodon és az edzésmunkádon múlik. Ha nem edzel -lehet bár a legoptimálisabb az izomösszetételed- nem juthatsz a csúcsra.

Az edzés értelme, hogy adottságaid maximális mértékben kiaknázd.

Az izomrost arány ismerete akkor érdekes, ha versenyszerűen szeretnél sportolni. Ha olyan sportot választasz, amely izomrostjaid “keverékével” szöges ellentétben áll, akkor valószínűleg nem leszel bajnok (azaz kicsi az esélye, hogy dominánsan vörös rostokkal súlyemelő bajnok legyél vagy éppen fehér rost dominanciával eredményes hosszútávfutó). Ez nem jelenti azt, hogy nem élvezhetsz egy adott sportot! – Dehogynem! Csak ne hagyd, hogy frusztráljon, ha nem tudsz kiemelkedni a többiek közül.

 

Hogyan módosíthatod izomstimulációval az izomképességeid?

Az különböző izomrostjaid mozgatóidegei eltérő frekvenciával szállítják az impulzusokat, azaz eltérő sebességgel húzódnak össze az egyes rosttípusok. Ezt használhatod ki az izomstimuláció során!

Megfelelő frekvenciájú impulzust alkalmazva egy adott rosttípusra fókuszálhatsz: a vörös rostok 1-50Hz, az átmeneti rostok 35-80Hz, míg a gyors rostok 80-120Hz impulzusra aktiválódnak.

Ha tehát az állóképességet szeretnéd javítani, akkor a lassú rostjaidat kell kezelni – alacsony frekvenciájú impulzusokkal. Ha az izomerőd vagy éppen a robbanékonyságod javítanád, akkor a fehér rostjaidat – magas frekvenciákkal. Az átmeneti rostokat mindkét irányba “terelheted”, akár állóképességi, akár erő irányba.

A stimulációs frekvencia helyes megválasztásával nagy hatékonysággal fejlesztheted az izomképességeket, mint például robbanékonyság, reakciósebesség, állóképesség, erő, kitartás. Normál edzésmódszerekkel nem vagy csak alacsonyabb hatékonysággal tudod ugyanezt megtenni, illetve lényegesen több edzésidővel.

 

Az izomstimulációs impulzus fő paraméterei

A stimulációs impulzus tulajdonságai (intenzitás, frekvencia, impulzus amplitúdó, időtartam, felfutási és csillapítási idő) befolyásolják az izomösszehúzódás intenzitását, mélységét, az összehúzódásban résztvevő rostok típusát és számát. Ebből következik, hogy minden izomcsoport más paraméterekkel rendelkező impulzust igényel.

És itt van a különbség az EMS speedfitnesz és személyi izomstimulátorok közötti különbség. A speedfitnesz eszközök ugyanazt az impulzust adják le tested minden izmára, egyedül az egyes csatornák intenzitását módosíthatod. Többször próbáltam ilyen ruhákat, készülékeket és a legfőbb gyengéjüknek azt tartom, hogy miközben a kisebb izomtömeget alkotó felkarizmokat már szinte fájdalmas kontrakcióba hozzák, addig a combizmaimon alig érezhető maradt a stimuláció. Ennek ellenére általános fittség elérésére, alakformálásra kiválóak, de nem biztosítanak speciális izomkezelést.

A személyi izomstimulátor előnye pont az, hogy az adott izomcsoportnak megfelelően beállított impulzust állíthatsz be, így ez optimális fejlődést biztosít az adott területen.

Frekvencia

az egy másodperc alatt végbemenő impulzus ciklusok számát adja meg, Hertz‐ben kifejezve. Magas frekvenciákkal az átmeneti és a gyors rostokat, míg alacsonyakkal a lassú rostokat stimulálhatod.

Amplitudó

Az amplitúdó az impulzus időtartamát kifejező érték. Mértékegysége a mikroszekundum (ms). Az egyes izmok eltérő amplitudót igényelnek, mivel a kötegben levő rostok száma, tömege eltérő. Nyilvánvaló, hogy egy kistérfogatú izom (pl. alkarizom) rövidebb impulzussal is átfogó összehúzódásra bírható, míg a legnagyobb izmaid (quadricepsz, széles hátizom) “rendes” kontrakciója hosszabb impulzust igényel.

Intenzitás

  • Az intenzitás az elektromos áram felhasználó által beállítható, milliAmperben (mA) mért mértékét jelzi.
  • Minél magasabb az értéke, annál több izomrost vesz részt az összehúzódásban. Azaz kis intenzitás kevés rost, magas intenzitás sok rost.
  • Ha a kezelést “nem érzed”, akkor nincs is hatása, míg a túl magas intenzitás görcsszerű összehúzódást válthat ki és fájdalmat okoz(hat).
  • Az izomstimuláció során általában nem kell a fájdalomköszöb fölé menni!
  • A mesterséges izomösszehúzódás eléréséhez szükséges stimulációs impulzus intenzitása egyénenként változó.
  • Függ az elektródák pozíciójától, az alatta fekvő zsírszövet mennyiségétől, az izzadástól, a kezelt felületen található szőrmennyiségtől és egyéb jellemzőktől is.
  • Ebből következően azonos áramerősség napról-napra eltérő érzést válthat ki, amelyek a testfelenként is eltérhetnek.
  • Egy adott tréningsorozat alatt is szükséges az intenzitás szabályozása, az összehúzódás azonos szintjének fenntartása és a szervezet alkalmazkodása révén.

Az itt javasolt áramerősség tájékoztató jellegű! Az egyéni szükségleteid szerint állítsd be az értékét.

  • Mérsékelt intenzitás, általában 10 – 20mA között. Az állóképességi típusú kezelésekhez javasolt. A kezelés lassú ütemű, rövid tartamú izomrángásokat kelt.
  • Közepes intenzitás, általában 20 – 30mA. Az izom láthatóan összehúzódik, de a stimuláció nem okozza az ízületek mozgását.
  • Emelkedett intenzitás, 30mA felett. Az izmok erőteljesen összehúzódnak és amennyiben ez nem akadályozott, az ízületekben is mozgás jön létre. A kezelési érzés még elviselhető.
  • Maximális intenzitás, toleranciaküszöb környéke, fájdalomküszöb közelében. Az izom maximálisan összehúzódik. Kizárólag maximális izomerő, robbanékonyság és izomtömeg növelő kezelésekhez alkalmazz ilyen magas intenzitást.

 

Az elektródák elhelyezése

Az elektródák megfelelő elhelyezése és méretük megválasztása az izomstimuláció hatékonyságának előfeltétele.

Az elektródákat az izom motoros, a stimuláció szempontjából a legérzékenyebb pontjára helyezd! Amennyiben az elektróda nem a mozgató ponton helyezkedik el, az összehúzódás kismértékű/zavaró lehet. Ilyen esetben a pozitív elektródát néhány milliméterrel arrébb kell helyezned a hatásos és kényelmes összehúzódás eléréséig.

Az izomstimulátor első kipróbálásakor tanácstalannak érezheted magad. De nem kell félned, teljes pontosság hiánya ellenére is használ a kezelés! Az elhelyezéssel kapcsolatos néhány alapelv megértése azonban fontos segítséget nyújt a stimuláció megfelelő használatához.

Ha azonban tökéletességre törekszel, akkor vásárolj egy motorpont ceruzát. Ez segít az izom-mozgatóideg pontos találkozási helyének feltérképezésében. Ha ez megvan, akkor már semmi sem akadályozhat a tökéletes kezelésben.

Az elektróda felhelyezés fő szempontjai:

  • Az izom anatómiájának megfelelő pozíció;
  • A töltések közötti irányok, azaz polaritás;
  • Az elektródák mérete.

Pozíció

Az egyik elektródát az izom leginkább kidudorodó részére tedd. Ezt aktív elektródának is nevezik, mivel az izom kidudorodó része általában egybeesik a motorponttal, azaz a ponttal, ahol a mozgatóideg az izomba érkezik. Például a négyfejű combizom külső része (vastus lateralis) esetén az izom kidudorodó része néhány centivel a térd mellett-felett található.

A másik, úgynevezett inaktív elektróda az izom proximális (a törzs felé eső) végére kerüljön. Feszítsd meg a kezelendő izmod és tapogasd végig! Állapítsd meg, hogy meddig “puha” és hol megy át ínba. Az elektródákat az izom-ín átmenet előtt, még az izmon helyezd el.

Az anatómiai jellemzők egyénenként változók, amelyre remek például szolgálnak a vádlik: sokaknak hosszúkás és vékony, míg másoknak rövid és kerek izmuk van.

A minőségi készülékekhez ilyen ábrákat mellékelnek, melyek jól szemléltetik az elektróda elhelyezést. Ha ezt “utánzod”, akkor nagy gond nem lehet. Ha mégis elégedetlen vagy a hatással, kísérletezz! Helyezd át az egyik elektródát jobbra-balra, fel-le pár mm-rel és figyeld a hatást. Hamarosan megtapasztalod, melyik a számodra legjobb pont.

kerékpáros izmok stimulálása

Elhelyezési irány

A két elektródát összekötő képzeletbeli vonalnak az izomrostok irányát kell követnie. Ez általában az izom húzási irányával párhuzamos. Ha az elektródákat nem így helyezed fel, hanem keresztben, akkor az izom összerándul és görcsös fájdalmat érezhetsz. Ennek oka, hogy az elektródákból kilépő áram zárt kört képez az izmon és egyszerre több ideget is eltalál.

A hatékony kezeléshez igazodj az izom formájához! Ha az izomrostok irányát követed, az elektromos áram kevesebb ellenállásba ütközik. Ez rendkívül lényeges az erős összehúzódás fenntartása érdekében, továbba a komfortérzetedre is közvetlen hatást gyakorol.

Hiba, ha az elektródapárt nem az izom hosszában, hanem keresztben teszed fel, mert

  • az ellenállás megnövekszik;
  • ettől a feszültség emelkedik;
  • kényelmetlen érzetet kelt;
  • ez megakadályozza a kellő intenzitás beállítását.

Sajnálatos módon számos készülék mellett, de gyakran a szakirodalomban is az elektródák elhelyezéséről szóló ábra szemmel láthatóan figyelmen kívül hagyja ezeket az elveket. A legfeltűnőbb eset az elektródák mellizmon történő elhelyezése, amelynél számtalan ábra egymás felett elhelyezett elektródákat mutat. Helyesen az egyik elektródának a hónalj közelében, míg a másiknak a mellkas közepe felé kell elhelyezkednie.

Elektróda méret

Az alkalmazandó elektródaméret tekintetében két irányzat van. Az egyik akkora elektródák alkalmazását szorgalmazza, amelyek elférnek egy adott testfelületen. A másik irányzat különböző méretű elektródák használatát támogatja, amelyek által az elektromosság iránya a lehető legmegfelelőbb irányba koncentrálható.

A nagyméretű elektródákat támogató irányzat érvelése szerint minél nagyobb az elektróda, annál könnyebb terjeszteni az áramot az izmokban, annál magasabb a komfort fokozat, annál magasabb áram intenzitás érhető el és annál erősebb az izomösszehúzódás.

A különböző méreteket támogató irányzat szerint a kisebb elektródát a motorospontra (leginkább kiemelkedő rész) kell helyezni. Magyarázatuk szerint a kisebb elektródával nagyobb áramerősség koncentrálódik a mozgató idegre, ami közvetlenül az izom középpontjában található. Emellett úgy tartják, hogy így az impulzus az izom mélyebb részeit is képes elérni, mielőtt a másik elektródát elérné.

Mindkét variáció kipróbálását javaslom. Ezután a tapasztaltak alapján választhatod meg, melyiket érzed hatékonyabbanak a magad számára.

Polaritás

A cikk elején már említettem, hogy szerintem az elektróda pozíciója nem túlzottan lényeges, sokan ellentétes álláspontot képviselnek. A véleménykülönbség számos vitát szült már a különböző megközelítések képviselői között.

Röviden összefoglalva: az izomstimulátor készülékek által generált áram váltakozó áram. Hullámformája téglalap alakú, nem szinuszos, mint például az otthoni elektromos hálózaté. Mindazonáltal váltakozik pozitív és negatív polaritások között, így nem nevezhető meg határozottan a pozitív vagy a negatív vezető. Erről magad is meggyőződhetsz: kezd el az izomstimulációt, majd állítsd meg és cseréld fel az elektródákat és folytasd a kezelést. Érzel bármilyen különbséget? Én nem.

Nos, elismert kutatók úgy tartják, hogy az elektródaelrendezést és a pólusok bekötését úgy kell kialakítani, hogy az a legerősebb összehúzódást eredményezze. Ha nem éreztél különbséget az összehúzódások erőssége között, az annak köszönhető, hogy a két elektróda vezetése megegyezik. Az izomstimulációt vizsgáló számos kutató egyetért abban, hogy a két vezető tetszőleges módon csatlakoztatható.

Sok “iskolában” az ajánlások aktív elektródaként hivatkoznak a motorpont fölötti elektródára, míg inaktív elektródaként a másikra. Mivel az orvosi és a sporttudományi alkalmazási területek között keveredés mutatkozik, az aktív és a „+”, valamint az inaktív és a „-” fogalmait gyakran egymás helyettesítőiként használják. Ebből kifolyólag számos vezeték és elektróda pozíció van ellátva „+” és „-” jelekkel. Ez azonban az egyetlen ok, amiért az útmutatókban, ábrákon és cikkekben jelzik a polaritásokat.

További vélekedés, hogyha a pozitív elektróda kerül távolabbra az izmon, akkor az impulzus “felszálló” jellegű lesz, azaz nemcsak az izmot, hanem a motoros idegeket is kezeli, javítva a motoneuronok képességeit.

Nyugodj meg és csatlakoztasd a kábeleket bármely irányban. Próbáld ki fordítva is. Ha nem érzel különbséget, jól van! Ha érzel, akkor azt használd, amit jobbnak érzékelsz. Ezek a gondolatok a saját tapasztalataimat és véleményem tükrözik és nem tekinthetők orvosi vagy terápiás előírásnak.

 

Testtartás az izomstimuláció során

Az elektrostimuláció során felvett testtartás az érintett testrész és az elvégzett program függvénye. A magas intenzitással történő kezelés alatt rögzítsd a végtagokat az izometrikus munka érdekében. Például, a négyfejű combizmon való erősítő program elvégzése során a lábad rögzítsd a földön, egyébként az összehúzódások alatti önkéntelenül “rugdalózni fogsz”.

A profik az izomstimulációt nemcsak nyugalomban, ücsörögve-fekve használják, hanem olyan helyzetben, amikor izmok a teljes kinyúlás és összehúzódás közötti köztes pozícióban vannak. Például a combizmok kezelésére a legtöbben a félguggoló pozíciót (ízület hajlásszöge 100-110°) javasolják. Ilyenkor az egyébként is előfeszített izomzat miatt hatékonyabb a kezelés, mint enélkül.

A magas intenzitással nem járó programok esetében (pl. szépségápolási, masszázs és duzzanat elvezető programok) a testtartás nem lényeges, bármilyen testhelyzetet felvehetsz, ami a kényelmed szolgálja a kezelés alatt.

 

Milyen életkortól érdemes az izomstimuláció alkalmazása?

Kaptam már kérdéseket szülőktől, hogy melyik elektrostimulátort és kezeléseket alkalmazzák 8-10 éves, sportoló gyermekeiken.

Eltanácsoltam őket ettől! A serdülőkor előtt az edzések célja, hogy sok játékkal, játékos erőpróbával fejlessze az alapképességeket, a koordinációt, a mozgástanulást. Ekkor -még a hormonális hatások megjelenése előtt- bármiféle beavatkozással, elektrostimulációval, a napi több edzés erőltetésével, súlyzózással többet árthatsz gyermekednek, mint hasznot. Sok fanatikus apukát láttam már a sportpályán vagy a medence szélén, aki plusz edzéseket vezérelt a gyermekének, míg a többiek játszottak. A gyermek 1-2 évig nyert is mindent, de valójában csak megutálta a sportot és az első pillanatban, amikor felnőttként ellenállhatott, az edzés megtagadása volt a válasza. Ne akarj 9 évesen olimpiai bajnokot a gyerekedből! Felnőttként kell oda eljutni (a legtöbb sportágban).

A helyzet hasonló a serdülőkorban is, azzal a különbséggel, hogy itt nem zárnám ki az izomstimulációt, de a célja még mindig nem a speciális izomfejlesztés, hanem a túlterhelés megelőzése! Serdülőkorban hatalmas változások zajlanak az izomzatban és ízületekben! A nemi hormonok termelése ekkor indul és ennek hatására -különösen a fiúk izomzata- gyors növekedésnek indul. A lányok izomzata a kevesebb tesztoszteron miatt növekszik kevésbé.

A nagyobb izomtömeg és izomerő hatására -különösen, ha magas edzésterhelés is éri- az ízületek és az izmok tapadási pontjai túlterhelődnek. Vándorló, makacs fájdalmak jelenhetnek meg, amik akadályozzák az edzést. Erre mondták a régi orvosok, hogy azért fáj, mert hirtelen nőtt meg a gyerek. A serdülőknél tehát abban segíthetsz, hogy kivédd az ízületek és inak túlterheléses sérüléseit. Az izmok edzés előtti izomstimulátoros bemelegítése, illetve az edzést követő levezető programok rendszeres használat segítenek ebben, de még nem befolyásolnak képességeket.

A serdülőkor végével már kialakul a felnőttre jellemző “végállapot” – az izmok szerkezete, az ízületek teherbírása ekkortól véglegesnek tekinthető. Ekkortól az izomstimuláció teljes kelléktára bevethető az egyéni célok, fejlesztés érdekében.

 

Árthat-e az izomstimuláció?

Határozottan merem állítani, hogy rendeltetésszerűen használva, a szabályokat betartva NEM LEHET ÁRTANI! Minden készülék gépkönyve felsorolja azokat a veszélyeket, amikor nem szabad alkalmazni az izomstimulációt. Ezekben ne alkalmazd.

Ha az izomstimulátort körültekintően, rendeltetésszerűen használod, akkor hamar megszereted ezt a technológiát és élvezheted az előnyeit is. 

Ha kipróbálnád az izomstimulációt, akkor ezeket a készülékeket ajánlom

 

Legyen az első hozzászóló on "Izomstimuláció – mire jó a sportolónak?"

Hozzászólás írása

E-mail cím (nem publikus)


*