A krónikus gyulladás korunk egyik leggyakoribb kórképe. Okai szerteágazók, döntő mértékben az életmódban keresendők. Nézzük a fontosabb tudnivalókat.

Mi a krónikus gyulladás?

A krónikus gyulladás egy hosszan tartó, gyakran alacsony intenzitású gyulladásos folyamat, amely több hónapon vagy akár éven át is eltarthat. Ha kialakult és nem kezeled az okát, akkor akár életed végéig megkeserítheti mindennapjaid. 

Meg kell különböztetni az akut gyulladástól, amely gyors, rövid ideig tartó és általában igen erős tünetekkel jár, mint a vörösség, duzzanat, melegség, fájdalom és mozgáskorlátozottság. Akut gyulladás lehet a vakbélgyulladás, a torokgyulladás baktérium fertőzés következtében, vagy a túlzott szerszámhasználat miatt kialakuló kéz-ínhüvely gyulladás.  

A krónikus gyulladás általában kevésbé feltűnő. Gyakran nincsenek egyértelmű jelei, ami nehezíti az észlelését és kezelését. 

Krónikus gyulladások néhány formája

Krónikus gyulladásos betegségek és állapotok nagyon sokfélék lehetnek, különböző szöveteket, szerveket vagy szervrendszereket érinthetnek. Néhány példa a krónikus gyulladásos betegségekre (nem teljes felsorolás!):

Metabolikus és szív-érrendszeri betegségek

  • Érelmeszesedés: Az artériák falának krónikus gyulladása, amely plakkok képződéséhez vezet. Egyes plakkok környezetében erőteljes gyulladásos folyamat indul, amelyek vérrög képződést indíthatnak el.  A vérrög (trombus) érelzáródást okozz, mely attól függően, hogy mely szervben van, szívinfarktust, sztroke-t vagy más súlyos, életveszélyes kórképet okoz. 
  • 2-es típusú cukorbetegség: A metabolikus (anyagcsere) rendellenesség, amely a túlzott szénhidrátbevitel hatására alakul ki, inzulinrezisztenciával és glükóz anyagcsere zavarokkal jár. Az állandó cukorbőség „stresszt” okoz, amely csökkenti az immunrendszer aktivitását, rontja a regenerációs folyamatokat és krónikus gyulladáshoz vezet.

Autoimmun betegségek

  • Reumatoid artritisz: Az ízületek krónikus gyulladása, amely duzzanatot, fájdalmat és mozgásbeszűkülést okoz.
  • Szisztémás lupus erythematosus (SLE): Egy szisztémás autoimmun betegség, amely több szervrendszert is érint, beleértve a bőrt, az ízületeket, a veséket és az agyat.
  • Psoriasis: Egy bőrbetegség, amely vörös, pikkelyes bőrkiütéseket okoz, gyakran társul ízületi gyulladással (pszoriázisos artritisz).
  • Áteresztő bél szindróma, Crohn-betegség és colitis ulcerosa: A béltraktus krónikus gyulladása, amely hasi fájdalmat, hasmenést és más tüneteket okoz.

Mozgásszervi betegségek

Az ízületi gyulladások és a kapcsolódó állapotok széles skálát fednek le, és különböző kategóriákba sorolhatók azok alapján, hogy milyen okokból és hogyan alakulnak ki.

  • Arthritis kifejezés számos ízületi gyulladásos állapotot foglal magában. Fő típusai:
    Reumatoid arthritis (RA): Egy autoimmun betegség, amely krónikus, rendszerszintű gyulladást okoz, elsősorban az ízületeket érintve. Az immunrendszer tévesen támadja meg az ízületek szinoviális membránját, ami gyulladáshoz, fájdalomhoz, duzzanathoz és végül az ízületi struktúrák károsodásához vezet.
    Osteoarthritis (OA), ismert még mint artrózis: Az ízületek degeneratív betegsége, ami az ízületi porc kopásával és leépülésével jár. Ez az ízületi gyulladás leggyakoribb formája, amely főként az idősebb korosztályt érinti, és az ízületek használatával összefüggő kopás és kopás eredménye.
  • Tendinopátia magában foglalja az íngyulladást és a degeneratív változásokat az ínban, beleértve a tendinitist (inak akut gulladása) is. A tendinopátia hosszan tartó vagy krónikus állapot, amely strukturális változásokkal jár az ínban, és nem feltétlenül jár akut gyulladással. A tendinopátia kialakulhat a tendinitis krónikussá válásával, vagy az ín szerkezetének fokozatos degenerációjával.

Más krónikus gyulladásos állapotok

  • Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD): A tüdő gyulladásos állapota, amely nehézlégzést, légszomjat, köhögést, légúti váladékképződést okoz.
  • Fibromyalgia krónikus fájdalom szindróma, amely fájdalmat, fáradtságot és izom merevséget okoz; összefüggés van a fibromyalgia és a krónikus gyulladások között.
  • Obesitas: Az elhízás önmagában is összefüggésbe hozható a krónikus alacsony szintű gyulladással, amely hozzájárulhat a fent említett és más betegségek kialakulásához.

A krónikus gyulladás szerepe a különböző betegségek kialakulásában és progressziójában összetett és továbbra is aktív kutatás tárgya. A gyulladásos folyamatok és az egyes betegségek közötti kapcsolat mélyebb megértése hozzájárulhat új terápiás célpontok és kezelési stratégiák azonosításához.

A krónikus gyulladás okai

Számos lehetséges oka van, többek között tartós (vagy nem megfelelően kezelt) fertőzések, hosszantartó expozíció irritáló anyagoknak, mint például a dohányfüst vagy a szennyezett levegő, és életmódbeli tényezők, mint például a túlzott testsúly vagy a nem megfelelő étrend.

A krónikus gyulladás következménye számos betegség és állapot lehet, például szív- és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, bizonyos ráktípusok, ízületi gyulladás és autoimmun betegségek, mint például a rheumatoid arthritis és a lupus.

Milyen faktorok vezethetnek krónikus gyulladáshoz

Fertőzés 

Nem ez a leggyakoribb ok, de napjainkban a túlzott és helytelen antibiotikum használat miatt lehetséges a fertőzések gyógyulásának elhúzódása, ami tartós gyulladást eredményez ott, ahol a kórokozók behatolnak. 

Táplálkozás – túl sok szénhidrát

Sokkal gyakoribb ok. Mai étrendünk túl sok szénhidrátot tartalmaz (kenyér, pékáruk, sütemények, liszt, tészta, pizza, gyümölcslevek, télen-nyáron elérhető friss gyümölcsök, energiaitalok, üdítőitalok, nassolnivalók, fagyi, stb). rendkívül sok szénhidrátot – és ami még rosszabb – tiszta glükózt és fruktózt tartalmaznak. Ezek állandó fogyasztása miatt az anyagcsere (metabolizmus) egyoldalúvá válik. Ha van cukor, akkor a test csakis ebből állít elő energiát és ami felesleg, azt zsírrá alakítja. A vércukorszint állandó fel-le ingázása egyrészt fokozza az éhséget, másrészt a cukorbontás során felszabaduló anyagok károsítják a sejteket. Inzulin rezisztencia alakul ki. A mitokondriumok az egyoldalú cukorfelhasználás miatt károsodnak (oxidatív stressz) és számuk csökken. Ma már tény, hogy a cukor-túlkínálat a gyulladásos betegségek egyik fő kiváltó oka. 

Tartós stressz

A stressz több mechanizmuson keresztül hat az emberi testre. A tartós stressz kiemelkedő szerepet játszik a krónikus gyulladás kialakulásában és fenntartásában
A stresszhatások lehetnek pszichológiai, fizikai vagy kémiai ingerek, aktiválják a szervezet stresszválasz rendszereit, beleértve a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt (HPA tengely) és a szimpatikus idegrendszert, amelyek mind befolyásolják az immunrendszert és a gyulladásos folyamatokat. A tartósan fennálló stressz „kikapcsolja” az immunrendszert és a test öngyógyító folyamatait – azaz állandó stresszhatás fenntartja kiváltja és fenntartja a gyulladásos állapotot.
A stressz befolyásolja a bél mikrobiomját is. Megváltozik a bélbaktériumok összetétele, ami hozzájárul a „szivárgó bél” szindróma kialakulásához, ami fokozza a gyulladásos állapotot.

Mozgáshiány

A mozgáshiány (a fizikai inaktivitás) hozzájárul a krónikus gyulladás kialakulásához és fenntartásához. Növekszik a zsírszövet mennyisége, ami gyulladásfokozó anyagokat termel. Gyakran jár együtt inzulinrezisztencia kialakulásával, az immunrendszer funkcióinak változásával, az oxidatív stressz növekedésével, a bél mikrobiom diverzitásának csökkenésével, valamint pszichológiai stressz és alvászavarok előidézésével.
Ezzel szemben a rendszeres testmozgás csökkenti a gyulladásos markereket és javíthatja az egészség általános állapotát.

Alváshiány

Az alvás fontos szerepet játszik a szervezet gyulladásos folyamatainak szabályozásában. Az alvás (pihenés) időszakában fokozódik a test regenerációs és öngyógyító folyamatai. 
Az alvászavarok -alváshiány, alvás minőség problémák- megzavarják az immunrendszer, a regeneráció folyamatait, így szoros összefüggésbe hozhatók a krónikus gyulladás kialakulásával és fenntartásával.

A krónikus gyulladás kezelése

A kezelés komplex és többdimenziós megközelítést igényel, figyelembe véve a gyulladást kiváltó okokat, az érintett szöveteket és a gyulladásos folyamatok mechanizmusait. A kezelés fő célja a gyulladás mérséklése, a tünetek enyhítése, az alapbetegség kezelése és a krónikus gyulladással összefüggő károsodások megelőzése. Íme néhány fő szempont és stratégia a krónikus gyulladás kezelésében:

Életmódváltoztatás

  • Egészséges táplálkozás: A gyulladáscsökkentő étrend, amelyben nincs vagy minimális a szénhidrátok mennyisége, mérsékelt a fehérjebevitel. Ez már 1-2 hét alatt érezhetően segíthet csökkenteni a szervezet gyulladásos válaszait.
  • Rendszeres testmozgás: A mérsékelt intenzitású testmozgás, mint a gyaloglás, úszás vagy kerékpározás hozzájárul a gyulladás csökkentéséhez és javítja az általános egészséget.
  • Stresszkezelés: A jóga, meditáció, légzőgyakorlatok, a tVNS (vagus stimuláció) segítenek csökkenteni a stressz által kiváltott gyulladásos folyamatokat.
  • Alvás: A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás létfontosságú a gyulladásos folyamatok szabályozásában, mérséklésében.

Gyógyszeres kezelés

Napjaink orvoslásában szinte kizárólag ezt alkalmazzák, ami véleményem szerint teljesen elhibázott.

Maga a gyulladás egy tünet, ami felhívja a figyelmet valami nagyobb bajra. A fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, szteroidok elnyomják a gyulladásos tünetet, de nem gyógyítják.

A gyulladások többségének gyógyszeres kezelése olyan, mint amikor a házadban jelezni kezd a tűzjelző és te ahelyett, hogy a tüzet oltanád, levered a falról a tűzjelzőt, hogy ne visítson. Eközben a tűz tovább pusztít.

Ha orvoshoz mész, akkor ezeket szokás felírni:  

  • Gyulladáscsökkentő gyógyszerek: Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), kortikoszteroidok és specifikus gyulladáscsökkentő gyógyszerek célzottan csökkenthetik a gyulladást.
  • Immunmodulátorok: Az autoimmun betegségek esetében az immunrendszer működését módosító gyógyszerek, mint a biológiai terápiák (TNF-gátlók, interleukin-gátlók) segíthetnek kontrollálni a gyulladást.
  • Betegségspecifikus gyógyszerek, mely az alapbetegség kezelésére szolgálnak, például a szív- és cukorgyógyszerek. 

Ahogy a leírásban is láthatod, nem a kiváltó okot szüntetik meg, csak elnyomják a tüneteket. A gyógyszeres kezelésre számos esetben szükséged van, életmentő lehet, azonban ezektől nem fogsz meggyógyulni! Változtass az életmódodon, elsősorban az étrenden, mozog többet, csökkentsd a stresszt és pihenj (aludj) megfelelően. Ezek fognak meggyógyítani, nem a gyógyszerek. 

Egyéb terápiák

  • Fizikoterápia és rehabilitáció: Ízületi gyulladás vagy más mozgásszervi gyulladásos állapotok esetében a fizikoterápiás módszerek ( gyógytorna, masszázs, terápiás ultrahang, izomstimuláció, mikroáram kezelés, lágylézer és mágneses mező terápiák, stb) javítják a mozgástartományt, erősítik az ízület körüli izmokat és csökkentik a fájdalmat.
    A mikroáram és a lágylézer kezeléseket tartom a leghatékonyabb gyulladáscsökkentő hatásúnak.
  • Gyógyteák és gyógynövény-kiegészítők: Bizonyos gyógynövények és természetes kiegészítők, mint a kurkuma, gyömbér és omega-3 kiegészítők, gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezhetnek.
  • tVNS – vagus stimuláció: a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásával fokozza a regenerációs -gyulladáscsökkentő- folyamatokat, fokozza az immunrendszer aktivitását, csökkenti a gyulladást.
Szerző: Dr. Zátrok Zsolt

A Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végeztem 1991-ben. Hosszú ideig kórházi orvosként dolgoztam, majd elhagytam a pályát és a legkorszerűbb orvosi berendezések használatát oktattam az orvosi teamek számára. 2012 óta kizárólag olyan eszközökkel foglalkozom, melyet a beteg általi, otthoni használatra terveztek. Blogomban ezekről az eszközökről írok, beleértve a biztonságos alkalmazás ismertetését is. Tapasztalataim alapján meggyőződéssel állíthatom, hogy hozzájárulhatnak az egészséged megőrzéséhez/helyreállításához.

10 Comments

  1. Igen, köszönöm, ismerem a Flexner riport történetét. Az a hajó már rég elmelt, h ez elmélet. Egyébként az összeesküvés elméletek szépsége, h előbb-utóbb, de egyre inkább előbb mégis csak igaznak bizonyulnak. 🙂

  2. Kedves Zsolt! Igen, tökéletesen egyetértünk az öngyógyító folyamatainkkal kapcsolatban, az emberi test rendkívül intelligens, ha hagyjuk működni és nem próbálunk meg okosabbnak lenni nála. Az Ön által is említett öngyógyító folyamatainkat baktériumok, gombák, paraziták segítik, amelyek egy gyulladás, horzsolás, törés… stb. esetén felszaporodnak az érintett területen, majd a gyógyulást követően eltűnnek, és ezt a szervezetünk szabályozza. Tapasztalatom szerint betolakodónak tekinteni, okolni őket a betegségekért (a tűzoltókat sem okolom a tüzért, pedig minden tűzesetnél jelen vannak…) és gyógyszerekkel irtani őket éppen az egészségünk elleni cselekedetek, leállítjuk a gyógyulási folyamatokat, külső „gyógyszerek” bevitelével pedig méreganyagokat halmozunk fel a szervezetben. Ezért tartom óriási arroganciának, ahogy az orvostársadalom különböző módokon és dolgokkal próbál a működésébe kívülről beavatkozni, és nem csoda, h alig-alig találkozni egészséges emberrel. Ma az egészségügyi rendszernek minden a rendelkezésére áll, sőt, még annál is több, h segítsen. Csak kérdés, h az egészség vagy a profit maximalizálás a cél? Kíváncsian várom RFK Jr színre lépését, mert előreláthatóan alapjaiban reformálja meg az egészségügyet, amire legyünk őszinték, nagy szükség van… és visszatérve a saját kérdésemhez, a vírusELMÉLET egy elmélet, nem bizonyított (Koch’s postulate) és a környezeti MODELL felülírja. Semmelweis arra jött rá, h a hullamérget (nem a baktériumokat!, amik a halott szervezetben vannak és bontják le az elhalt sejteket, és ennek a bontásnak a mellékterméke az un. hullaméreg. Annyira egyszerű, logikus és a világ mégsem látja 🙂 ) lemosva a kezéről a fertőtlenítő kézmosással megakadályozza a szülő nőknél a mérgezést. Másik példával illusztrálva: ha egy akváriumban pusztulnak a halak, akkor az jut-e eszünkbe, h vírusos fertőzést kaptak és be kell oltani őket (ez történt velünk covid alatt), vagy esetleg az, h a vizet kicseréljük? Ha az akvárium esetében rálátunk az okra, akkor a saját testünk, mint „környezet” (terrain) esetében miért nem? Ahogy az akvárium vize egy idő után toxikussá válhat, úgy alakul ki az emberi testben is a toxikus környezet, az életvitelünk következtében, aminek a legfontosabb összetevője a táplálkozás, hiszen napi 3x az év minden napján eszünk. Aki pedig az oroszlánhoz hasonlítja magát, h mekkora ragadozó, annak javaslom, h vesse rá magát egy kutyára vagy akár egy galambra, tépje szét a karmaival és az éles szemfogaival és azon melegében fogyassza el szőröstől bőröstől… ha nem sikerülne, akkor érdemes újragondolnia ezt az elképzelését 🙂

  3. Az emberi test (de más élőlényeké ugyanígy) rendelkezik egy rendkívül fejlett öngyógyító rendszerrel. Ez teszi lehetővé egyáltalán az életet. Enélkül az emberi élet a születéstől néhány napon át tarthatna. A testünk sejtjei rendszeresen elpusztulnak (például az oxigént szállító vörös vértest néhány napig „él”, utána elpusztul, lebomlik és új keletkezik). Ha ezt a rendszert nem károsítjuk (környezeti szennyezés, rossz étrend, nulla fizikai aktivitás, stressz, káros szenvedélyek), akkor hosszú és egészséges életet biztosít az ember számára.
    Az öngyógyító folyamat megértéséhez egy másik példa a csonttörés. Valójában nincs rá orvosi kezelés! Egyszerűen csak fixen rögzítik, hogy az eltört csontok ne mozogjanak. A többi a természet, azaz az öngyógyító rendszer dolga. Ezt a hatalmas sérülést 8-14 hét alatt összeforrasztja, új és erős csont képződik.
    Azaz a test mindig visszatérne az egészség állapotába – más kérdés, hogy az életmóddal, táplálkozással, mozgáshiánnyal, stresszel, alváshiánnyal és káros szenvedélyekkel ezt nem hagyjuk.

  4. Louis Pasteur vírusELMÉLETe vagy Antoine Béchamps környezeti MODELLje (terrain model) működik? Egyik ugyanis kizárja a másikat.
    (A Természetes Higiénia (Natural Hygienie) a környezeti modell megközelítésén alapul, miszerint a szervezet a megfelelő környezeti körülmények között a modern orvostudomány által betegségeknek nevezett rendellenességeket, hibás sejtműködéseket az okok megszűntetésével korrigálja és visszatér az egészség állapotába.)
    “Le microbe n’est rien, le terrain est tout.” – Louis Pasteur

  5. Én úgy tudom, hogy a húsok fehérjék, mégpedig másodlagos fehérjék, mivel az állat szervezete növényekből állítja elő az állati szervezet számára, a ragadozó állat pedig más állat fehérjéjéből nyeri, ami szintén növényekből származik. Az emberi szervezetnek nem fehérjére van szüksége, hanem annak elemi összetevőire, aminosavakra, vagyis a bevitt állati fehérjét aminosavakra bontja és azt tudja hasznosítani. Az állati fehérjék emésztése során melléktermékként a belekben ammónia képződik, ami a szervezet lassú elsavasodását eredményezi. A savak semlegesítéséhez a szervezet kalciumot és magnéziumot használ, amik aztán meszes lerakódásokat képeznek a szervezetben bárhol (epekő, vesekő, fogkő, érszűkület – ezzel később vérnyomás problémák, izületi gyulladás, bőrszárazság, ekcéma… a sor végtelen).
    Sokkal célravezetőbb a fehérjét elsődleges formájában, növényekkel bevinni, mivel azok emésztése megfelelő, víz- és rosttartalmuk pedig hozzájárul a bélrendszer egészségéhez.
    Szénhidrátok között érdemes különbséget tenni a monoszacharidok (glükóz, fruktóz) és az összetett szénhidrátok között. Míg az első a sejtek és az agy elsődleges energiaforrása, addig a második a szervezet számára alig emészthető és az emésztés melléktermékeként alkohol képződik, ami ugyanúgy, mint az ammónia, sejtméreg. A monoszacharidok fogyasztása és a cukor feldolgozása az inzulin termelés zavarának köszönhető, ami a hasnyálmirigy károsodása az elsavasodás következtében. A cukorbetegség oka is a húsfogyasztás, és nem fordítva.
    Én így tudom, ennek megfelelően táplálkozom lassan 2 éve, tapasztalom, hogy milyen hatása van az egész testemre, hogy nem eszem állati fehérjét, és azt is látom, hogy 45 év húsfogyasztása mit okozott. Mostanra köszönöm, egészségügyi problémák nélkül, jól vagyok.

  6. 2000 évvel ezelőtt Herakleitos görög filozófus ezt mondta: Semmi sem állandóbb a változásnál”. Magyar megfelelője: „Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba”. Azaz a tudomány álláspontja változik annak függvényében, hogy milyen bizonyítékokat képes megszerezni. Emlékeztetném, hogy volt olyan időszak, amikor a pestist csőrös maszkkal próbálták elhárítani.
    Amikor én jártam az egyetemen, akkor a zsír volt a fő bűnös és a szénhidrátok fogyasztását tartották egészségesebbnek. Kiderült, hogy zsír és állati termékek káros hatását bizonyító tanulmányt ellenérdekeltek finanszírozták, azaz a kutatási eredmények hamisak. Mára az élelmiszereink nagy részét ipari módon állítják elő. Egy sertés vagy szárnyas a természetesnél sokkal rövidebb idő alatt éri el a vágósúlyt és ezt mesterségesen érik le. A táplálékba tett anyagokkal gyorsítják a növekedést, fokozzák az éhségérzetet. Ketreccel gátolják a mozgást. Ezek az anyagok a hússal az emberek szervezetébe kerülnek, azaz egészen biztosan károsak és szerepet játszanak a bélrendszeri rákok kialakulásában és egyre gyakoribb előfordulásában.
    Azonban ez az ipari és gyakorlatilag vegyszerekkel szennyezett hús miatt van, továbbá attól, hogy míg egy évszázada heti néhány deka hús jutott egy emberre, addig ma heti néhány kilónyi. Azaz egyesek húst esznek hússal.
    A legújabb kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy a szénhidrátok korlátlan rendelkezésre állása okozza a nagyobb bajt.
    Bár van igazság a húsok és állati fehérjék kedvezőtlen hatásában, de én fontosabbnak tartom a szénhidrátok szerepét.

    A link, amit küldött nem volt releváns, ezért töröltem.

  7. Csak zárójelben jegyezném meg, hogy a fent említett tünetek (szív- és érrendszeri betegségek, autoimmun betegségek, cukorbetegség,mozgásszervi betegségek, gyulladások) nagyrészének az állati fehérje fogyasztás az oka. Tapasztalati alapon nyugszik, nem elmélet.

  8. Alapos magyaràzat, melyet mindenkinek
    olvasnia kellene!
    az emberek többsège nem informàlódik.
    Csak az orvosokra hagyatkoznak s ez nem mindig sikeres😅
    Gratulàlok!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük