A vállfájdalom okai

A vállfájdalom a vállízület és környékének érzékenysége. A vállat valójában nem egy, hanem több ízület alkotja, amelyeket inak, izmok tartanak és kötnek össze. Ennek köszönhető a karok nagy mozgásterjedelme. A váll mobilitásának előnye mellett megvan a maga gyengesége: struktúrája miatt fennáll a lehetősége, hogy instabillá válik. Továbbá a lágyrészek és csontok ütközése következtében fájdalmas állapotok alakulnak ki.

A vállfájdalom megjelenhet a kar mozgatására, fekvéskor vagy fennállhat állandóan. Múló, ismétlődő vagy folyamatos.

A fájdalom kiindulhat magából a vállízületből vagy a környező izmok, szalagok és inak bármelyikéből. Okozhatja feszültség (stressz), izomgörcs, túlerőltetés, sérülés vagy gyulladás is. EZ a fájdalom általában a kar vagy a váll bármilyen csekély mértékű mozgatásával súlyosbodik.

A mellkasi vagy hasi szerveket érintő különböző betegségek és állapotok, mint például a szívbetegség vagy epehólyagbetegség, szintén okozhatnak vállfájdalmat. Ebben az esetben “kisugárzó” fájdalomnak nevezzük, amely azonban váll mozgatására nem változik, nem fokozódik.

Most a leggyakoribb okokat veszem sorba (ABC rendben említve őket).

A vállfájdalom okai lehetnek

Befagyott váll 

Olyan állapot, amelyet a vállízület merevsége és fájdalma jellemez. Az ízületet körülvevő kötőszövet megvastagszik és beszűkül. A jelek és tünetek általában fokozatosan kezdődnek, idővel súlyosbodnak, majd általában 1-3 éven belül megszűnnek.

Kialakulásának kockázata megnő, ha olyan betegségből vagy beavatkozásból lábadozol, amely megakadályozza karjaid mozgatását – például stroke vagy masztektómia (emlőeltávolító műtét) után.

Brachiális plexus (karfonat) sérülése

A plexus brachiális az az idegköteg, amely a gerincvelőből jeleket küld a váll, a kar és a kéz felé. Sérülése akkor következik be, amikor ezek az idegek megnyúlnak, összenyomódnak, vagy a legsúlyosabb esetekben szétszakadnak vagy leszakadnak a gerincvelőről.

A plexus brachiális enyhébb sérülései a kontakt sportok során fordulnak elő. A csecsemők a születés során, a szülőcsatornában szenvedhetnek ilyen sérülést. Más állapotok, például gyulladás vagy daganat is hatással lehet a plexus brachiális épségére.

A legsúlyosabb sérülések általában autó-, motor-, és kerékpáros balesetekből származnak. Komolyabb esetekben a kar megbénulhat, de a műtét segíthet bizonyos funkciók helyreállításában.

Bursitis (ízületi nyáktömlő gyulladás)

Az ízületek közelében lévő csontokat, inakat és izmokat párnázó kis, folyadékkal teli zsákokat – úgynevezett burzákat – érinti, amelyek csökkentik a súrlódást a test ízületeinek mozgó részei között. A bursitis akkor lép fel, amikor a burzák begyulladnak.

Leggyakoribb helye a váll, a könyök és a csípő. De a térdnél, a saroknál és a nagylábujj tövénél is kialakulhat. Gyakran fordul elő olyan ízületek közelében, amelyek gyakori ismétlődő mozgást végeznek.

A kezelés általában az érintett ízület pihentetését és a további sérüléstől való védelmét jelenti. A legtöbb esetben a bursitis fájdalma megfelelő kezelés mellett néhány héten belül elmúlik, de a visszatérő fellángolás gyakori.

Ficam

Olyan sérülés, amikor a felkarcsont kiugrik a lapocka részét képező csésze alakú tokból. A váll a test legmozgékonyabb ízülete, ezért hajlamos a ficamra.

Ficam esetén az ízületi szalagok annyira megnyúlnak, hogy az ízületet alkotó csontok kiugranak a helyükről. Az ízület alakja, formája megváltozik, mozdítani nem vagy alig lehet. Erős fájdalom, duzzanat keletkezik.

Impingement szindróma (dobó váll)

Ismert még ütközési szindróma, úszóváll vagy dobóváll neveken is. A betegséget a rotátorköpeny inainak ütközései okozzák, ahogyan áthaladnak a vállízületen. Gyakran a rotárorköpeny szalagjainak részleges szakadását követően alakul ki, vagy fokozatosan jön létre az állandó erőltetés, túlterhelés hatására.

Ínhüvelygyulladás

Az inak – az izmot a csonthoz rögzítő vastag rostos “zsinórok” – gyulladása vagy irritációja. Ez az állapot közvetlenül az ízületen közelőben okoz fájdalmat és érzékenységet.

Bármelyik ínban előfordulhat, a leggyakoribb a váll, a könyök, a csukló, a térd és a sarok környékén. A különböző íngyulladásos problémák néhány gyakori elnevezése a következő:

Legtöbb esete sikeresen kezelhető pihentetéssel, fizikoterápiával és a fájdalmat csökkentő gyógyszerekkel. Ha súlyos, és az ín szakadásához vezet, műtétre lehet szükség.

Ínszakadás

Kartörés

A kar három csontja – a singcsont, az orsócsont és a felkarcsont – közül egyet vagy többet érint. A kartörés egyik leggyakoribb oka a kinyújtott kézre esés.

Ilyen esetben azonnal fordulj orvoshoz. Fontos, hogy a törést a megfelelő gyógyulás érdekében minél hamarabb kezeljék.

A terápia a sérülés helyétől és súlyosságától függ. Egy egyszerű törésnél elegendő a kötés, a jegelés és a pihentetés. Előfordulhat azonban, hogy a csontnak a sürgősségi osztályon helyrerakásra (reponálás) van szüksége.

Egy bonyolultabb törésnél műtétre lehet szükség a törött csont újraegyesítése céljából, valamint drótok, lemezek, szögek vagy csavarok beültetésére, hogy a csontot megfelelően a helyén tartsák a gyógyulás során.

Kulcscsont törés

Gyakori sérülés, különösen gyermekek és fiatal felnőttek esetében. A kulcscsont a mellcsont felső részét köti össze a lapockával. Törésének gyakori okai közé tartoznak az esések, a sportsérülések és a közlekedési balesetekből származó traumák, melyek során fájdalmat és duzzanatot tapasztalunk a törés helyén. A csecsemők kulcscsontja a születés során sérülhet meg.

Törött kulcscsont esetén azonnal fordulj orvoshoz. A legtöbb esetben jegeléssel, fájdalomcsillapítókkal, kötéssel, fizikoterápiával és az idő múlásával jól gyógyul az állapot. Egy bonyolult törés azonban műtétet is igényelhet, hogy a törött csontot helyreigazítsák és lemezeket, csavarokat vagy rudakat ültessenek a csontba, hogy azt a gyógyulás során a megfelelő helyén tartsák.

Mellkaskimeneti szindróma (Thoracic Outlet Sydrome)

A rendellenességek egy csoportja, amely akkor jelentkezik, ha a kulcscsont és az első borda közötti térben (mellkasi kimeneti nyílás) lévő erek vagy idegek összenyomódnak. Ez a szűk járat tele van vérerekkel, idegekkel és izmokkal, melyek megnyomódva a váll- és nyak fájdalmát okozhatják, valamint zsibbadást az ujjakban.

Gyakori okai közé tartoznak az autóbalesetből származó fizikai traumák, a munkahelyi vagy sporttal kapcsolatos tevékenységek során kialakult ismétlődő sérülések, bizonyos anatómiai hibák (például egy plusz borda) és a terhesség. Néha az orvosok nem tudják felismerni, mi állhat a hátterében.

Kezelése általában fizikoterápiát és fájdalomcsillapító alkalmazását foglalja magában. A legtöbben javulást érnek el ezekkel a terápiákkal, bizonyos esetekben azonban műtét lehet szükséges.

Necrosis avasculáris

A csontszövet elhalása a vérellátás hiánya miatt. Más néven oszteonekrózis, amely apró törésekhez vezethet a csontban, amely végső soron összeomlik.

Egy törött csont vagy egy kificamodott ízület megszakíthatja a csont egy részének vérellátását. Az avaszkuláris nekrózis a nagy dózisú szteroid gyógyszerek hosszú távú használatával és a túlzott alkoholfogyasztással is összefüggésbe hozható.

Bárkit érinthet, de az állapot leggyakrabban a 30 és 50 év közötti korosztályban fordul elő.

Nyaki radikulopátia

A nyak vagy a gerincoszlop felső szakaszában kialakuló porckorongsérv a váll, kar és kéz irányába kisugárzó fájdalmat okozhat. Ezt a fájdalmat nevezzük nyaki radikulopátiának, azaz ideggyöki bántalomnak. A köznyelvben idegbecsípődésnek is nevezik.

A nyaki radikulopátia égő, bizsergő érzést eredményezhet, valamint gyengeséget a karban, vállban vagy kézben. Súlyosabb esetekben az érzékelés elvesztéséhez és bénuláshoz is vezethet.

Osteoarthritis

Az ízületi gyulladás leggyakoribb formája, világszerte több millió embert érint. Akkor alakul ki, amikor a csontok végeit párnázó védőporc károsodik. Bármelyik ízületet, de leggyakrabban a kéz, a térd, a csípő és a gerinc ízületeit érinti.

Tünetei általában kezelhetők, bár az ízületek károsodása nem fordítható vissza. Az aktív életmód, az egészséges testsúly fenntartása és bizonyos kezelések lassíthatják a betegség előrehaladását és segíthetnek a fájdalom és az ízületi funkciók javításában.

Polimialgia rheumatika

Gyulladásos betegség, amely izomfájdalmat és merevséget okoz, különösen a vállakban és a csípőben. Jelei és tünetei általában gyorsan alakulnak ki és reggelente rosszabb az állapot.

Kialakulásakor a legtöbben 65 évesnél idősebbek, ritkán érinti az 50 év alattiakat.

Általában egy másik gyulladásos betegséghez, az úgynevezett óriássejtes arteritiszhez kapcsolódik, amely fejfájást, látási nehézségeket, állkapocsfájdalmat és fejbőrérzékenységet okoz. Lehetséges, hogy mindkét állapot együttesen jelentkezik.

Rándulás

Az ízületet tartó ínszalag vagy ínszalagok egy rossz mozdulat hatására túlnyúlnak. A szalagok olyan erős szövetszalagok, amelyek egybentartják az ízületeket és segítenek megakadályozni a túlzott mozgást (határolnak).

A szalagsérülések leggyakoribb helye a boka, annak is a boka külső oldalán lévő három szalag. Akkor következik be, ha a bokád “kifordul”, túlcsavarodik.

A rándulás gyakori a vállízületben is.

A rándulás esetén azonnal nyugalomba kell helyezni a sérült részt, a pihentetés, a jegelés, a fáslizás (nyomókezelés) és az érintett végtag felpolcolása. A rándulásokat általában otthon lehet kezelni, például lágylézer vagy mikroáramú kezelések segítik a regenerációs, helyreállító folyamatokat. Műtétre súlyos esetben lehet szükség, az elszakadt szalagok

Rotátorköpeny-sérülés

A rotátorköpeny a vállízületet körülvevő izmok és inak csoportja, amely a felkarcsont fejét fixen rögzíti a váll ízületi vápájában. A rotátorköpeny-sérülés tompa fájdalom érzést kelt, amely gyakran súlyosbodik, ha a kart a test középvonalától távolítjuk. Súlyossága az egyszerű gyulladástól a teljes ínszakadásig terjedhet, fájdalmat, gyengeséget és csökkent mozgástartományt eredményezve.

Ez a sérülés típus gyakorinak mondható és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válhat. Korábban jelentkezhet azoknál, akiknek a munkája a karok fej fölé való ismétlődő emelését igényli. Ilyenek például a festők és az ácsok.

Sok rotátorköpeny-betegségben szenvedő megfelelően szinten tudja tartani a tüneteit, ezáltal vissza tud térni a mindennapi tevékenységeihez olyan fizikoterápiás gyakorlatokkal, amelyek javítják a vállízületet körülvevő izmok rugalmasságát és erejét.

Néha a rotátorköpeny-szakadás egyetlen sérülés következtében alakul ki. Ilyenkor a lehető leghamarabb orvosi vizsgálatot kell végezni, hogy a szakemberek időben tudjanak egyeztetni a lehetséges műtéti terápia szerepéről.

Szívinfarktus (szívroham)

Akkor következik be, amikor a szívet tápláló artériákban a véráramlás útja elzáródik. Leggyakrabban zsír, koleszterin és más anyagok felhalmozódása okozza, amelyek akadályt képeznek a szívet tápláló artériákban (koszorúerekben).

Néha olyan vérrög képződhet, amely teljesen elzárja a véráramlást. Az ilyenkor fellépő oxigénhiány károsíthatja vagy elpusztíthatja a szívizom egy részét. Ez a szívroham, más néven szívinfarktus.

A vezető tünete a szívtáji szorító (nyomó) jellegű fájdalom. Leggyakrabban a bal karba, vállba, lapocka alá a hátba vagy gyomortáj felé sugárzik. A kar mozgatása nem változtatja a fájdalmat.

Halálos kimenetelű lehet, de a kezelése az évek során jelentős fejlődésen ment keresztül. Nagyon fontos, hogy hívmentőt vagy sürgősségi orvosi segítséget, ha úgy gondolod, hogy szívrohamod lehetett.

Szeptikus ízületi gyulladás

Az ízület fájdalmas fertőzése, amelyet a véráramon keresztül ide jutó, a test egy másik részéből származó baktérium okoz. Akkor is kialakulhat, ha egy mélyreható sérülés, például állatharapás vagy trauma közvetlenül az ízületbe juttatja a baktériumokat.

A csecsemőknél és az idősebb felnőtteknél alakul ki a legnagyobb valószínűséggel. A mesterséges ízületekkel rendelkezők szintén ki vannak téve a kockázatának. Leggyakrabban a térd érintett, de a csípőt, vállat és más ízületeket is megtalálja. A fertőzés gyorsan és súlyosan károsíthatja az ízületben lévő porcot és csontot, ezért az azonnali kezelés kulcsfontosságú.

A terápia során az ízületet tűvel vagy műtéti beavatkozással lecsapolják. Általában antibiotikumokra is szükség van a teljes gyógyuláshoz.

 

Az fent bemutatott okok gyakran társulnak a vállfájdalom tünetével. A pontos diagnózis felállítása érdekében azonban mindig keres fel orvost. Csak az ok ismeretében lehet megfelelő terápiát alkalmazni.

Mikor fordulj orvoshoz?

Kérj azonnali orvosi segítséget, ha légzési nehézséggel vagy mellkasi szorító érzéssel kísért vállfájdalmat érzel. Ez a szívroham tünete lehet, és haladéktalan orvosi ellátást igényel.

Hasonlóképpen, ha a vállfájdalmadat sérülés okozta és az alábbiak még a kísérőtünetek:

  • Deformáltnak tűnik az ízület.
  • Nem vagy képes a vállízületet használni, a test középvonalától nem bírod eltávolítani a karod.
  • Erős fájdalom.
  • Hirtelen duzzanat.

Kérj időpontot kivizsgálásra, ha vállfájdalmadhoz a következők társulnak:

  • Duzzanat
  • Vörösség
  • Érzékenység és melegség az ízület körül.

A váll, habár laza ízületi tokban található, felépítése miatt nehezen hozzáférhető ízület. Külsőleg kenőcsökkel, krémekkel nehéz oda eljuttatni a szükséges hatóanyagokat bármely kialakult egészségügyi probléma, illetve gyulladás esetén. Maga a szervezet is nehézkesen tudja ezen a területen a fokozott anyagcserét és vérellátást biztosítani. Ezért a vállízületi gyulladások esetén a legbiztosabb és a legrövidebb gyógyulási idővel a helyi kezelések járnak. Ezek ott hatnak, ahol a probléma kialakult. Így a szervezet egészét sem terheled feleslegesen és hatékonyabban tudod támogatni a gyógyulást.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Wordpress (0)