Sarokfájdalom okai

A sarokfájdalom többnyire a sarok alsó vagy hátsó részén jelentkezik. Bár ritkán utal valamilyen súlyos betegségre, azonban akadályozhat a mindennapi tevékenységek elvégzésében- különösen a fizikai aktivitást tudja megnehezíteni. A lábunkat (boka alatti rész az ujjakig) 26 csont építi fel, közülük a sarokcsont a legnagyobb. A sarok feladata, hogy biztos támasztékot nyújtson a test súlyának, éppen ezért a sarkunk minden egyes lépésünknél komoly behatásnak van kitéve. Ez a terület sérülékenyebb és fájdalma jelentősen befolyásolja a mozgási képességeket. A sarokfájdalom a lábfejen jelentkező panaszok közül az egyik leggyakoribb.

A sarokfájdalom lehetséges okai

A fájdalmak jelentős része mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben arthritis, fertőzések, autoimmun- és neurológiai problémák, trauma, csontritkulás és más csontbetegségek. ABC rendben említem ezeket.

Achilles-íngyulladás

Az Achilles-ín túlterheléses sérülése. Az ín az alsó lábszár hátsó részén lévő vádliizmokat köti a sarokcsonthoz.

Leggyakrabban például olyan futóknál fordul elő, akik hirtelen megnövelik futásuk intenzitását vagy időtartamát. Ugyancsak gyakori a középkorúaknál, illetve az úgynevezett hétvégi sportolóknál, akik például teniszezni vagy kosárlabdázni járnak el munkaszüneti napjaikon.

Az Achilles- ín gyulladás legtöbb esete viszonylag egyszerű otthoni kezeléssel, orvosi felügyelet mellett gyógyítható. A kiújuló tünetek megelőzéséhez általában öngondoskodási módszerek szükségesek. Súlyosabb esetei ínszakadáshoz vezethetnek, amely műtéti beavatkozást igényelhet.

Achilles-ín szakadás

Az alsó lábszár hátsó részét érintő sérülés. Elsősorban szabadidősportot űző embereknél fordul elő, de bárkivel megtörténhet.

Az Achilles-ín egy erős rostos „kötél”, amely a vádlid hátsó részén lévő izmokat köti a sarokcsontodhoz. Ha túlfeszíted ezt a szalagot, az teljesen vagy csak részben elszakadhat. A szakadása egy pukkanó hang kíséretében történik, amelyet azonnali éles fájdalom követ a bokád hátsó részén és az alsó lábszáradban, amely nagy valószínűséggel befolyással lesz a normális járási képességedre is.

Helyreállítására gyakran műtét szükséges, más esetekben a nem sebészeti kezelés is hatásos.

Bursitis (ízületi gyulladás)

Fájdalmas állapot, amely az ízületek közelében lévő csontokat, inakat és izmokat párnázó kis, folyadékkal teli zsákokat – úgynevezett burzákat –  érinti, amelyek  csökkentik a súrlódást a test ízületeinek mozgó részei között.

A bursitis a burzák gyulladásos állapota.

Leggyakoribb helye a váll, a könyök és a csípő, de a térdnél, a saroknál és a nagylábujj tövénél is kialakulhat. Gyakran fordul elő olyan ízületek közelében, amelyek gyakori ismétlődő mozgást végeznek.

A kezelés általában az  érintett ízület pihentetését és a további sérüléstől való védelmét jelenti. A legtöbb esetben a bursitis fájdalma megfelelő kezelés mellett néhány héten belül elmúlik, de a visszatérő fellángolás gyakori.

Csontdaganat

Csontvelőgyulladás (csontfertőzés)

A fertőzések a véráram útján vagy a közeli szövetekből terjedve juthatnak  el a csontba. Azonban magából a csontból is kiindulhatnak, ha egy sérülés a csontot baktériumoknak teszi ki.

A dohányosok és az olyan krónikus állapottal küzdők, mint a cukorbetegség vagy a veseelégtelenség, nagyobb veszélynek vannak kitéve a csontvelőgyulladás kialakulása szempontjából. A  cukorbetegek lábában csontvelőgyulladás alakulhat ki, ha lábfekélyük van (cukorbeteg láb).

Bár egykor gyógyíthatatlannak tartották, a csontvelőgyulladás ma már sikeresen kezelhető. A legtöbb embernek műtétre van szüksége az elhalt csontrészek eltávolításához, ami után általában erős intravénás antibiotikumokra van szükség.

Haglund-deformitás

Meg kell különböztetni a csontsarkantyútól. Mind a Haglund- deformitás, mind a saroksarkantyú fájdalmat okozhat a lábfej hátsó részén, de nem ugyanott. A Haglund-sarok az Achilles-ín eredésénél (a vádli izmok és az ín átmenetében) alakul ki, míg a sarkantyú ott, ahol az Achilles-ín a sarokcsont hátsó felszínéhez tapad.

A Haglund-deformitás a sarok hátsó részén egy csontos dudorral jár, amely gyakran látható. Az Achilles-ín csonthoz való kapcsolódási pontja felett jelenik meg. Nem mindig jár meszesedéssel. Ezek akkor keletkezhetnek, ha a Haglund-deformitás krónikus gyulladáshoz vezet.

A Haglund-féle deformitás az Achilles-ínt nyomva érintheti, de a hátsó sarokcsúcs belenőhet az ínba, ahol meszesedések alakulhatnak ki. A hátsó sarkantyúval rendelkező emberek nehezen találhatnak kényelmes lábbelit.

Paget- kór

Megzavarja a szervezet normális csontregenerációs folyamatát, amelyben az új csontszövet fokozatosan felváltja a régi csontszövetet.

Idővel a csontok törékennyé és torz alakúvá válhatnak az állapot következtében.

Leggyakrabban a medence, a koponya, a gerinc és a lábak érintettek. Kockázata az életkor előrehaladtával és akkor nő, ha a családtagoknál is fennáll a betegség.

Ismeretlen okokból azonban az elmúlt években ritkábbá vált, és ha kialakul, kevésbé súlyos.

A szövődmények közé tartozhat a csonttörés, a halláskárosodás és a gerincben lévő idegek becsípődése. A biszfoszfonátok – a csontritkulás által meggyengült csontok megerősítésére használt gyógyszerek – a kezelés fő támaszai. Szövődmények esetén műtétre lehet szükség.

Perifériás neuropátia

Az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek (perifériás idegek) károsodásának eredménye.

Gyakran okoz gyengeséget, zsibbadást és fájdalmat, általában a kezekben és a lábakban. Más területeket és testfunkciókat is érinthet, beleértve az emésztést, a vizelést és a keringést.

A perifériás idegrendszer információkat küld az agyból és a gerincvelőből (központi  idegrendszer) a test többi részébe, ugyanakkor ezek a perifériás idegek érzékszervi információkat is küldenek vissza, a központi idegrendszerbe.

Traumás sérülések, fertőzések, anyagcsereproblémák, öröklött okok és toxinoknak való kitettség következtében alakulhat ki maga az állapot. Az egyik leggyakoribb oka a cukorbetegség.

Általában szúró, égő vagy bizsergő fájdalomként írják le a közben megélt fájdalmat. Sok esetben a tünetek javulnak, különösen, ha kezelhető betegség okozza. A gyógyszerek és TENS kezelés csökkenthetik a perifériás neuropátia okozta panaszokat.

Reaktív ízületi gyulladás

Ízületi fájdalom és duzzanat, amelyet a test egy másik részében – leggyakrabban a belekben, a nemi szervekben vagy a húgyutakban – fellépő fertőzés vált ki.

Általában a térdet, valamint a boka- és lábízületeket érinti. A gyulladás a szemre, a bőrre és a húgycsőre is kiterjedhet.

Korábban néha Reiter-szindrómának nevezték, amelyet szem-, húgycső- és ízületi gyulladás jellemzett.

Nem gyakori betegség. A legtöbb embernél a tünetek hirtelen feltűnnek majd csillapodnak is, végül akár 12 hónapon belül meg is szűnnek.

Retrokalcaneális bursitis- sarok nyáktömlő gyulladás

Reumatoid artritis 

Krónikus gyulladásos betegség, amely nem csak az ízületeket érintheti.

Egyes embereknél az állapot a test számos különböző rendszerét károsíthatja, beleértve a bőrt, a szemet, a tüdőt, a szívet és az ereket. Autoimmun betegség, amikor az immunrendszered tévesen a saját tested szöveteit támadja meg.

Az osteoartritis kopásos károsodásával ellentétben a rheumatoid artritis az ízületek bélését érinti, fájdalmas duzzanatot okozva, amely végül csontritkulást és ízületi deformitást eredményezhet. Ahogy az ízületeket bélelő szövet (ízületi hártya) begyullad és megvastagszik, folyadék gyűlik fel benne, majd az ízületek erodálódnak és leépülnek.

A társuló gyulladás az, ami a test más részeit is károsíthatja. Bár az új típusú gyógyszerek drámaian javították a kezelési lehetőségeket, súlyos fázisában még mindig fizikai rendellenességeket okozhat.

Sarcoidosis

Olyan betegség, amelyet gyulladásos sejtek (granulómák) apró csoportosulása jellemez a test bármely részén – leggyakrabban a tüdőben és a nyirokcsomókban. De érintheti a szemet, a bőrt, a szívet és más szerveket is.

Oka ismeretlen, de a szakértők szerint a szervezet immunrendszerének egy ismeretlen anyagra adott válaszreakciója következtében alakul ki. Egyes kutatások szerint fertőző ágensek, vegyi anyagok, por és a szervezet saját fehérjéire adott esetleges kóros reakciók lehetnek felelősek a granulóma kialakulásáért azoknál az embereknél, akik genetikailag hajlamosak rá.

Nem gyógyítható, de a legtöbben nagyon jól meggyógyulnak kezelés nélkül is, vagy csak mérsékelt kezeléssel. Egyes esetekben a sarcoidosis magától elmúlik, azonban évekig is eltarthat, és akár szervi károsodást is okozhat.

Sarkantyú

A lábszár izmok sarokcsonti tapadási pontján (ahol az Achilles-ín eléri a sarokcsont hátsó részét) kialakuló csontkinövés.

Ott alakul ki, ahol a csont és az ín egymáshoz dörzsölődik. Emiatt a csont rendellenes növekedésnek indul, és ennek következtében a környező szövetek begyulladhatnak.

A saroksarkantyú két helyen alakulhat ki, az Achilles-ín tapadásánál és a sarok talpi részén, ahol a talpi bőnye ered.

Stressztörések

Apró repedések a csontban, melyet ismétlődő erőhatás okoz. Gyakran túlterhelésből eredően- például többszöri fel-le ugrálásból vagy hosszú futásból.

Keletkezhet a csontok normál használata során is, azonban ilyenkor eleve le van gyengülve a csontozat valamilyen betegség, mint például a csontritkulás miatt. Leggyakrabban az alsó lábszár és a lábfej teherbíró csontjaiban fordulnak elő.

A legnagyobb kockázatnak az atléták és a katonai újoncok vannak kitéve, akik nehéz felszereléseket cipelnek hosszú távokon, de bárki szenvedhet stressztörést.

Ha például egy új edzésprogramba kezdesz, stressztörésed alakulhat ki, ha túl hamar túl sokat csinálsz az adott gyakorlatokból.

Talpi fasciitis, vagyis a talpi bőnye gyulladása

A sarokfájdalom egyik leggyakoribb oka. A lábfej alsó részén végigfutó, a sarokcsontot a lábujjakkal összekötő vastag, rostos szövetszalag (plantar fascia) gyulladásával jár.

Általában szúró fájdalmat okoz, amely már a reggeli első lépéseknél jelentkezik. Ahogy felkelsz és mozogsz, a fájdalom általában csökken, de hosszú ideig tartó állás után vagy ülés utáni felálláskor visszatérhet.

Gyakrabban fordul elő futóknál. A túlsúlyos embereknél és azoknál, akik nem megfelelően támasztó cipőt (pl. kemény talajon mezítláb járás, vékonytalpú cipő, szandál) viselnek, szintén megnő a talpi fasciitis kialakulásának kockázata.

Tarsalis alagút szindróma

Fájdalommal, zsibbadással, izomgyengeséggel járó tünetegyüttes. Az elnevezés utal a betegség lényegére: az adott területen egy ideg egészséges állapotban is az inak, izmok, erek, csontok között mint egy alagútban halad át, amennyiben ez a terület valami miatt összeszűkül, az ideg az alagútba szorulva összenyomódik. Testszerte több helyen is kialakulhat hasonló (pl. csuklóalagút szindróma).

Tarsalis vagy talpi alagút szindróma esetében a láb nagyujjától a belbokáig jelentkezik a fájdalom a tibialis ideg nyomódása miatt, amit többek között szűk cipő viselése okozhat.

A felsorolt betegségek tehát gyakran együtt járnak a sarokfájdalommal. Megfelelő kezelést azonban csak a pontos diagnózis felállítása után lehet alkalmazni. Így először kérd a kivizsgálásod.

Mikor fordulj orvoshoz?

Azonnal keresd fel orvosod, ha:

• Hirtelen jelentkező fájdalmat és duzzanatot érzel a sarkad közelében;
• Képtelen vagy a lábfejedet lefelé feszíteni, lábujjhegyre állni vagy normálisan járni;
• Lázzal, zsibbadással vagy bizsergéssel járó sarokfájdalmat észlelsz;
• Súlyos sarokfájdalmat tapasztalsz közvetlenül egy sérülés után.

Ideje felkeresned egy rendelőt, ha:

• A sarokfájdalom akkor is fennáll, ha épp nem lépsz vagy nem állsz a lábaidon;
• Néhány hétnél tovább tart a sarokfájdalmad- még akkor is menj ilyenkor orvoshoz, ha kipróbáltad a pihentetést, a jeget és más otthoni kezeléseket.

Öngyógyítás sarokfájdalom esetén

A sarokfájdalom otthoni kezeléssel gyakran magától elmúlik. Ha állapotod nem súlyos, próbáld ki a következőket:

• Pihentetés: ha lehetséges, kerüld az olyan tevékenységeket, amelyek megterhelik a sarkad, például a futást, a hosszú ideig tartó állást vagy a kemény felületen való járást.
• Jegelés: helyezz naponta háromszor 15-20 percre jégpakolást vagy fagyasztott borsózacskót a sarkadra.
• Új cipő: győződj meg róla, hogy a cipőd megfelelően illeszkedik, és optimális tartást biztosít. Ha sportolsz, válassz a sportágadnak megfelelő cipőt, és rendszeresen cseréld őket, ha már elhasználódtak.
• Talpbetétek: a drogériában vásárolható sarokpárnák vagy ékek gyakran nyújtanak enyhülést. Egyedi készítésű ortézisekre általában nincs szükség sarokproblémák esetén.

A sarokfájdalom kezelésére otthoni fizikoterápiás módszereket akkor vetheted be, ha már átestél kivizsgáláson. Az egyes módszerek másra valók, így a diagnózisnak megfelelő módszert válaszd. Sarokfájdalom esetén a terápiás ultrahang, mikroáram, lágylézer és PEMF kezelések jönnek szóba leginkább. Kérd kezelőorvosod javaslatát.