Lábfej fájdalom okai

A lábfej csontok, szalagok, inak és izmok bonyolult struktúrája, melyben 26 csont és 33 ízület található. Olyan erős, hogy elbírja az egész test súlyát. A komplexitás miatt mégis hajlamos a sérülésekre és a fájdalmakra. Ezt okozhatja az egész test betegsége vagy a láb saját problémája is. A lábfej bármelyik részét érintheti, a lábujjaktól a sarok hátsó részén lévő Achilles-ínig.

Bár az enyhe nyilallás gyakran jól reagál az otthoni kezelésekre, időbe telhet, amíg meg is szűnik. A súlyos lábfejfájást orvosodnak kell kiértékelnie, és ez különösen akkor fontos, ha az valamilyen sérülést követően jelenik meg. A terápiát gyakran reumatológus vagy rehabilitációs szakorvos kezdi el, tartósabb kezelést azonban gyógytornával és fizikoterápiával szoktak végezni. Komoly esetben a lábfej műtéti kezelésére is szükség lehet, az utókezelés azonban itt is gyógytornát és fizikoterápiát jelent.

A lábfej fájdalom okai

Achilles-íngyulladás

Az Achilles-ín túlterheléses sérülése. Az ín az alsó lábszár hátsó részén lévő vádliizmokat köti a sarokcsonthoz.

Leggyakrabban például olyan futóknál fordul elő, akik hirtelen megnövelik futásuk intenzitását vagy időtartamát. Ugyancsak gyakori a középkorúaknál, illetve az úgynevezett hétvégi sportolóknál, akik például teniszezni vagy kosárlabdázni járnak el munkaszüneti napjaikon.

Az Achilles- ín gyulladás legtöbb esete viszonylag egyszerű otthoni kezeléssel, orvosi felügyelet mellett gyógyítható. A kiújuló tünetek megelőzéséhez általában öngondoskodási módszerek szükségesek. Súlyosabb esetei ínszakadáshoz vezethetnek, amely műtéti beavatkozást igényelhet.

Achilles-ín szakadás

Az alsó lábszár hátsó részét érintő sérülés. Elsősorban szabadidősportot űző embereknél fordul elő, de bárkivel megtörténhet.

Az Achilles-ín egy erős rostos “kötél”, amely a vádlid hátsó részén lévő izmokat köti a sarokcsontodhoz. Ha túlfeszíted ezt a szalagot, az teljesen vagy csak részben elszakadhat. A szakadása egy pukkanó hang kíséretében történik, amelyet azonnali éles fájdalom követ a bokád hátsó részén és az alsó lábszáradban, amely nagy valószínűséggel befolyással lesz a normális járási képességedre is.

Helyreállítására gyakran műtét szükséges, más esetekben a nem sebészeti kezelés is hatásos.

Arthritis psoriatica

Az ízületi gyulladás egy formája, amely a pikkelysömörben szenvedők egy részét érinti – ez egy olyan betegség, amely ezüstös pikkelyekkel borított vörös bőrfoltokat okoz. Ilyenkor a sejtek gyorsan felhalmozódnak a bőr felszínén, és a már említett vastag, ezüstös pikkelyeket és viszkető, száraz, vörös foltokat képezve, amelyek néha igencsak fájdalmasak. A legtöbb embernél a pikkelysömör már évekkel azelőtt kialakul, hogy pszoriázisos artritiszt diagnosztizálnának nála. Egyeseknél azonban az ízületi problémák már a bőrfoltok megjelenése előtt vagy azzal egy időben kezdődnek.

Az ízületi fájdalom, merevség és duzzanat a pikkelysömör-artritisz fő jelei és tünetei. Ezek a test bármelyik részét érinthetik, beleértve az ujjbegyeket és a gerincet is, és a viszonylag enyhétől a súlyosig terjedhet a fájdalom érzékelésének a skálája. Mind a pikkelysömör, mind az ízületi pszoriázis esetében a betegség fellángolása váltakozhat a nyugalmi időszakokkal, így tartva fenn egy dinamikus állapotot.

Nincs rá gyógymód. A kezelés a tünetek kordában tartására és az ízületi károsodás megelőzésére irányul. Terápia nélkül rokkanttá teheti az embert.

Avulziós/kiszakadásos törés

Akkor keletkezik, ha egy ízületi tok, szalag, izomtapadás vagy eredés ficam következtében a csontról leszakad, illetve ha az izom erős ellenállással szemben kénytelen összehúzódni. Amikor ilyen esetekben a lágyrész leszakad a csontról, vele együtt csontszilánk is letörik.

Benőtt körmök

Gyakori állapot, amikor a köröm sarka vagy oldala belenő a puha húsba. Az eredmény fájdalom, bőrpír, duzzanat és néha fertőzés. Általában a nagylábujjat érinti.

Gyakran otthon, önmagad is tudod kezelni ezt a fájdalmat. Ha azonban a szimptómák intenzívek vagy netán tovább is terjednek, orvosod lépéseket tehet a kellemetlenségek enyhítésére, és segíthet elkerülni a benőtt köröm okozta szövődményeket.

Ha cukorbetegségben vagy más olyan betegségben szenvedsz, amely rossz vérellátást okoz a lábfejedben, nagyobb a kockázata a lehetséges komplikációknak.

Bütyök

Csontos dudor, amely a nagylábujj tövében lévő ízületben alakul ki. Akkor keletkezik, amikor a lábfej elülső részén lévő néhány csont elmozdul a helyéről. Ennek következtében a nagylábujj hegye a kisebb lábujjak felé húzódik és a nagylábujj tövében lévő ízület kiáll. A bütyök feletti bőr vörös és fájdalmas lehet.

A szűk, keskeny cipő viselése bütykösödést okozhat vagy ronthat rajta. Kialakulhat a láb alakja, a lábfej deformitása vagy valamilyen betegség, például ízületi gyulladás következtében is.

Kisebb bütykök a kislábujj ízületén jelenhetnek meg.

Burzitisz (ízületi gyulladás)

Egy fájdalmas állapot, amely az ízületek közelében lévő csontokat, inakat és izmokat párnázó kis, folyadékkal teli zsákokat – úgynevezett burzákat – érinti, melyek csökkentik a súrlódást a test ízületeinek mozgó részei közöt. Akkor lép fel, amikor ezek a kis burzák begyulladnak.

Leggyakoribb helye a váll, a könyök és a csípő, de a térdnél, a saroknál (bursitis retrocalcanei) és a nagylábujj tövénél is előfordulhat. Gyakran fordul elő olyan ízületek közelében, amelyek gyakori ismétlődő mozgást végeznek.

A kezelés jellemzően az érintett ízület pihentetését és a további traumától való megóvását jelenti. A legtöbb esetben a fájdalom megfelelő kezelés mellett néhány héten belül elmúlik, de a visszatérő fellángolás gyakori.

Csontsarkantyú

A csontok széle mentén vagy az ín csonthoz tapadásának pontjánál kialakuló csontkitüremkedés. Az elváltozást osteophyta-ként is említik.

A legtöbb csontsarkantyú nem okoz tüneteket, és évekig észrevétlen maradhat. A legkellemetlenebb tünetekkel a gerinc és a sarokcsonti csontsarkantyú járhat.

Az Achilles-ín és sarok csont találkozásnál, illetve a talpi fascia sarokcsonti tapadásánál alakulnak ki. Erős fájdalmat okoznak, mely különösen az első lépések megtételekor fájdalmas.

Csontvelőgyulladás (csontfertőzés)

A fertőzések a véráram útján vagy a közeli szövetekből terjedve juthatnak  el a csontba. Azonban magából a csontból is kiindulhatnak, ha egy sérülés a csontot baktériumoknak teszi ki.

A dohányosok és az olyan krónikus állapottal küzdők, mint a cukorbetegség vagy a veseelégtelenség, nagyobb veszélynek vannak kitéve a csontvelőgyulladás kialakulása szempontjából. A  cukorbetegek lábában csontvelőgyulladás alakulhat ki, ha lábfekélyük van (cukorbeteg láb).

Bár egykor gyógyíthatatlannak tartották, a csontvelőgyulladás ma már sikeresen kezelhető. A legtöbb embernek műtétre van szüksége az elhalt csontrészek eltávolításához, ami után általában erős intravénás antibiotikumokra van szükség.

Diabéteszes neuropátia 

A magas vércukorszint (glükóz) az egész testben károsíthatja az idegeket, azonban a leggyakrabban a lábakban és a lábfejekben lévőket roncsolja.

Az érintett idegektől függően a diabéteszes neuropátia tünetei a lábak és lábfejek fájdalmától és zsibbadásától kezdve az emésztőrendszerrel, a húgyutakkal, az erekkel és a szívvel kapcsolatos problémákig terjedhetnek. Egyeseknél a tünetek enyhék, míg másoknál azonban igen fájdalmas és rokkantságot okozó szimptómákat idézhet elő.

Súlyos diabéteszes szövődmény tehát, amely a cukorbetegek akár 50%-át is érintheti. Azonban gyakran megelőzhető, vagy a folyamat lassítható a vércukorszint következetes kezelésével és egészséges életmóddal.

Haglund-deformitás

Meg kell különböztetni a csontsarkantyútól. Mind a Haglund- deformitás, mind a saroksarkantyú fájdalmat okozhat a lábfej hátsó részén, de nem ugyanott. A Haglund-sarok az Achilles-ín eredésénél (a vádli izmok és az ín átmenetében) alakul ki, míg a sarkantyú ott, ahol az Achilles-ín a sarokcsont hátsó felszínéhez tapad.

A Haglund-deformitás a sarok hátsó részén egy csontos dudorral jár, amely gyakran látható. Az Achilles-ín csonthoz való kapcsolódási pontja felett jelenik meg. Nem mindig jár meszesedéssel. Ezek akkor keletkezhetnek, ha a Haglund-deformitás krónikus gyulladáshoz vezet.

A Haglund-féle deformitás az Achilles-ínt nyomva érintheti, de a hátsó sarokcsúcs belenőhet az ínba, ahol meszesedések alakulhatnak ki. A hátsó sarkantyúval rendelkező emberek nehezen találhatnak kényelmes lábbelit.

Ínhüvelygyulladás

Az inak – az izmot a csonthoz rögzítő vastag rostos “zsinórok” – gyulladása vagy irritációja. Ez az állapot közvetlenül az ízületen közelőben okoz fájdalmat és érzékenységet.

Bármelyik ínban előfordulhat, a leggyakoribb a váll, a könyök, a csukló, a térd és a sarok környékén. A különböző íngyulladásos problémák néhány gyakori elnevezése a következő:

• Teniszkönyök
• Golfkönyök
• Dobóváll
• Úszóváll
• Ugrótérd

Legtöbb esete sikeresen kezelhető pihentetéssel, fizikoterápiával és a fájdalmat csökkentő gyógyszerekkel. Ha súlyos, és az ín szakadásához vezet, műtétre lehet szükség.

Kalapácsujj

Olyan lábdeformitás, amelyek a lábujjat általában egyenesen tartó izmok, inak vagy szalagok egyensúlyhiánya miatt alakulnak ki. A viselt cipő típusa, a lábfej felépítése, traumák és bizonyos betegségek is hozzájárulhatnak e torzulások kialakulásához.

A kalapácsujj a lábujj középső ízületének rendellenes elhajlása. A bütykös ujj a lábkörömhöz legközelebbi ízületet érinti. A kalapács- és a bütykös ujj általában a második, harmadik és negyedik lábujjnál fordul elő.

Az ezen állapotok okozta fájdalom és nyomás enyhítése magában foglalhatja a lábbeli megváltoztatását és a cipőbetétek viselését. Ha azonban súlyosabb esete áll fenn, előfordulhat, hogy műtétre van szükség a fájdalomcsillapításhoz.

Köszvényes ízületi gyulladás

Az ízületi gyulladás egy gyakori és összetett formája, amelynek jellemzője a hirtelen fellépő, súlyos fájdalom, duzzanat, bőrpír és érzékenység egy vagy több ízületben, leggyakrabban a nagylábujjban.

A köszvényes roham hirtelen jelentkezhet, gyakran az éjszaka közepén ébreszt fel azzal az érzéssel, hogy a nagylábujjad lángol. Az érintett ízület forró, duzzadt és olyan érzékeny, hogy még az ágynemű súlya is elviselhetetlennek tűnhet.

A köszvényes tünetek kialakulnak aztán tovább is állnak, de vannak módszerek a szimptómák kezelésére és a fellángolások megelőzésére.

Lúdtalp

Ha a lábfej belső oldalán lévő boltozat belapul, akkor lúdtalpról beszélünk. Ilyenkor a talp teljes felülete a padlót érinti álló helyzetben.

Gyakori és általában fájdalommentes állapot, amely akkor fordulhat elő, ha a boltozat nem fejlődik ki gyermekkorban. Más esetekben a lúdtalp sérülést követően vagy a korral járó egyszerű kopás következtében alakul ki.

Néha boka- és térdproblémákhoz is hozzájárulhat, mivel megváltoztathatja a lábak optimális vonalvezetését. Azonban ha lúdtalpad van, de nincs fájdalmad, általában nincs is szükség kezelésre sem.

Magas sarkú vagy rosszul illeszkedő cipő

Metatarsalgia

Olyan állapot, amikor a lábujjak tövénél fájdalmat és gyulladást észlelsz. Az elülső lábfejre nehezedő túlzott nyomás okozhatja a lábközépcsontokban – a lábfej elején, közvetlenül a lábujjak alatt található hosszú csontokban. Kialakulhat, ha olyan tevékenységekben veszel részt, amelyek futással és ugrálással járnak. Más okai is vannak, például a lábfej deformitása és a túl szoros vagy túl laza cipő.

Bár általában nem súlyos, mégis elmondható, hogy akár jóidőre, szó szerint le tud venni a lábadról ez az állapot. Szerencsére az otthoni kezelések, például a jeges pakolás és a pihentetés gyakran enyhítik a tüneteket. A megfelelő lábbeli viselése ütéscsillapító talpbetéttel vagy boltozattámasszal megelőzheti vagy minimálisra csökkentheti az ezzel kapcsolatos jövőbeni problémákat.

Morton-neuroma

Fájdalmas állapot, amely a lábfej elülső részét érinti, leggyakrabban a harmadik és negyedik lábujj ízesülő lábközépcsontjai közötti területet. Olyan érzést kelthet, mintha egy cipődben lévő kavicson vagy a zoknid egy ráncán, gyűrődésén állnál.

A lábujjakhoz vezető egyik ideg körüli szövet megvastagodásával jár. Ez éles, égő fájdalmat okozhat a talpbegyben. Az érintett lábujjakban szúró, égő vagy zsibbadó érzés jelentkezhet.

A magas sarkú vagy szűk cipők összefüggésbe hozhatók a Morton-neuróma kialakulásával. Sokan enyhülést tapasztalnak, ha alacsonyabb sarkú, szélesebb lábujj-részű cipőre váltanak. Néha kortikoszteroid injekciókra vagy műtétre is szükség lehet.

Osteoarthritis és arthrosis

Az ízületi gyulladás leggyakoribb formája, világszerte több millió embert érint. Akkor alakul ki, amikor a csontok végeit párnázó védőporc károsodik. Bármelyik ízületet, de leggyakrabban a kéz, a térd, a csípő és a gerinc ízületeit érinti.

Tünetei általában kezelhetők, bár az ízületek károsodása nem fordítható vissza. Az aktív életmód (a csípőízletet körbevevő izmok erejének fenntartása), az egészséges testsúly fenntartása és bizonyos kezelések lassíthatják a betegség előrehaladását, és segíthetnek a fájdalom és az ízületi funkciók javításában.

Az “osteoarthritis” az ízület gyulladását, míg az “osteoarthrosis” az ízület degenerációját jelenti. Az arthrózis a tartósan fennálló ízületi gyulladás következménye lehet.

Paget- kór

Megzavarja a szervezet normális csontregenerációs folyamatát, amelyben az új csontszövet fokozatosan felváltja a régi csontszövetet.

Idővel a csontok törékennyé és torz alakúvá válhatnak az állapot következtében.

Leggyakrabban a medence, a koponya, a gerinc és a lábak érintettek. Kockázata az életkor előrehaladtával és akkor nő, ha a családtagoknál is fennáll a betegség.

Ismeretlen okokból azonban az elmúlt években ritkábbá vált, és ha kialakul, kevésbé súlyos.

A szövődmények közé tartozhat a csonttörés, a halláskárosodás és a gerincben lévő idegek becsípődése. A biszfoszfonátok – a csontritkulás által meggyengült csontok megerősítésére használt gyógyszerek – a kezelés fő támaszai. Szövődmények esetén műtétre lehet szükség.

Perifériás neuropátia

Az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek (perifériás idegek) károsodásának eredménye.

Gyakran okoz gyengeséget, zsibbadást és fájdalmat, általában a kezekben és a lábakban. Más területeket és testfunkciókat is érinthet, beleértve az emésztést, a vizelést és a keringést.

A perifériás idegrendszer információkat küld az agyból és a gerincvelőből (központi  idegrendszer) a test többi részébe, ugyanakkor ezek a perifériás idegek érzékszervi információkat is küldenek vissza, a központi idegrendszerbe.

Traumás sérülések, fertőzések, anyagcsereproblémák, öröklött okok és toxinoknak való kitettség következtében alakulhat ki maga az állapot. Az egyik leggyakoribb oka a cukorbetegség.

Általában szúró, égő vagy bizsergő fájdalomként írják le a közben megélt fájdalmat. Sok esetben a tünetek javulnak, különösen, ha kezelhető betegség okozza. A gyógyszerek és TENS kezelés csökkenthetik a perifériás neuropátia okozta panaszokat.

Raynaud-kór

Egy viszonylag gyakori, de többnyire fel nem ismert szindróma, amely az érgörcs következtében jellegzetes színváltozásokat okoz a lábujjakon. Ez hideg környezetnek való kitettség, érzelmi stressz, vagy egyéb fizikai vagy gyógyszeres kezelés után jelentkezhet.

Az elsődleges és a másodlagos Raynaud-kór megkülönböztetése fontos, mivel a másodlagos Raynaud-kór ischémiás (vérellátási zavar miatti) és gangrénás (szövetelhalásos) szövődményeket produkálhat, míg az elsődleges Raynaud-kór általában jóindulatú állapot.

Reumatológus felkeresése javasolt, hogy segítsen felmérni az esetleges alapbetegség fennállását és ezáltal irányítsa a jövőbeli terápiát.

Reaktív ízületi gyulladás

Ízületi fájdalom és duzzanat, amelyet a test egy másik részében – leggyakrabban a belekben, a nemi szervekben vagy a húgyutakban – fellépő fertőzés vált ki.

Általában a térdet, valamint a boka- és lábízületeket érinti. A gyulladás a szemre, a bőrre és a húgycsőre is kiterjedhet.

Korábban néha Reiter-szindrómának nevezték, amelyet szem-, húgycső- és ízületi gyulladás jellemzett.

Nem gyakori betegség. A legtöbb embernél a tünetek hirtelen feltűnnek majd csillapodnak is, végül akár 12 hónapon belül meg is szűnnek.

Reumatoid artritis 

Krónikus gyulladásos betegség, amely nem csak az ízületeket érintheti.

Egyes embereknél az állapot a test számos különböző rendszerét károsíthatja, beleértve a bőrt, a szemet, a tüdőt, a szívet és az ereket. Autoimmun betegség, amikor az immunrendszered tévesen a saját tested szöveteit támadja meg.

Az osteoartritis kopásos károsodásával ellentétben a rheumatoid artritis az ízületek bélését érinti, fájdalmas duzzanatot okozva, amely végül csontritkulást és ízületi deformitást eredményezhet. Ahogy az ízületeket bélelő szövet (ízületi hártya) begyullad és megvastagszik, folyadék gyűlik fel benne, majd az ízületek erodálódnak és leépülnek.

A társuló gyulladás az, ami a test más részeit is károsíthatja. Bár a gyógyszeres kezelések javítják az állapotot, de súlyos fázisában még mindig fizikai rendellenességeket okozhat.

Talpi fasciitis (talpi bőnye gyulladás)

A sarokfájdalom egyik leggyakoribb oka. A lábfej alsó részén végigfutó, a sarokcsontot a lábujjakkal összekötő vastag, rostos szövetszalag (plantar fascia) gyulladásával jár.

Általában szúró fájdalmat okoz, amely már a reggeli első lépéseknél jelentkezik. Ahogy felkelsz és mozogsz, a fájdalom általában csökken, de hosszú ideig tartó állás után vagy ülés utáni felálláskor visszatérhet.

Gyakrabban fordul elő futóknál. A túlsúlyos embereknél és azoknál, akik nem megfelelően támasztó cipőt (pl. kemény talajon mezítláb járás, vékonytalpú cipő, szandál) viselnek, szintén megnő a talpi fasciitis kialakulásának kockázata.

Talpi szemölcsök

Apró kinövések, amelyek általában a sarkon vagy a láb más, súlyt viselő területein jelennek meg. A nyomás hatására befelé is nőhetnek egy kemény, vastag bőrréteg (bőrkeményedés) alatt.

A HPV vírus okozza. Ugyanaz a vírustípus, mely a kézen és annak ujjain lévő szemölcsök kialakulásának az oka. Elhelyezkedésük miatt azonban ezek itt fájdalmasak lehetnek. A vírus a lábfejen lévő apró vágásokon, repedéseken vagy más gyenge pontokon keresztül jut be a szervezetébe.

Többségében nem jelent komoly egészségügyi problémát és általában idővel kezelés nélkül is elmúlik. Megpróbálkozhatsz öngyógyító terápiákkal vagy felkeresheted orvosod, hogy eltávolíttassa a szemölcsöket.

Tarsalis alagút szindróma

Fájdalommal, zsibbadással, izomgyengeséggel járó tünetegyüttes. Az elnevezés utal a betegség lényegére: az adott területen egy ideg egészséges állapotban is az inak, izmok, erek, csontok között mint egy alagútban halad át, amennyiben ez a terület valami miatt összeszűkül, az ideg az alagútba szorulva összenyomódik. Testszerte több helyen is kialakulhat hasonló (pl. csuklóalagút szindróma).

Tarsalis vagy talpi alagút szindróma esetében a láb nagyujjától a belbokáig jelentkezik a fájdalom a tibialis ideg nyomódása miatt, amit többek között szűk cipő viselése okozhat.

Törött lábfej

A lábat alkotó valamely csont sérülése okozza. Bekövetkezhet autóbaleset, egy egyszerű rossz lépés vagy akár esés következtében is.

Súlyossága változó: a csontok apró repedéseitől a bőrön átütő törésekig széles skálán terjedhet.

Kezelése a törés pontos helyétől és súlyosságától függ. Kritikus esetben műtétre lehet szükség, melynek során lemezeket, rudakat vagy csavarokat ültetnek a törött csontba, hogy a gyógyulás során megőrizzék a megfelelő pozíciót.

A bokádat ért esés vagy ütés következtében a bokaízület három csontja – a szárkapocscsont, a sípcsont és az ugrócsont – közül egy vagy több is eltörhet. A boka elgörbülése a sípcsont és a szárkapocscsont végén lévő bütykös dudorok törését okozhatja.

Törött lábujj

Gyakori sérülés, amelyet leggyakrabban az okoz, ha valamit a lábadra ejtesz, vagy beütöd a lábujjadat.

Általában úgy lehet kezelni, hogy a sérült ujjat a szomszédos lábujjhoz rögzítjük. Ha azonban a törés súlyos – különösen, ha a nagylábujj is érintett -, a megfelelő gyógyulás érdekében gipszre vagy akár műtétre is szükség lehet.

A legtöbb törött lábujj jól gyógyul, általában 4-6 héten belül. Előfordulhat azonban, hogy elfertőződik, vagy a jövőben növeli az adott lábujj csontritkulásának kockázatát.

Tyúkszem és bőrkeményedés

Vastag, megkeményedett bőrrétegek, amelyek akkor alakulnak ki, amikor a bőr megpróbálja megvédeni magát a súrlódástól és a nyomástól. Leggyakrabban a lábfejen és a lábujjakon, illetve a kezeken és az ujjakon alakulnak ki, és sajnos igencsak csúnyák is lehetnek.

Ha alapvetően egészséges vagy, a kezelésükre csak akkor van szükség, ha kellemetlenséget okoznak. A legtöbb embernél a súrlódás vagy nyomás forrásának egyszerű megszüntetése már eltünteti a tyúkszemeket és a bőrkeményedéseket.

Cukorbetegség vagy más olyan betegség esetén, amely rossz vérellátást okoz a lábadban, nagyobb a kockázata a tyúkszemek és a bőrkeményedések által kiváltott szövődményeknek. Kérd ki orvosod tanácsát a megfelelő kezeléssel kapcsolatban, ha ezen állapotok valamelyikében szenvedsz.

Szeptikus arthritis

Egy ízület fájdalmas fertőzése, amely a véráramon keresztül a test egy másik részéből származó baktériumtól is származhat. Akkor is előfordulhat, ha egy sérülés, például egy állatharapás vagy trauma közvetlenül az ízületbe juttatja a baktériumokat.

A csecsemőknél és az idősebb felnőtteknél alakul ki a legnagyobb valószínűséggel. A mesterséges ízületekkel rendelkezők szintén ki vannak téve a kockázatának. Leggyakrabban a térd érintett, de a csípőt, a vállat és más ízületeket is érintheti. A fertőzés gyorsan és súlyosan károsíthatja az ízületben lévő porcot és csontot, ezért az azonnali kezelés kulcsfontosságú.

A kezelés során az ízületet tűvel vagy műtéti beavatkozással lecsapolják és antibiotikumos kezelést adnak.

Stressztörések

Apró repedések a csontban, melyet ismétlődő erőhatás okoz. Gyakran túlterhelésből eredően- például többszöri fel-le ugrálásból vagy hosszú futásból.

Keletkezhet a csontok normál használata során is, azonban ilyenkor eleve le van gyengülve a csontozat valamilyen betegség, mint például a csontritkulás miatt. Leggyakrabban az alsó lábszár és a lábfej teherbíró csontjaiban fordulnak elő.

A legnagyobb kockázatnak az atléták és a katonai újoncok vannak kitéve, akik nehéz felszereléseket cipelnek hosszú távokon, de bárki szenvedhet stressztörést.

Ha például egy új edzésprogramba kezdesz, stressztörésed alakulhat ki, ha túl hamar túl sokat csinálsz az adott gyakorlatokból.

A lábfej sérülése esetén a test megváltoztatja a lábfej szerkezetét, így csökkentve a fájdalmat – ez azonban idővel tartós károsodást okozhat a mozgásban: sérülésekhez vezet és fájdalmat okoz a test más részeiben (leggyakrabban a térdben, csípőben, nyakban vagy a derékban).

Az itt bemutatott okok gyakran társulnak a fenti tünettel. A pontos diagnózis felállítása érdekében azonban mindig működj együtt orvosoddal vagy más egészségügyi szakemberrel.

Mikor fordulj orvoshoz?

Még a viszonylag enyhe lábfejfájdalom is le tudja gyengíteni mind a fizikai, mind a mentális egészséged.

Azonnal fordulj orvoshoz, ha:

• Súlyos fájdalom vagy duzzanat jelentkezik.
• Nyílt sebed van vagy a seb gennyes.
• Fertőzésre utaló jeleket észlelsz, például bőrpír, melegség és érzékenység az érintett területen, vagy ha 37,8 °C feletti a lázad.
• Nem tudsz járni vagy nem tudod igazán terhelni a lábadat.
• Cukorbetegségben szenvedsz, és olyan sebed van, amely nem gyógyul, vagy mély, vörös, duzzadt, esetleg még meleg tapintású is.

Időzíts be egy rendelői látogatást, ha:

• Ha tartós a duzzanatod, és 2-5 napos otthoni kezelés után sem javul a helyzet.
• Ha hosszútávú fájdalmad van, amely több hét után sem mérséklődik.
• Égő fájdalom, zsibbadás vagy bizsergés jelentkezik, különösen ha mindez a lábfej nagy részét vagy egészét is érinti.

Öngondoskodás

Ha a lábfejfájás sérülés vagy túlterhelés következménye, gyakran jól reagál a pihentetésre és a hidegterápiára. Kerüld az olyan tevékenységeket, amelyek súlyosbíthatják a fájdalmat, és naponta többször 15-20 percre tegyél jeget a lábfejedre. A vény nélkül kapható gyulladáscsökkentő gyógyszerek szintén segítenek a fájdalomcsillapításban és a gyógyulásban.

Még a legjobb ellátás mellett is előfordulhat, hogy lábfejed több hétig merev vagy fájdalmas lesz, különösen a reggeli ébredéskor vagy aktív tevékenységek után. Ha nem vagy biztos fájdalmad okában, vagy ha az időközben kiterjedt, illetve már mindkét lábadat érinti (különösen, ha cukorbeteg vagy), fordulj először orvoshoz, mielőtt házi gyógymódokkal próbálkoznál.

A kezelés a panaszok okától és jellegétől függően az alábbiakból állhat:

• Gyógyszeres kezelés: ha valamilyen alapbetegség (köszvény, rheumatoid arthritis, lupus, cukorbetegség) okozza a panaszokat, akkor a kezelés elsősorban ezeknek a betegségeknek a terápiáját célozza meg. Ha mozgásszervi sérülés okozza a tüneteket, akkor gyakran fájdalomcsillapítókat és gyulladáscsökkentőket tartalmaz.
• Szteroid injekció: olyankor szokták alkalmazni, ha a fájdalom annyira súlyos, hogy „nem engedi” elkezdeni a szükséges gyógytornát.
• Ortopéd eszközök: nem váltják ki a gyógytorna kezeléseket, ezeket együtt alkalmazva érhető el tartós gyógyulás.
• Gyógytorna: fő elemei a lábizomegyensúly beállítása, a láb mozgékonyságának javítása, izomerősítés, nyújtás.
• Fizikoterápia: a természetesen előállított energiák segítenek a fájdalomcsillapításban és a szövetek gyógyulásában. A TENS, EMS, MENS kezelések, ultrahangterápia, a lágylézer kezelések és mágnesterápia segítségével gyorsan, fájdalommentesen és olcsón érhető el a szimptómák enyhítése. Azonban nagyon fontos, hogy ilyenkor se feledkezz meg a gyógytorna jelentőségéről.
• Gipszelés: tartós mozdulatlanság hatására az izomerő jelentősen lecsökken és az ízületek bemerevednek, ezért a gipsz vagy merevítő leszedése után nagyon fontos a megfelelő rehabilitációs gyógytorna.
• Műtét: egy komoly beavatkozás, amelyet csak olyankor szabad elvégezni, ha feltétlenül szükséges és egyéb kezelések nem bizonyultak hatékonynak.